Szemészet, 1876 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1876-12-17 / 6. szám
95 96 teljes jó állapotban vannak és semmiről sem panaszkodnak. Rendesen olcsó rósz dohánynyal (shag tobacco) éltek és naponta körülbelül 15 grammot fogyasztottak. A kik szeszes italoktól egészen tartózkodnak, inkább vannak a szóban levő bántalomnak alávetve mint mások, és szerző hiszi, hogy a szesz — jóllehet a betegséget iszákosoknál is észlelte — mintegy ellenható a dohányra nézve. Nőknél ritka esetekben találhatni oly látidegbántalmat, mely az első időszakban hasonlít a „tobacco amaurosisu-hoz, ezek azonban soha sem javulnak, hanem — ha egyszer a látidegek halaványak — fenntarthatlauúl vakságig fejlődnek. Férfiaknál is fordáinak elő esetek, melyekben a dohányon kívül még más kór-ok is szerepel, hol aztán a jóslat már nem oly kedvező mint ott, hol a bántalom csupán a dohánnyali visszaélésnek következménye. (Ophthalmic. Hosp. Rep. VIII. köt. III. rész 456 1.) _________. Tülkhártyametszés. BADF.R-tÓl. Szerző — nem tudni miért — a közönséges szivárványcsonkitás helyett egy lényegében nem is új eljárást követ, melyet Sklerötomy névvel jelez, és melynek ez élj a a mellső csarnok és a köthártya alatti tér közötti maradó közlekedésnek előállítása. Ez által csökkentetik a belnyomás. Négy esetről tesz ez alkalommal részletes jelentést: 1. 65 éves férfiú. Jobb szem: Roppant nagy chemosis, melynek folytán a köthártya a szemhéjréseu kiemelkedik. T. +, a chemosis nem engedi annak közelebb meghatározását. Szivárvány egészen oda fekszik a porezhártyához, ez utóbbi zavaros; a láta szabálytalanul kitágúlt, szemtükörrel csupán sötét-vörös verőíényt kapni. Láterő fenyérzésig leszállítva. Bal szem 15 év óta tökéletesen vak hasonló lefolyású lob következtében T. + 2. Staphyloma ciliare. Semmi fényérzés. Hat nap a lob fellépése után mindkét szemen történt meg a tülkhártyametszés elaltatás mellett. Három hónappal későbben a következő lelet volt feljegyezve. Jobb szem: T. — yg a tülkhártyaseb táján kis elődudorodás, a láta fel felé van húzva mint iridectomia után. Köt- és porezhártya ép állapotban, szemcsarnok rendes. A látidegkorong halaváuy, az edények keskenyek; semmi vájulat. Láttér rendes, a beteg domborüveggel 10"-nyire ösmeri fel az óra számait. Bal szem: T — y2. Itt is köthártyacsap (conjumlival staphyloma) van jelen a bemetszés helyén, valamint szintén a látának hosszabitása mint a másik szemen. A szemcsarnok helyreállítva. Semmi fényérzés. 2. 75 éves nő. Jobb szem 10 hónappal azelőtt rögtön megvakult. Bal szem lát épen eleget, hogy beteg vezetés nélül járh ásson. Mindkét szemen szürke hályog, jobb oldalt érett. Mindkét szemen T. + 1 és az idült glaucomának minden egyéb külső jele. Mindkét szemen tülkhártyametszés. Három hónappal azután jobb szem: T. — 1; bal szem: T. és ruganyosság rendesek. Mindkét szemen porezhártya és csarnok jó állapotban; jobb szemen a tülkhártyametszés helyén csekély dudorodás, bal szemen sötét vonatos heg. A láták nagyon szükek, a láterő nem változott. 3. 65 éves nő. 1875 október. Heveny glaucoma jobb szemben, mely 3 nap óta tart és több évig már prodromalis tünetektől volt megelőzve. T. -f- 2, nagy chemosis. Az első látogatás napján a másik szemen szintén tört ki a glaucoma. Műtét mindkét szemen elaltatással. 1875 Január. Mindkét szem egyenlő állapotban. T. — %; a bemetszés helyén csekély kékes dudor, mellette kisfokú köthártya vizenyő; a láták tiszták, kissé felfelé húzódva; szemcsarnok rendes. Látideg piros, semmi vájulat, edények rendesek. Jobb szem 4- 15-el, bal szem 4* 24-el bir Sn. 2*/2 jól olvasni. 4. 24 éves beteg, mindkét porezhártyáján elterjedt genyedési pusztulás. Az egyik szemen T. 4- 1 és tökéletes szivárvány C6ap (large staphyloma of the entire iris). Nagy térfogatú tülkhártyametszés ezen szemen. Három héttel ezután T. — % ;• A bemetszés helyén félig átlátszó heg, a staphyloma egészen eltűnt, helyette lapos félig fekete félig barna felület, mely állapot további két hónap alatt nem változott. Szerző állít.,á, hogy a lefolyt három évben a sklerotomiát számos oly esetben vitt véghez, melyekben mások az iridectomiához fogtak volna és azon kívül nehány oly esetben is, melyben mások a szemtekét eltárolhatták volna. Eredménye e műtétnek olyan volt, hogy az iridektomiák száma az óta nála fokonkint csökkent, kivált súlyos glaucománál, hol az iridectomiának végzése nehézséggel (?) jár, vagy a hol üvegtestiszamtól lehetett tartani stb. A műtét: A betegek többnyire elaltatás alatt operáltattak (alcohol, aether és chloroform). A beteg úgy fekszik mint a szivárványmetszésnél, szém héj terpesztő és szemteke-csipesz szintén az ismert módon használtatnak. Szerző minden esetben a beteg mögött állván, mindig jobb kézzel műtesz, miért is a jobb szemnél közönséges Graeíé-féle kést, a balnál görbült kést hoz alkalmazásba. Szerző a kést a mennyit lehet közel a szivárvány eredési helyéhez be — és épen így a csarnok ellenkező táján kiszúrja oly módon, hogy a metszés a porezhártyaszél harmadát magába foglalja. Mihelyt a tülkhártya át vau metszve és a kés a köthártya alá jut. annak éle hátfelé, lapja a tülkhártyára fektetvén oly módon huzatik vissza, hogy lehetőleg nagy köthártvahíd maradjon fenn. Az utókezelés ép olyan mint az iridectomiánál. Egyetlen kellemetlen utóbántalom a tenntemlített köthártya — csap, mely némelykor utóműtétet tesz szükségessé. (Opthalm. Hosp. Rep. VIII. köt. III. rész 43 0. 1.) Impiis a köthártyáii, Alexander tr.-tól. A 27 éves férfin már egy év óta nagy daganat által vau elrútítva, mely a jobb alsó szemhéjat elfoglalja és nöttön nő. A változatlan, könnyen megmozdítható bőr alatt, és pedig a szemhéj egész terjedelmében dag érezhető, mely a szemhéjporcz alakjának és mekkoraságának megfelel, oly annyira, hogy semmi nemű fájdalom jelen nem lévén, ezen porcz túltengésének tekinthető. Ha az igen nagy szemhéj kifordittatik, akkor szemcsésen bujálkodó, vérző köthártya mutatkozik, mélyben egyes hegkötegek feltűnnek. Az átmeneti redő egészen el van pusztulva: itt a kutasz fellágyult vérző kötszeveten keresztül egész a csontig jut. A szemteke-köthártya alsó része egész a porezhártya széléig tömött, halavány, beszűrődött szóvetet mutat, mely a kutasz érintésére nem igen enged, é3 helyéről el nem tolható. A köthártya többi részei mind a szemtekén mind a felső szemhéjon tökéletesen mentek a bajtól; úgy a porezhártya mint a belső hártyák is épek; a láterő jó. Bőrbántalom sem a szemhéjakon sem az arezon nem találtatik. (Kiin Monatsbl. 1875. 329 1.) Könymirigy-sipoly egy esete. Hendrickx tr.-tól. Ezen sipoly elég ritka jelenség, szerző szerint csak 8 eset fordúl elő az irodalomban. A fiatal katonánál kinél szerző e bajt észlelte, a sipoly 8 éves korában keletkezett darázs szúrás és erre következő tályog után. A sipoly nyílás 2 mm. a felső szemhéj szabad széle felett és 5 mm. a külső szemzúgtól fekszik. Mélyen benne székelő szőrcsomó mellett a finom kutasz behatol körülbelül másfél Cm.-re a könymirígy irányában, A könyek szünetlenül csurognak a nyílásból és némelykor a szőrön csüngenek mint harmat a fűn. Az egyén még dúsabban indítja meg a könyhullást, ha a mirigyre nyomást gyakorol. Minthogy a könyek eddig nem tartóztattak vissza, lob nem mutatkozott. Az egyén panaszkodik ugyan látzavarról, ez alkalmasint csak színlelés, hogy haza bocsájtassék. A gyógyítási kísérlet abbau állott, hogy a szőrcsomó eltávolíttatván, a sipoly villam égetésnek lettt alávetve, azonban sikertelenül. Semmi visszahatás nem következett be, valószínűleg mivel a készülék a beteg ügyetlen magaviseleté folytán tökéletlenül működött volt. Ismételését a beteg nem engedé meg. (Annales d’Oculistique 76 köt. 52 1.) BUDAPEST, 1876. KHÓR és WEIN KÖNYVNYOMDÁJA, Dorottyautcza 14. sz.
