Szemészet, 1878 (15. évfolyam, 1-6. szám)
1878-04-14 / 2. szám
3i 32 és mindenek felett határozott edényezödés észleltetett az előbb véredénynyel épen nem bírt szaruhomályban. A látás javulására vonatkozólag az első, egyszersmind legkedvezőbb esetben 24 órára a műtét után a beteg az újjakat egy lábra számlálta, a második 24 óra elteltével az előbb homályos üvegtest feltisztúit s az egyén az újjakat 6 lábra számlálta, az elébe tartott tárgyakat felismerte; ezen látképesség fennállott x 4 napon át; ekkor nehezebb tárgy emelésénél a szemben vérzés támadt, mire azután a látás teljesen és örökre tönkrement; hat hét múlva a beillesztett üvegcse mögött felhalmozódott tömött, sárgás, hegszerű tömeg azt a szemből kitolta. Ezen esetben az üvegcse még nem volt kivehető a keretből, következéskép a szemben történt változásokat nem lehetett megfigyelni. A második esetben az üvegcse mögötti folyamat már látható Ion, s az tapasztaltatott, hogy csakhamar a műtét után szürkés színű, edényekkel ellátott kéregszerű anyag képződik, melyet a keretből késsel azért nem lehet eltávolítani, mert jelentékeny vérzést von maga után ; megsemmisítésére legalkalmatosabbnak mutatkozott a tüzes vas, melyre gombostű feje használtatott; ezen utólagos égetésekre a szem épen nem mutatott visszahatást, a betegek fájdalomról nem panaszkodtak, de az égéseket gyakrabban s mintegy hat héten át kellett ismételni, mivel a kérges anyag csakhamar ismét visszaképződött. Ezen idő alatt a látás — mely előbb jelentéktelen fényérzésre szorítkozott —annyira javúlt, hogy az egyén a szobabeli bútorokat látta, és szabadon, vezető nélkül járhatott. — Hat hét múlva azonban a beteg kíváncsiságból szemiivegecskéjét maga akarván megtisztítani, azt egy hajtűvel keretestül együtt a szemből kiszakította; igy ezen második eset is tönkrement. — A harmadik, hasonló módon műtött és megfigyelt eset csak annyiban bír jelentőséggel, hogy a cornea artificialis */* éven át benn volt, a nélkül, hogy a szemben valamely izgatottságot okozott volna. — Látásjavítás itt nem is czéloztatott, s a műtét csupán gyakorlat végett vétetett elő ; végre a vak fiú elesés alkalmával az üvegcsét eltörte. A cornea artif. árnyoldalai utóvégre is oly jelentékenyek, hogy attól maradó eredményt — a véletlen behatásoktól eltekintve -—- még értelmes egyéneknél is alig várhatni. Ezen meggyőződésből kiindulva szerző a további kísérletekkel felhagyott, és az átültetési módot igyekezett értékesíteni. Szerinte ezen műtétnek következő nehézségekkel kell megküzdeni: 1. Az emberi szemben képezett nyilasnak teljesen azonosnak kell lenni az átültetendő állati porczhártya nagyságával; 2. az átültetendő porczhártyán legkisebb zuzódásnak sem szabad lenni; 3. az idegen anyagot az emberi szemen valamely módon rögzitni kell; 4. az emberi szem bennékének kiürülését lehetőleg meg kell akadályozni. A kivitel következő: ugyanazon lékeszszel vágatik ki az állat szeméből a porczhártya, melyei az emberi szemen lik képeztetett; a csarnokbeli vízzel megnedvesített újj hegyére illesztett szemdarabocska pontosan oda illesztetik az emberi szemre ; a rögzítés ily kis darabkával szemben alig lévén képzelhető, az a gyors odaforradásra bízatik; hogy ez a szemürbeni feszültség nagyobb ingadozásai által meg ne hiusittassék. rövid időn (meddig? ref.) át fenn kell tartani a chloroformmali kábítást; ezen mély és tovább tartó kábítás által meggátolhatni a teke bennékének kifolyását is. — Melyik állatból vétessék legalkalmasabban az átültetendő cornearész : a későbbi kísérletek fogják megmutatni. — Szerző eddigi négy eseteinél az anyagot kutyák szemeiből vette. Ez alkalommal részletezve csak az első esetet közli. Az odaforradás már a műtétre következett napon megtörtént ; az átültetett lebeny átlátszó maradt 5 napon át, ekkor a szél edényeket nyert, egyszersmind a fölhám kissé egyenetlen s a lebeny kissé homályos kezdett lenni. Azon hiedelemben, hogy az elhomályosodás oka a lebenybeni hiányos táplálkozásban rejlik: meleg pépek alkalmaztattak; azonban a hatás rosznak bizonyúlt, mert a lebenyke gyorsan fellazúlt. nem különben a megmaradt szaruhomály is; a lebeny háromszorosára megvastagodott, homályos, átlátszatlan lett. Ezen lobos tünetek 14 nap alatt visszafejlődtek ugyan, de a lebeny átlátszósága többé nem jött meg. Műtét után két hétre ezen szem, mely az előtt csak rósz fényérzéssel birt, a viasztekercset 30-ra látta, tehát a látásban némi javúlás még is eléretett; főértéke pedig az, hogy bebizonyúlt, miszerint az átültetés lehetséges. A később műtött három esetről egyelőre itt csak annyi lett felemlítve, hogy a legutoljára műtöttnél a lebeny három hétig átlátszó maradt; a másodiknál az előbbi fényérzés annyira javúlt, hogy közeire az emberek arczainak egyes részeit kivette, az ujjakat bizonytalanéi számlálta ugyan, de azt pontosan megmondta, vájjon a kéz újjai be vannak e csukva vagy kinyújtva. A szarukimetszésre a Mathieu-féle lékesz oly módon alakíttatott át, hogy a rugó nem felülről lefelé működik, hanem az órabeli rugó módjára oldalról hajtja a kést; vagyis az egész a Heurteloup-féle henger alakú késnek felel meg. (Bericht über die X. Versammlung der Ophthalm. Gesellschaft. 1877. 27—44 1.) Torday tr. A hályogos lencse vegyi tulajdonságairól. Zehender tr.-tól. Jelen közlemény folytatása azon észleletek és vizsgálatok sorozatának, melyeket szerző Matthiessen tanárral a hályogos lencseállományra vonatkozólag hosszabb idő óta tesz ; a vizsgálatoknak a fénytörésre vonatkozó része a „Monatsblätter für Aughlk. 1877. Jul.“ füzetében jelent meg, melyből itt általánosságban csak annyit veszünk át, hogy a törési index olykor túlságosan nagynak, a rendes lencseállományt messze túlhaladónak találtatott, míg voltak esetek, hol az a rendes fokot el nem érte ; végre megemlítendő azon eltérés, hogy az erősebben és gyengébben törő rétegek esetenként egészen szabálytalanúl váltakoznak, nem úgy, mint egészséges lencsénél, hol a törési erő a körzettől a közép felé fokozatosan erősebb. A törési rendellenesség mennyiben hozható kapcsolatba a vegyi tulajdonsággal ? : képezte tárgyát a további vizsgálatoknak. Ennek felderítésére először is a feltünőleg nagy törési képességgel birt lencsék vizsgáltattak. — Négy ilyen lencse között 3-ban nagy mennyiségben cholestearin találtatott, mialatt annak a negyedikben nyoma sem volt kimutatható. A cholestearin törési indexét Matthiessen — 1.525 tette, tehát sokkal magasabbra, mint valamennyi, a lencseállománynál kérdésbe jöhető mutató. Mennyi cholestearin tartalmaztatik a rendes lencsében ? mostanság még igen bizonytalan ; de annyi a vizsgálatokból bizonyos, hogy a rendes lencse cholestearint vagy épen nem, vagy csak nyomként tartalmaz. Ezután mintegy 50 darab hályogos lencse lett Jacobson által vegyileg vizsgálva, s azokban megközelítőleg 7 °/„ cholestearin kimutatva. Végül megjegyzendő, hogy az először vizsgált, és sok cholestearint tartalmazott hályogos lencse aggoktól való volt, míg a negyedik, cholestearint nem tartalmazott lencse 16 éves leánytól származott; ehez adva még azt, hogy a vizsgált 50 lencse is legnagyobb részben aggok szemeiből gyűjtetett : már most is jogosúlt lehet azon következtetés, miszerint az aggkori hályogképződés a lencsébeni cholestearin-képződéstől van feltételezve. Knies tr. a Förster tnr. kórodájában vizsgált 150 lencsében cholestearint azért nem talált, mert a lencsék alcoholban lettek tartva, melyben a cholestearin hihetőleg egészen feloldódott. (Bericht über die X. Versammlung der Ophthalm. Gesellschaft. 1877.) Torday tr. Budapest 1877. Khór & Wf.in könyvnyomdája (Dorottya-utcza 1. sz.)
