Szemészet, 1876 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1876-07-09 / 3. szám

41 42 ratni kívánja — valamennyi ismert nevű szemész nézetével ellentétben áll, és állítja, miszerint a jégtömlökkeli kezelés a szarubántalmaknál meglepő eredményeket mutatott mind azon esetekben, ahol azok czélszerüen alkalmaztattak; hátránya az időn túli alkalmazásnak legfőlebb csak az lehet, hogy a gyó­gyulás késleltetik. Az egyes lobalakok szerint: A keratitis phlyctenules a, legtöbbször görvélyes egyéneknél, kezdetben a hideget nem csak jól tűri, de a fény­­iszony egyik alkalmaztatni szokott szerre sem szűnik meg oly gyorsan mint a jégtömlökre; fényiszony, porezbártya és limbus belöveltség megszűnvén a hideg helyett langyos borogatások veendők elő, hogy azon túl az izgató szerek a végleges gyó­gyuláshoz vezessenek. Visszamaradt szarufoltok edény­­belöveltséggel hasonló kezelés alá esnek, de ha annak makacsúl ellentállnak, akkor a lágymeleg alkalmazandó. Jégtömlökkeli kezelésnél genyedésbe átmenet, pannus scrophul. kifejlődése, úgy szintén visszaesések igen ritkán észleltettek. Az Atropin úgy ezen, mint valamennyi más olyan szemloboknál, hol különben is javalva volna, mindenkor igénybe vétetik. Keratitis pannosa, mint a legtöbbször szemcsés köthártyalob követője, lépjen fel akár enyhén, akár erősen a trachoma bár mely szakában; jégtömlőkre néhány hét alatt megszűnik, a nélkül, hogy vele együtt az alapbántalom is véget érne. Pannus csassus igen súlyos eseteiben edzések mellett a jégtömlők esetenként hónapokon át is folytatandók; ez úton szerző a veszedelmes szövődményeket, (szarufekélyek, iritis, cyclitis) elkerülhetőnek tartja. Keratitis profunda eseteit az egész lefolyás alatt jégtömlőkkel kezelte ; a betegek jól tűrték, de a lefolyás ezen kezelés mellett sem volt rövidebb, mint különben lenni szokott; épen ügy észleltettek a visszaesések és másik szem megtámad­­tatása is. Belsőleg higany adagoltatott. A keratitis punc­tata hasonló magatartást mutatott. Keratitis suppurativa különböző alakjait szintén jégtömlőkkel kezelte és pedig meglepő eredményekkel, mennyiben a heveny leíolyásnak indáit esetek elég gyorsan gyógyúltak, de csak akkor, ha a beteg általános egészségi állapota a jéghideg huzamosb alkalmazását megengedte ; különben heveny vagy idült betegségek által tönkrejutott szervezet mellett a langyos meleghez kellett folyamodni, miután ilyen egyéneknél a hideg behatása gyorsítja a szaru szövetének szétesését. Belsőleg itt is calomel nyujtatott; ritkábban vétetett igénybe a higanyos kenőcs rendszeres bedörzsöltetése ; nadályok egyszer sem alkalmaztattak. A hypopion keratitis, ulcus serpens cor­ne a e jégtömlőkkel és higannyal kezelve fölöslegessé teszi a müleges beavatkozást; feltéve, hogy a beteg szervezete az ily modoui szerelhetést megengedi. A könytömlő-takárral szövődött tovaharapódzó szaru fekélyek különösen alkalmasak a jégtömlökkeli kezelésre; valamint a sértések foly­tán létrejött fekélyek is; kis hypopiumok feltűnő gyorsan eltűn­tek. Az áttörés nem akadályozható ugyan meg minden esetben, de ha a kezelés elég korán foganatba vehető, az áttörést legtöbb­ször sikerül elhárítani; különben pedig a további következmények kevésbé aggasztók, miután az áttört rész szélei a hideg alkal­mazása mellett több ellentállási képességgel bírnak mint külön­ben, és a szaruszélektől csakhamar megindul az edényképeződés ; csak a fekély reparatiojának megindulásával ér véget, vagy leg­alább szüneteket tartva alkalmaztatik a jégtömlő; majd nedves meleg és később helybelileg alkalmazott izgató szerek fejezik be a kúrát. Bevallja azonban szerző, miszerint némi tapogatódzást még is megszokott magának engedni arra nézve, váljon bizonyos kétes­eknek látszó esetekben a hideg vagy a meleg van-e javalva ; és ilyenkor az eldöntést az első jégtömlők mikénti eltűrésétől teszi iüggővé. Ugyanis sugárzsába jelentkezése, vagy csak kellemetlen érzé.-ek a beteg részéről már visszavonulásra és a langyos pépek igénybevételére kényszerítik. Zsongta lan jellegű szarubeszü rém kedések ‘ekélyesedési hajlammal, valamint az egyszerű szarube­s z ü re m k e d é s e k jégtömlökkeli kezelésre igen alkalmasak; ellenben a szarutályogok már inkább ellentállanak ezen eljárásnak, de mégis leküzdhetők. Ellenjavalta hideggeli kezelés akkor, ha a porezhártya­­beli genyedés már nagy kiterjedést vett, a fekély a szaru nagyobb részét elfoglalta; nagy genygyülemnél a csarnokban; gyors el­­mállásrai hajlamnál, keratitis neuroparalyticánál; különösen pedig minden kimerült egyénnél, legyen a szarulob bármely alakja jelen. Szarufekélyek csak erősebb köthártyabeli izgatottság mellett alkalmasak a jégtömlökkeli kezelésre; de görvélyes egyé­nek egyátalában nem ajánlandók még ezen körülmények mellett sem, legfőlebb akkor, ha a fekély áttöréssel fenyeget. Jó hatása tapasztaltatok a jégtömlőknek még a szarusipolyoknál, szarusömőrnél, sértések után visszatérő szaru­loboknál és szarusebeknél, de utóbbiaknál csak akkor, ha lencse vagy szivárvány-iszam nincs jelen. Scleritis és episcleritis eseteiben, főleg szaru és szivárványlobbal szövetkezetieknél a jégtömlő kitűnő szolgá­latot tett, de azt hetek, sőt hónapokon át szükséges alkalmazni, ha beteget a visszaesésektől megóvni akarjuk. Sclerotico-cho­­rioditis posterior-nál a jégtömlők mellett vérvételek is szükségesek. Szivárványhártya-loboknál a hideg alkalmazá­sát általában csak az első szakban véli megengedhetőnek; leg­több beteg csak a második szakban nem tűri a hideget, de akad­nak olyanok is, kik a jégtömlőt már kezdetben visszautasítják, és ez fejti meg, miért vetik el az orvosok iritisnél a hideggeli kezelést egyátalában. Azon nézetet, hogy hideggeli kezelésre több, szívós izzadmány képeződik a látában, szerző tapasztalatai megczáfolják. A jégtömlők alkalmazását azonban iritisnél gondosan ellenőrizni kell, miután kezdetben nem tudhatni, váljon eltüri-e a beteg. Különösen gyenge, ideges egyének inkább alkalmasak a meleggeli kezelésre. Idiopathicus ír Itis, legtöbbször meghűlés kö­vetkeztében támadva, nem ellenjavalja a jégtömlővelí kezelést. Ellenben v i s s z a e s és e k n él, kiterjedt láta-odanövéseknél a langyos pépek továbbra is megtartják értéküket. Iritis syphi­litica valamennyi szivárványlob között legalkalmasabb a hi­deggeli gyógáitásra, és az legtöbbször mindvégig jól töretik. Másodlagos szivárványloboknál leginkább csak akkor vau javalva a hideg alkalmazása, midőn a lobfolyamat a szaruról tarjedt át; míg a tekebeli bántalmak, irido-chorioiditis, irido­cyclitis, sympathicus szemlobok, úgyszintén a genytermeléssel járó iritis ellenjavalják a hideget. Megemlitendő különben, hogy szerző a higany belső és külső alkalmazását, valamint az atropin használását eseteiben mindig kellő figyelemre méltatta. Egyszer oculomotorius hüdés a jégtömlők 14 napon általi alkalmazása és sublimat belső adagolása mellett telje­sen megszűnt. Szem műtétek közül hályogkivonás után a szaru genye­­dése és kifejezett iritis nem engedik meg a jégtömlők alkalma­zását ; különben életerős egyéneknél a szem körüli erősb belö­veltség, szivárvány kezdődő elszíuesedése, részletes, vagy egész­­beni tömlőszerű hegesedés, majd műlátaképezés utáni szivárvány­lobok, üvegtestbeli vérömlenyek ellen a hideggeli kezelés elő­nyösnek bizonyúlt. A szem teke felületes, valamint mélyre ható sértéseinél a jégtömlők csak akkor helyette­­sítendők meleg pépekkel, midőn a teke egészen szétroncsoltatott. Glaucoma nem töri a hideget. Kiterjet üvegtestbeli homályok alkalmasab­bak a hideggeli kezelésre mint a kisebb pehelyszerűek; igen hasznosnak bizonyúlt az üvegtestbeli vérzések ellen úgy a vér­edények gyors összehúzódására mint az ömleny gyors felszí­­vódtatására. Az érhártya vérbősége egyszeri vérvétel, hashaj­tók nyújtása és jégtömlők felrakása mellett pár nap alatt eltűnt; érhártyalobnál a jégtömlök hosszabb időn át megtar­­tandók, nevezetesen addig, mig a lobterményben a hideg al­kalmazása mellett változások észlelhetők; elinte ugyan beható hideg érzésről panaszkodnak a betegek, de később jól tűrik. Genytermeléssel járó ér hártyalob nem alkalmas T

Next

/
Oldalképek
Tartalom