Szemészet, 1877 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1877-03-04 / 1. szám
SZEMÉSZET. Melléklet az „ORVOSI HETILAP“ g-ik számához. Szerkeszti HIRSCHLER IGNÁCZ tudor. SZ. Vasárnap, márczius 4-én. 1877. TARTALOM: Közlemények Schulek V. tanár szemkórodájában. VII. Imre: A kóroda hályogmütétei az 1875/6. tanévben. — Feuer: A kórodai ideghiidési szaruhártyalobról (keratitis nenroparalytica. — Könyvismertetés. Förster: Beziehungen der Allgemeinleiden und Organ-Erkrankungen zu Veränderungen und Krankheiten des Sehorganes. — Magnus: Egyszeri atropinbecseppegtetés által előidézett heveny glaucoma. — Weber: Calabar — és annak gyógytani alkalmazásáról. Közlemények schulek v. tanár szemkórodájából. VII. A kóroda hályogmütétei az 1875I6. tanévben. Imre József tr.-tól. A Graefe-féle hályog-mütéti mód leghatározottabb pártolói is elismerik, hogy arra nézve tisztába hozni és tökéletesítni való igen sok van még s ennek a szem kórboncztana mellett főleg a pontos kórodai észleletben és statistikai adatok feldolgozásában találjuk eszközét. A budapesti egyet, szemkóroda, anyagának erre igen alkalmas volta miatt, kiválóan dús tanulságokat nyújt e téren, mint azt a megelőző évről közölt kimutatás feltünteti; czélját tévesztené tehát, ha évről évre össze nem foglaltatnának az ide vonatkozó tapasztalatok egy rövid jelentésben. Mint már ama kimutatás felemlité, a hályogosok nagy száma koródánknak (talán mondhatnám: hazánknak, mint a húgyhólyag-kövek) specialis sajátságát képezi s azon tetemes növekedés, melyet e szám az 1875/6. tanévben a megelőzővel szemben mutat, bizonyítja, hogy még be sem láthatjuk mint fog végre is kiderülni az arány a hályogosak és más szembetegek között ? E második jelentés rövidebb lehet az elsőnél, mivel műtétéi és utókezelés körüli eljárásunk teljesen változatlanul maradt. Csak az alant közölt, lehetőleg mindenre kiterjeszkedő táblázat magyarázata és pótlása végett szükséges egyet mást elmondanunk. Az első, legérdekesebb kérdés ily kimutatásnál mindig az: minő a végeredmény ? A második az: mily körülményekkel, tapasztalatokkal hozható annak kedvező vagy kedvezőtlen irányban alakulása kapcsolatba? E két kérdésre kell legelőbb is (a mennyire a másodikra lehetséges volna) megfelelnünk. Az előbbi kimutatás igen kedvező arányokat tüntetett fel; különösen az 1*9 % veszteség volt nagyon örvendetes, habár teljességgel nem valami hallatlan és példátlan eredmény, mert hogy csak egyet említsek, az Arlt-féle kórodáról tudjuk, hogy 2 °/„ vesztesége van és Sattler, Bécsben, emlité egyszer előttem, hogy az ő vesztesége, 100-nál több esetből, csak egy. (875 összéig.) Nem számíthatunk rá, hogy a mi viszonyaink közt, melyekről a megelőző évi kimutatásban mondottak után felesleges demonstrálnom, mennyire kedvezőtlenek sok irányban, hasonló eredmény állandó marad ; de mégis meglepő, hogy a második év oly meszsze maradt az első mögött. Az ide csatolt táblázaton látható, hogy ezen 1875/6. tanévben, mindamellett hogy az másfél hónappal rövidebb volt (1875. okt. i-től 1876. jun. 15-ig, sőt sajátlag jun. i-ig) a kór'odán Tói, a nőegyletiekkel együtt 132 hályog-mütét végeztetett, tehát 18-al több mint az első évben. Ezek közül complicálatlan esetekben 86 (illetőleg 115) Graefe-féle kivonás történt. Az ezeken felül levő 17-ből 11 fiatalkori hályog volt, 1 töpörödött, rezgő, tömlős hályog és 5 különbözőkép complicált eset; mindezeken 3 discissio, 6 extr. linearis simplex, i Beer-f. kivonás és 5 Graefe-féle végeztetett. A complicált, öregkori hályog 5 esete közül az elsőnél erős mellső synechia volt, a másodiknál igen zsugorodott köthártya s kiterjedt paunosus szaru-foltok, a harmadiknál glaucoma képezték a szövődményt; a műtétéi lefolyása (az utolsónál előbbi iridectomia után) mindháromnál rendes volt, csekély eltérésekkel s az eredmény (az elsőnél discissio után) mindháromnál első osztályú lett. A két utolsó eset közül egyiknél blennorrhoea chronica miatt nagy szaruheg volt jelen s már előbb iridectomia történt; a műtét IV. mozzanatában üvegtest prolabált és veszett el tetemes mennyiségben, mindemellett azonban lobos reactio nélkül gyógyult s a kéregmaradékok és secundaria daczára, melyek későbbi beavatkozásnak teljes kilátást adnak jó eredményre, távoztakor újjakat olvasott 2*-nyira. Az utolsó esetben foltos porczhártya, szűk szemrés (mely ellen előbb canthoplastica végeztetett) és előre ment cycliticus folyamatok gyanúja zavarta a kilátásokat, e mellett a lencse kéregállománya még átlátszó volt s az illető újjakat olvasott; a műtét rendesen folyt le s a beteg, mintegy három hétig erős sugártesti fájdalmakkal bajlódva, (nagyobb lobos változások nélkül), végre is újjakat 6‘-nyira olvasott. Ezen öt esethez, melyek az alábbi táblázaton láthatók, csatlakozik egy hatodik, melyet egészen rendetlen lefolyása, műtéti és gyógyulási viszonyai miatt a rovatokba bevenni sem lehetett. Ez volt a legszomorúbb (és hozzá tehetem: a vele bánókra nézve is legbántobb) eset az egész évben. Lehetőleg röviden következő : K. Gusztáv, 63 éves, volt honvéd és utóbb tanitó 1875. nov. 6-án jelent meg; szemei régen romlanak s három év óta képtelen a kenyérkeresetre. Orvosi bizonyítványa két év előtti időből ugyanazokat constatáija, mik jelentkezésekor találtattak. Régebben rövidlátó volt. Mindkét szemen újjakat olv. 5'-nyiról; a szemek alakja rendes, láták jól reagálnak ; catar. nuclearis mindkét sz., a kéreg csak erősen reflectál, de átvilágítható. A tapasztalata szerint is lassan haladó maghályoggal a koródára fe vétel nem látszott nagyon czélszerünek, de oly esdeklőleg kérte azt, hogy megtörtént, előre kijelentetvén neki műtétre és lefolyásra nézve a roszabb pragnosis. A siker kis reménye is elég volt neki hogy magát bárminek kitegye. Nov. g-én Discissio érlelés végett mindkét szemen. (Ez évben második s valószínűleg az utolsó eset minden időre.) Mindkét szemen erős puffadás; főleg balról. E szemen glaucomatosus tünetek miatt nov. 13-án iridectomia; a seben a kéregállomány egy része kitolúlt. Majd chemosis állt elő; jeges borogatásokra elmúlt. Két nap múlva újabb keményedés ; pár napig ingadozott ez, aztán megmaradt; nov. 24-én alól iridectomia czéloztatott, de a lándzsa akadályoztatása miatt ollóval kellett a sebet tágítani; majd üvegtest mutatkozott s ekkor elkerülhetlenné vált a lencse kibocsátása; a mag kinyomatott, a kéreg nagy része kanállal távolittatott el; a seb elég jól zárult. A reactio várakozáson felül kedvező volt; de a látát némi lencsemaradék és a lassankint képződő lobtermékek által alkotott hártya elzárta. Decz. 28-án Iridotomia. Keskeny rés támadt, mely ismét elzárodott. 1876. márcz. i-én újabb iridotomia. Hasonló eredmény. A szem ellágyult, a porczhártyán felső feléből kiinduló porczellánszerü homályosság és később ránczosodás állt elő ; a teke érzékeny maradt. A jobb szemen lassúbb puffadás mellett némi iritis állt fen darabig. Extr. sec. Graefe decz. 7-én. A seb rendesnél nagyobb, de aránylag mégis kicsiny volt; a lencse nehezen, de teljesen távozott; műtét után a beteg újjakat számolt. Kezdetben a sebtáj szürke lepedéket mutatott, erős izgalommal; decz. 11-én a szem csaknem teljesen halvány volt. Részleges cataracta secundaria keletkezett. 1876. jan. 11-én a secundaria kivonatása czéloztatott, de csak annak szétdarabolása sikerült. Üvegtest nyomult a sebbe. Csekély iritis. A hónap végén -f- g-el lát ot. Később a tatában szürkés hártya fejlődött, a seb táj tágulni kezdett, a szem fájdalmas lett, a szemen időnkint T -f- 3 Összeállás találtatott, mely állandóvá lett. Punctio. Márcz. 8-án Iridectomia lefele ; 3—4 mm. átmérőjű coloboma. Látása javult, de folyvást I
