Szemészet, 1877 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1877-08-26 / 4. szám
59 6o Pokolvar az alsó szemhéj belső felületén. Knapp tnr.-tól. A különben egészséges; erős testalkatú fiúnál az alsó szemhéj belső felületén 2átmérőjű emelkedés volt, közepén mély fekélyei, mintha tályog nyílását képezné; a szemhéj egész belső felülete dagadt, vörös és 10—12 apró kerek alakú csomócskákkal megrakott, melyeknek közepe átlátszó míg széleik sötétvörösek ; a fölszíntől r— X Va ■ vonalra emelkednek hossziránybani csoportokban a köny• ponttól a külső eresztékig. Szemhéj dagadt, nyomásra érzékeny de. magában, nem fájdalmas; teke rendes; láz nincs jelen. A baj öt nap alatt fejlődött s a szemhéj már a második napon megdagadt. Rendeltetett időszakonként langyos borogatás vízzel. Más nap a szemhéj d gadtabb, külső felülete fénylő vörös, könyponti táj és a felső szemhéj széle vizenyős, fül körüli mirigyek dagadtak és fájdalmasak; láz, köthártyavizenyő, alsó szemhéj belső felülete. még dagadtabb, kemény és érintésre fájdalmas ; a kis csomók az általános kékes-vörös daganatban részben eltemetve ; teke szabad. — Két mély bemetszés a szemhéj belső felületén a pillaszéllel párhuzamosan; a metszfelületeken kemény, tömött, igen vörös szövetben 6—8 fehér, tömött rögöeske volt beágyazva, s azok a szomszédos szövetekkel oly szorosan összefüggtek, hogy azokból kinyomni nem lehetett, és a csipesz alatt szétszakadtak. Rendeltetett pép 2—3 óráig. Következő napon jóformán ugyanazon állapot ; újabb bemetszések, mire a fehér göcsök még jobban előtűntek; pépek folytattatnak. — Más napra a szemhéjak és köthártya daganata engedett, de a fültőmirigyek még dagadtak és fájdalmasak. Szemhéj belső felületén számosb genypont, melyekből sűrű genyet lehetett kinyomni; pépek alatt 24 óra múlva az állapot még inkább javult és még egy nap elteltével a genypontok helyén apró tiszta fekélyek képződtek, melyek azután gyorsan begyógyúltak, mire a szemhéjak és fültőmirigyek daganata is megszűnt; a szemhéj belső felülete síma lett, és egy hóna]) múltával alig látszott nyoma a bántalomnak. — Azon túl a szem többé nem lett megtámadva. (Archiv für Augen- und Ohrenheilk. V. Bd. 11. Abth. 371.) Tor day tr. A Tenon-féle tok meglobosodása egyszerű kancsalság miatti inmetszés után. Pooi.EY Tamás tr.-tól. Kancsalság' miatti inmetszések után szerencsétlenség magát a szemet ritkán szokta érni. Ezen esetben a 27 éves nőnél a bal szemeni ínmetszés egészen szabályszerűleg végeztetett. Másnap lobos tünetek léptek fel a szemtekén, melyek 48 óra alatt anynyira fokozódtak, hogy nagyobbfokú dűlszem állott elő, teke mozgásai minden irányban jelentékeny fokban gátoltak, szemhéjak erősen megdagadtak s a teke köthártyája a szaru körül magosán kiemelkedő vizenyős dagot mutatott. Megjegyzendő, hogy beteg már 'a műtét előtt is váltólázban szenvedett, mely a műtétre következett napon ismét kitört. Öt nap múlva a korodai kezelés daczára a köthártya-vizenyő még fokozódott annyira, hogy már csak a láta látszott ki, de a porezhártya még ép s a látamozgások kielégítők. Ezután hat napra a belső egyenes izom felett hullámzó dag tapintatván, az megnyittatott, mire kevés hig geny kiürülése után egészséges üveg test is folyt ki; utána a melső csarnok azonnal jelentékenyen mélyebb lett, -a szivárvány messze hátra nyomatott; szemtükörrel reczegleválás azonnal megállapíttatott, s annak megfelelőleg a tályog megnyitása előtt még teljes láterő rögtön egészen fényérzésig csökkent. Ezen túl 14 napon át nyomkötés lett alkalmazva; két ízben a vizsgálatnál még kevés üvegtest kiürült; 1 ó-ik napra a tülkhártyaseb elzáródott s a legbú'álkodóbb szemcsékkel volt megrakva; ekkor már a mellső csarnok rendes mélységét visszanyerte, chemosis eltűnt, teke mozgásai szabadok, tekebeli feszültség rendes, az újjakat két lábra számlálja ; ■ láttér felső és külső része egészen hiány'zík. — Üvegtesthomályokon kívül a reczeg alsó és belső fele levált. Újabb nyolcz nap múlva (műtét után 6 hétre) a láttérben már nincs hiány, jóllehet szemtükörrel a leválás helyén a reczegen szürkés kék hely látható; újjakat 10 lábra számlálja. Ezután két hétté á szem még egyszer lett vizsgálva; Hj\, S= j8^, Sn 3J. — |obb szemben H3‘ö, S= f-JJ. Reczeg mindenütt odafekszik az alaphoz; üvegtestben még pehelyszerű homályok ; érhártyán, kivált a tülkhártyaseb közelében sorvadásos helyek. Rendkívül érdekes volt a szem fenekén egy félhold alakú, fehér fényes gócz, mely pontosan megfelelt az érhártyabeli sebnek és egészben teljesen hasonlított az érhártyarepedéshez; hossza közel kétszerese a látideg átmérőjének, domború oldalával a látidegkorong felé irányúit és körül volt véve sorvadásos helyek és festenylerakadások által. Ezen helyeken át a reczeg edényei tisztán, megszakadás nélkül vonúltak. Nehány hó múlva láterő a°/7 (l-re emelkedett, a heg egészen sima és szilárd lett; a fájdalom végleg megszűnt. Hogy ezen esetben a műtét után fellépett lobos folyamatra igen nagy, és talán egyedüli okúi a váltólázi senyv tekintendő: kétségen kívül áll. Tanúlságos ezen esetnél i-ör az, hogy a sértések után keletkezett reczeg leválás valóságos meggyőgyúlása még is valószínűbb, mind a más okokból származódé ; továbbá 2-or, hogy olyan sébek, melyeknél az üvegtest mintegy lemezteleníttetik nem egészen annyira veszedelmesek, mint eddigelé közönségesen hitték, úgy, hogy kérdés, vájjon nem kellene-e ezen merész beavatkozáshoz folyamodni akkar, midőn a szemteke mélyebb részeibe hatolt idegen test eltávolításáról, kivételéről van szó. (Archív für Augen und Ohrenheilk. V. B. 375.) Torday tr. Fonalócz a mellső szemcsarnokban. Bart.an A. tr.-tól. . i A 30 éves férfinél sértés után makacs köt- és porezhártyalob volt jelen; ellene éveken át edző szerekkel kezeltetett; a jobb szem porezhártyája csaknem egész kiterjedésében felületes vékony, savószerű homálytól fedett; S = 15/ioo ; Hm. = V24 I bal szem kifelé bancsálit; itt a homály vastagabb és mélyebben terjedt a porezhártyába, de csak a felső felet foglalja el valamivel a közép vonalon túl. Az átlátszó alsó rész mögött a mellső csarnokban fonalszerű fehéres idegen test volt látható, mely mindig azon egy helyen maradt, nem mozgott. —• Ezen szemmel az ujjakat öt lábra számlálta. A bal külső távoztató szemizom átmetszése után néhány napra-lefelé műláta képeztetett, és ez alkalommal az idegen test is kimetszetett az irissel együtt, melyhez szilárdon tapadt volt. Górcső alatt az idegen test fonalócznak ismertetett fél. A láterő azután 1 ■r'/í0 -re javult. (Archiv für Augen und Ohrenheilk. V. B, 381.) Torday tr. Veleszületett hiánya valamennyi könypontnak és könycsatornácskának. Emmert tr.-tól. A 6 éves fiúnál születés óta könycsurgás volt jelen mindkét szemből; vizsgálatnál a könypontok nem találtattak; a könycsatornácskák szintén hiányoztak és csak a könycsatorna alsó részén ejtett bemetszés után lehetett a könytömlőbe jutni ; ez úgy szintén az orrjárati könycsatorna rendes, és a legvastagabb kutasz által is könyen átjárható volt; ellenben a mesterséges nyílás nyitvatartása nagy hajjal járt, mivel az egyik napról a másikra mindig tetemesen megszűkült. Ezen nyílásból a könycsatornácskába jutni éppen nem sikerült. A kutaszolással hosszabb szüneteket még 9 hó eltelte után sem lehetett megengedni, mivel a műleges nyílások még most is képesek elzáródni. Kutaszolás mellett azonban a könycsorgás tetemesen alábbhagyott, és a szemhéjak előbbi lobos állapota végleg megszűnt. Felemlítendő még, hogy még más két testvér is könycsorgásban szenved. És pedig az egyiknél (fiatalabb.) Veleszületett mindkétoldali kSnysipoly vol jelen. Ugyanis a szerzett könysipoly rendes helyének megfelelőleg igen finom, felülről lefelé hasadékszerű nyíláskában a bőr tölcsérszerűleg volt behúzódva; a könytömlő felső részére gyakorolt nyomásra a nyílásban átlátszó, sűrű folyadék jelent meg. Úgy ezen nyílásokat, mint azokból időnkint folyadék kiszivárgását az anya gyermekénél már születés óta észlelte. A könycsatornácskák felhasítása után sikerűit az igen szűk könycsatornát kitágítani, mire
