Szemészet, 1877 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1877-11-04 / 5. szám
79 8o A szem-drainageról. Wecker tr.-tól. Reczegleválás ellen a drainage alkalmazásához műszerek szükségesek í 1., kis 3 ctm. hosszú, iv alakra görbített csöves tü (Hohlnadel). 2., hurokszerüleg összetett tiszta arany fonál mely a kacscsal a tűbe huzzatík egészen annak hegyéig a nélkül, hogy kilátszanék ; a tű fokánál az egyenlő hosszú fonalvégek körülbelül 3 ctm. tesznek. 3., Csipesz a tű megfogására, illetőleg feszesen tartására. 4., Kis zárcsipesz keresztezett szárakkal, 5., Széles szárú csipesz a fonalak összecsavarására (Torsions pincette). A műtét következő szakokból áll: 1., A szemhéj terjesztő beillesztése után a beteg szemét lehetőleg fölfelé irányítja (a drain többnyire az alsó felében alkalmaztatatik), a tekét rögzítő csipeszszel ki és lefelé a porczhártyaszélhez lehetőleg közel a kötkártya megfogatík, és a teke a lehetőségig fölfelé húzatik ; a tű az alsó és belső egyen-s szemizom között bevezetve a tűik- és érhártyából körülbelől egy cntm. vétetik fel a tűre ; ha a tű hegye a köthártyán kijutott, akkor a rögzítő csipesz félretétetik, miután most a tűre fűzött teke elegendőleg rögzítve van ; a tű keresztfilhúzása az ujjak vagy tűtartó csipesz segélyével megtörténvén a benmaradt kettős fonal egyenlő hosszú végekkel a be- és kiszórási helyeken ott hagyatik. 2., A második szak abból áll, hogy a kettős fonal végein az ujjakkal megfogatva oly módon kereszteztetnek, hogy az átszűrt tülkhártyarész fölött jól odaillő, de a hidat nem zúzó kacsot képeznek ; most a segéd oldalról a kerezteződési helyet a kis keresztezett csipesz szárai közé fogja és a csipeszt csüggní hagyja. 3., A műtét befejezését képezi a négvfonalvég pontos összeillesztése és azoknak összecsavarása a csavaró csipesszel; ennek megtörténése után az összecsavart fonalvégek a kacstól 3—4 cnm, távolságra levágatnak; a visszamaradt csonk oldalvást tompa horog alakra meghajthatván a kis csipesz majd a szemhéjfeszitő is eltávolíttatnak. Ha a drain a porczhártyaszélen alkalmaztatik, akkor rövidebb, vékonyabb és kevésbé hajlított tűre van szükség; ilyenkor a kettős fonalnak is vékonyabbnak és rövidebbnek kell lenni. A fonal bevitele hasonló módon történik, de a tűre csak fél ctm. porczhártya vétetik; itt a kacsot képező fonalrészt '/.> ctm. hoszu horoggá keli képezni és azt a kiszórási helyhez húzni, ahol az gondosan a szem felé nyomatik, a másik két fonal végből szintén olyan horogcsa képeztetik és az lehetőleg a tekére iilesztetvén a fölösleges rész lemetszetik. Miután az igy képezett horogkacsok olyan szemekben, hol a szemhéjak a teke felületre szorosan illeszkednek kevésbé felelnek meg a czélnak és több nehézséggel is járnak, azok alkalmazása mindig kerülendő, hogyha kettős hurok a tülkhártyán át vezethető, ahol az semmi hátrányos dörzsölődést nem okoz. (Kiin. Mnbl. für Aughlh. 1877, März.) Torday tr. Vérvesztés utáni elvakulás három esete. Lindesberg tr.-tól. I. Mindkétoldali elvakulás vérhányás után. A 63 éves férfi 2 év előtt hányingertől zaklattatva a hányást ujjainak a garatba tolása által igyekezett előmozdítani; a mellett fejét erősen lecsüngve tartotta ; ezen helyzetben nagy menynyiségü vért hányt, a hányás alatt szédülést érzett, szemei előtt szikrákat látott és halánték tájain tompa fájdalmat érzett, eszméletét azonban nem vesztette el ; nagy kimerültség után ágyba tétetvén azonnal elaludt; felébredés után tökéletes vakság volt jelen, mely azután, daczára a legerélyesebb gyógykezelésnek, végleg meg is maradt. Szemtükörrel a látideg dombcsák kékesen elszinesedve, sorvadva találtattak ; véredények szűkültek, s a felső környi visszerek némelyikén még egyes szabálytalanul elszórt festenycsomócskák voltak. II. Egyoldali elvakulás nagy fokú méhvérzés következtében. A 36 éves vérszegény nőnél már első havadzása óta többnyire rendellenesen jelent meg a havi vérzés ; többször egy két holnapig kimaradt, de azután oly nagy mértékben lépett fel a vérzés, hogy sokszor orvosi segélyt kellett igénybe vennie ; ilyen nagyobb vérvesztéseket heves főfájások és elájulások kisértek; múlékonyan a szemek látereje is gyengült; egy ilyen nagyobb., és négy napon át tartott méhvérzés után a nő igen kimerült, főfájás és szédülés miatt több napig ágyban kellett maradnia, de látása ekkor nem gyengült meg, és még is mintegy két hét múlva midőn a vérzés már teljesen megszűnt, balszemével alig látott valamit ; sőt rövid idő alattt daczára a szakértők általi kezelésnek és műlátaképezésnek, ezen szem teljesen elvakult. A szemtükörrel itt is a látideg kékes elszinesedése és sorvadása találtatott. III. Egyoldali elvakulás bö orrvérzés folytán. A 24 éves igen jól táplált, vérbő nő gyakran szenvedett orrvérzésben, s az legtöbbször a havi vérzést szokta volt megelőzni, a nélkül, hogy előbb csak egyszer is kellemetlen következménye lett volna; most azonban oly mérvben lépett fel, hogy két órán át közönséges hideg, majd jeges viz alkalmazására meg nem szűnvén a Belloque féle cső alkalmaztatott, de teljes eredmény még ez úton sem érethetvén el a vashalvagoldatba mártott tépetteli eltömeszeléshez kellett folyamodni. Más nap a tömesz eltávolítása után a nő homályos, ködös látásról panaszkodott, s a pontos vizsgálat a jobb szemben ■ S,6/i5 Jüg- II. nehezen, Jäg. III. jól; bal szemben: S 102„, Jäg. V. egyes szavait, Jäg. VII. jól — mutatott ki. — Láttér felső része mindkét szemben kissé megszorítva ; láták közép tágasak, fényre lomhán, visszahajlásilag jól mozognak. — Szemtükörrel az idegdombcsák gyengén duzzadva, elhomályosodva és szélei elmosódva találtattak. Reczeg kiterjedten felületesen beszűrődött; literek alig szűkebbek; visszerek tágabbak és kanyarodottabbak ; sárga folt nem volt megváltozva. Bal szemben duzzadtsági tünetek jelentékeny fokban nagyobbak. Később a jobb szemben a lobos tünetek teljesen elenyésztek, ellenben a bal szemben neuro-retínitis descendens fejlődött utólagos vérömlenyekkel úgy a sárga folt táján mint környileg a felső részben, s a végkimenetel látidegsorvadás lett. (Kiin. Mnbl. für Aughlk. 1877. März). Torday tr. Veleszületett szemhéjiszam és a felső egyenes szemizom hiánya. Steinheim tr.-tól. A 14 éves paraszt fiú nagyobb betegséget nem állott ki, de szellemi fejlődésben igen hátra maradt. Szemhéjait legnagyobb erőlködés mellett is alig képes 3”’ nyira eltávolítani; a felső, redőtlen szemhéjak függönyszeriileg csüngnek; ha a szemhéjak nagyobb redőbe fogva csipesszel felemeltetnek, akkor a szemtekék lefelé irányítva maradnak, a felfelé mozgatás egészen hiányzik; be és kifelé a mozgatás lassan és nehezen történik, valószínűleg a gyakorlati hiány folytán bekövetkezett kisebb fokú izomsorvadás miatt. Kettős képek a félig buta fiú által nem jeleztettek. A szemhéjiszam lehető javítására a szemhéj körös izmából egy darabka a külbörrel együtt kimetszetett; az eredmény azonban nem volt kielégítő, miért is másodszor haránt irányban, közel a pillaszélhez egy keskeny bőrrészlet lett kimeczve. A felső egyenes szemizom nem találtatott akkor, midőn a porczhártya magas állásának javítására a felső egyenes szemizom leválasztása és előbbre varrása czéljából a műtét elővétetett. (Kiin. Mnbl. für Aughlk. 1877. März.) Torday tr. Budapest 1877. Krór & Wein könyvnyomdája (Dorottya-uteza 14. sz.)
