Szemészet, 1877 (14. évfolyam, 1-6. szám)

1877-04-22 / 2. szám

i

— 25 —

legtöbb esetben a szem ugyan eléggé nedvesíttethetik (minél a könyek pangása mint kedvező mozzanat szerepel), de még sem töröltethetik oly alaposan le, hogy a por által egy felületes fekélyedés ne jöhetne létre. De váljon nem itt is és a glaucoma absolutumnál egy ismételt felületes elszáradás hozzájárul-e, nem akarjuk feszegetni*).

Ugyanez szól azon lagophthalmusról, mely a szemhéjjak heges kiszegélye által van feltételezve, és melynél szintén vastag és élesen határolt szarúhegeket találunk. Jóval valószínűbb, hogy ezek a xerosis és nem por által idézett keratitis eredménye. Tengeri nyálaknál legalább a kiszáradási szarúlobot kezdetétől végig először egy lagophthalmusnál észleltem, melyet a szemhéjjak szétvarása által idéztem elé (1. különlenyomat 16. 17. 1.).

A fennt mondottakban csak is az új támpontokat kívántam jellemezni, melyeket tengeri nyúlnál észlelt keratitis xeroticából nyertünk a trigeminus hűdés, valamint más fennt említett bántal*) A tengeri nyálaknál már néhány perczczel a pislogás megszűnése után beszáradások képződnek, melyek mákszemnyi gödröcskék alakjában mutatkoznak és a szem nedvesítése után tüslént beálló czafatos lefoszlását a felhámnak vonják magok után.---- 26 ---máknál beálló szarúlob értelmezésére. A végleges Ítéletet a keratitis xerotica környékéről s egyátalában az említett szarúlobok lényegéről a további, de pontosabb casuistica fogja adni. Ezen czélra minden egyes esetnél tekintetbe lesz veendő, hogy van-e jelen és hányszor történik pislogás; váljon tökéletes ez; váljon az alvás alatt a szemhéjrés zárva van-e, és minő fokban a könyelválasztás leszállva*). Igen figyelmesen tanulmányozandó továbbá a beálló szarúlobnak minősége, és hogy mint viszonylik egy netaláni fekély kiterjedése a meglevő beszürömködéshez, és végre netaláni bonyodalmak, valamint a betegnek életmódja, a mennyiben ezek a szóban levő folyamatra befolyást gyakorolnak, a kellő figyelmet igénylik. A gorcsövi vizsgálat, a hol arra alkalom nyílik, természetesen szerfölötti fontos. — Kérdésünk megoldására ép oly fontosak, mint a keratitissel járó esetek, azok is lesznek, melyeknél a lob nem állott be, miért ezek közlése is igen óhajtandó.

*) A kőnyelválasztás leszállítására két tényező gyakorol befolyást : a visszidegzés hiányzása, valamint a pislogás megszűnése. A tengeri nyálaknál, melyek a szemre alkalmazott sodronyfedővel szabadon mozogtak (mi által a pislogás helyettesíttetik), ép oly kevésbé voltam képes a könyelválasztás kisebbülését bizonyítani, mint Rosenthal tanár betegénél, mely rendes pislogással birt.

TÁBLÁZAT

a „Szemészet“ 1. számában közölt czikkhez a kóroda hályogmütéteiröl az 1875/6. tanévben Imre 'József tr.-tól.

Műtét módja

Hályog alakja

j Kórod án

N

*4)

C

"S

0

S

Műtét

menete

Gyógyulás folyama

j

j

Kimenetel

Utóműtétek'

Látás

4)

iS

c

4;

1 Aránylag nagy seb

: Tágítás ollóval — Igen kis seb

Erős vérzés a csarnokba

[ Behatolás tokért

! üvegtest elöesés III-ik mozz.

j üvegtest elöesés IV-ik mozz.

j Tokostól kivétel

' Kéreg bent maradása

Hosszabb súrolás

«Ö

O

6

rt

>j

u

rj

s

<

1 Rendes

Iritis

Keratitis striata

Infiltratio corneae

Iridocyclitis

Panophthalmitis

Több napig nyílt seb 1 Utóvérzés

1 Utólagos sebnyilás

; Sugártáji fájdalmak

Iris becsíptetése

I üvegtestzavar

Hosszú köthártya izgalom

•

4»

C

4)

f*

i Erősebb utóhályog

j Finom utóhályog (v. részleges)

fí

1

N

«

•13

j Sorvadás

j Discissio per corneam

1

w<

JU

"u

4)

O.

.O

"jÜ

'3

2 5

1 Utóhályog kivonása

I ,átaképzés

Punctio vér kieresztésére

Izgalom utó mii tét után

i.

osztály

II.

osztály

Javítható j 0 | .Nem javítható

f

Cataracta hypermatura

36

8

25

2

2

9

0

1

4

1

3

1

23

6

7

2

1

3 3

2

1

!

.1

4

26

7

8

1

_!

2

1

2

2

39

4

1

Cataracta matura

18

13

19

—

7

—

2

1

1

2

2

—

16

3

7

—

2

—

1 i

1

—

—

1

1

14

3

13

1

—

1-—

2

—I

30

—

—

1

1

C. nondum pen. matura

22

2

14

1

1

3

—

—

2

1

1

2

—

12

2

3

1

2

1

3

2

1

1

—

1

10

4

6

2

2

2

—

—

l

2

—•

18

1

2

3

i

C. Morgagniana

10

6

8

—

1

1

2

1

—

—

—

1

2

11

—

1

1

1

1

1 1

—

1

—

—

—

12

1

2

—

1

1

1-—

—

l1

12

2

—

2

A complicálatlan esetekben végzett Graefe kivo-86

29

99

7

3

ti 1

115

66

3

4

20

8

4

7

2

4

8

3

62

11

18

4

6

2

5 8

5

3

2

1

6

64

15

29

4

3

5

3

2

1

6

1

80 1%

8' f

%

ö'2%

Discissio

C. mollis

1

i 2

4

2

—

3

—

Extract lin. simpl.

C. mollis

6 -5

—

—

—

—

—

—

—

1

—

—

5

1

—

_

—

—

—1 —

—

—

—

—

3

—

2

1

—

1

1

—

—

—

—

5

—

1- I

Extractio sec. Beer

C. cystica tremula

1

~

l

1

—

—--- j

Extractio sec. Graeíe

C. complicata

5

1 —

2

1

_

1

—

—

1

—

_

1

—

1

1

1

—

—

—

— —

—

1

—

—

1

2

3

—

—

—

—

1

—

—

—

—‘

3

2

—

—

Extractio lin. simpl.

C. mollis complicata

2

1 —a)

(1)

Főösszeg ....

10131

1

132

1

1

KÖNYVISMERTETÉS.

Beziehungen der Allgemeinleiden und Or gari-Erkrankungen zu Veränderungen und Krankheiten des Sehorgans. Von Professor Forster.

(Folytatás.)

III. Húgyszervek.

A vesék bántalmai e fejezetben főszerepet visznek; mindenek előtt azon kórállapotok összege, melyek a Bright-kór neve alatt összefoglaltatnak, és mely betegségek részint a vérnek a folytonos fehérnye-veszteség által előidézett elszegényedése, részint annak húgyanynyali túlterheltetése, végre a bal szívnek a vesebántalom folytán oly gyakran keletkező túltengése által a látszervre áthatnak.

Szerző mindenek előtt arra figyelmeztet, hogy az ezen vesebántalmaknál fellépő futólagos vizenyő más helyen nem szokott oly nagy előszeretettel mutatkozni, mint az alsó szemhéjakon, mi által a betegség néha már igen korán felismerhető. Azután szól az alkalmazkodási képesség leszállításáról, mely ép úgy, mint minden egyéb a testerőt nagyon csökkentő bajnál, hosszabb fehérnyevizelésnél is szokott beállani, és nem kételkedik, hogy több mint egy láttompulati eset, kivált a régibb irodalomból, erre vezethető vissza.

Atmenvén az ismert reczeglobra, leírja a reczegnek zsíros elfajulását, melynél először volt felismerve a szembaj és a vesebántalom közti összefüggés, valamint az idevágó reczeglobnak többi kórjeleit. A reczegnek ezen kórállapota kétség kívül leggyakrabban fordul elő a vesesorvnál (Schrumpfniere), tehát azon bántalomnál, melyben bőséges elválasztás mellett a vizelet csekély faj súlyt és kevés fehérnyét mutat; ez utóbbi időnként még egészen hiányzik is, vizenyő hosszú időig vagy épen nem, vagy oly kis fokban mutatkozik, hogy a figyelmet kikerüli és a kórfolyamot némelykor évekig tart, a betegek tűrhető állapota mellett. Feltűnően erős szivlökés és a radialüterek tetemes feszültsége azonban mindig jelen vannak.

Hasonlóképen lehet ezen reczeglobot észlelni a vörheny után fellépő heveny veselob kíséretében, és még gyakrabban az idült veselobnál, mely duzzadással jár; végre ritkábban a vesének amyloid

T