Szemészet, 1876 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1876-07-09 / 3. szám

38 suit hályog kivonása után pár nappal erősebb vérzés állt be; a csarnok félig volt vérrel, s egy reggel meglepetve láttuk, bogy a vér eltűnt; a beteg ágyban feküdt, s ujjakat olvasott. Nappal íenntjárt, s este a vér előbbi mennyiségében ismét je­len volt és a beteg nem látott. A vér színe azonban mindig sötétebb volt, s miután ez a jelenség naponta ismétlő­dött mintegy két hétig, csak a vérnek fekvő helyzet­ben az üvegtestbe sülyedése által magyarázható. A legnagyobb sérülést L. János okozta bal szemén, melyen Catar bmat. extrabáltatott. 3. nap delirium tremens ronamoc kapott, s kötelékét letépve, valóssággal körmével tépte fel a sclera sebét; üvegtest is veszett el, s nagy vérzés támadt. És a szem mégis lob nélkül gyógyult, s |§ látásai távozott. Egy esetben a csarnok több nappal műtét utáu kiürült s 5 esetben több napig nem telt meg műtét utáu. Ezen ese­tek talán valamivel lassabban, de igen kedvezően folytak le. s azt mondhatjuk, hogy a csarnoknak az első látogatás­kor hiányzása kedvező prognosticus jelenség. Öt esetben hosszabb ideig tartó höthártya hurut, műtét után keletkezve s nem állva sem atropinnal sem bekötözéssel semmi oki viszonyban, zavarta a gyógyulást. Egy kivételével nő betegek voltak az illetők, s csak a női sz,obák valóban rendkívül rósz levegőjében kereshetjük az okot, annál inkább mert egy pár távozta utáu bemutatva magát, nálok a bennt minden keze­léssel daczoló hurutot alig két-három nap után nem találtuk többé. IV. Azon viszony, melyben egymáshoz műtét, lefolyás és ered­mény állottak, csak igen nehezen ismerhető fel már azon egy körülmény miatt is, hogy a műtéti abnorinitasokat követő reac­­tiót vagy ennek bizonyos irányban módosulását amannak oko­zatául nem mindig fogadhatjuk el. Az 104 complicálatlan és kivont hályogot vevén tekintetbe azon sajátságos és bizonyos fokú fatalismusra vezető eredmény­hez jutunk, hogy 1. a 62 rendes műtét után csak kevéssel több rendes mint abnorm lefolyás következett (35 rendes, 27 lobos) és 2. a 42 rendetlen műtétből majdnem annyi gyógyult zavar­talanul (19) mint lobos izgalommal (23) (Utóhályog képződé­sét és a sértés miatti vérzést itt nem számítjuk.) Ez azt lát­szanék bizonvitni hogy legalább bizonyos határig a műtét lefo­lyása közönyös; de mintán a rovatokba sok apró valóban hatás­talan complicatio is bevétetett (épen azért oly nagy a complicált műtétek és gyógyulások száma) legjobb az egyes műtéti abnormi­­tasokat tekintenünk végig'. A legveszélyesebb rendellenesség az ü ve g t es t előesés 13 esett közül 3 rósz eredméuyü lett (2 veszteség, egy javulandó) rendesen gyógyult 6, nagy reactióval 7 ; I. oszt. lett 10. Ez sokkal kedvezőbb arány mint várnánk. Kéreg visszamar adása 13 esetben történt, ezekből rendesen gyógyult 6, rendetlenül 7 : II. oszt. lett 2 (utohályog miatt) I. oszt. 11. A legkedvezőtlenebb eredmény (6 abnorm lefolyás, de csak po-v II. oszt látás) az eszközökkel utólag behatolás g esetét követte. A 2 esetben igen kis sebre csak egyikben következett erősebb reactio ; az i g e u nagy sebek mindkét esetében rendes gyógyulás álltelő. Erősebb vérzés után semmi reactio sem következett. A seb tágítás 4 esete közül rendesen folyt le 2. kis iritissel 2. Az egyes műtéti eltérések külön ugyanazt bizonyítják tehát mint együtt és ez ha a műtét ideáljától gyakori eltérésre nem bátorít is, annyit bizonyít, hogy nem jogos azon állítás, mely mindent aműtéttől (sőt épen a seb alkotásától) tesz füg­gővé. Egyébiránt egy év és egy száz műtétéi ebben döntő, irány­adó nem lehet; tudjuk mily nagy különbségek vannak egyes mű­­tevök statistikája közt erre nézve, sőt az egyes évek között is. így p. o. mig K n a pp-nál a 2. száz kivonás közül a rósz eredmények mind abnorm műtéteket követtek, addig Schiess-Gemuseus-nak szintén 2. száz műtété közt előfordúlt 6 panophthalmitise egyet kivéve normalis műtét után lépett fel stb.J) '(Knapp. Aichiv f. Opbth. XIV. 1. Abth. — S chi e s s-G e­­museus Archiv f. 0. XXI. 1. Abth. A műtéti reactio lefolyása után elő állt kimeneti álla­pot megfelel a fentebbieknek. Igen örvendetes körülményként kell feljegyeznünk, hogy cyst óid heged és soha sem for­­d úl t elő. 1 sorvadás, 2 látazárulat (egyik javítandó) 4 zavaros üvegtest és rendkívül sok (55) utóhályog, miután a legparányibbat is ide jegyeztük, képezik az ideális kimeneteltől eltéréseket. Hogy ezeK csak igen kevés esőiben voltak oly formák hogy a látást nagy mértékben gátolják, belátjuk ha megtekinjük, milyenek voltak a látási eredmények. Látás tekintetében főleg a nem complicált és extrahált 104 hályog jő tekintetbe; ezek közül 2 nem vizsgáltathatott (egy a nö­­egvleii helyiségben feküdt Bright-koros nőé, kinek mindkétszeme egészen jó kimenettel gyógyult, s aztán dysenteriában meghalt) de a szemek állapota semmi kétséget sem hagyott fen az I. oszt. eredményre nézve. A többiek közül III. oszt. eredményt adott 4 (3.92%) s ezekből 2 végleg elveszett (1 9%)- II- oszt. lett szintén 4 (3.92%) és I. oszt. 96 (92.1%). Ha tudjuk, hogy a II. ősz t. eredményeket mindig utó hályog okozza, s csak az illetőknek utólag be nem jötte gátolja az eredmény I. osztályúvá léteiét, azon végeredményt, melyre mindent összevetve az illetők­nek hozott hasznot illetőleg jutottunk, igen örvendetesnek kell mondanunk. Az I. oszt. látási képesség még igen sok kívánni és javítani valót hagy fenn, ha a látás p. o. yW csalt, vagy kevéssel nagyobb és pedig nálunk a 20/40-nél csekélyebb látás volt a leggyakoribb. Ennek magyarázatát találjuk abban, hogy a sok utóhályog közül csak 14-nél történt megfelelő utómütét részint az illetők haza sie­tése, részint a miatt, hogy nem akarván sietni és koczkáztatni a jó eredményt, a még másik szemökon operálandó egyéneknél újabb bejövetelük idejére halasztott,uk azt. Azt tehát hogy egyik mütevő­­nél jobb, misiknál rosszabb látást mutat fel a főtömeg már csak azért sem tarthatjuk fontosnak, mert a látás idővel folyvást növek­szik, s betegeink közül is nem egy jött viszza, sokkal jobb látás­sal mint a táblázat mutatja. A betegeknek szükséges szemüvegek igen eltérők vol­tak ; leggyakrabban volt szükség + 3%-re. Talán az a körülmény hogy betegeink túlnyomólag földműves vidéki emberek, magyaráza az üvegek értékének igen csekély ingadozását. Az elmúlt év bályogmütéteire tehát elegülten tekinthetünk vissza. Nem kiáltunk fel mint Knapp; „Wer Cataract besser zu operiren weiss, der melde sieb!^ (már csak azért sem, mert tud­juk, hogy az őt illető esete panophthalmitis miatt tőnkre jutott) hanem ismerve a szükségeket a kényes pontokat műtét és utókeze­lés dolgában, igyekszünk a chanceok azon részét, mely a mütevő­­től függ, megnyerni a betegek előnyére. KÖNYVISMERTETÉS. Ueher die Anwendung der Kälte bei Augenkrankheiten von, Dr. Eduard Dürr. Hannover 1875. A hideg mint gyógyító hatány az újabb időben egyik, és talán legmegbízhatóbb fegyver a klinikusok kezében; magán betegeknél is, főleg magas lázak leküzdésére az orvosok ma már taláu kivétel nélkül első sorban a hideget alkalmazzák; ugyan csak ezen külső behatáshoz folyamodnak legtöbb esetben a hely­beli lobos folyamatok megfékezésére. A szemészetben, különösen a külső u. n. védő szervek heveny, túlságosan heves tünetekkel fellépő gyuladások első időszakában a hideg alkalmazása már rég idő óta szokásban van; de adagolása a test egyik szervénél sem igényel annyi óvatosságot mint itt, azon összhangzó tapasz­talat alapján, hogy magának a szemtekének egyes részei a hideg iránt nem mutatnak nagy rokonszeDvet, annyira, hogyha a külön­ben javait, ás bizonyos fokig, bizonyos időo belől nagy elönynyel alkalmazható ezen gyógyhatányt a kellő időn és mértéken túl al­kalmazzuk, igen könnyen a teke hártyáira magunk ültetjük át a lobfolyamatott. Szerző előttünk fekvő, 109 lapra terjedő müvében a hideg behatása következtében élet- és kórtanilag észlelt, szakférfiak által megállapított és már eléggé ismeretes visszhatásokat előrebocsátva saját tapasztalati adatait sorolja fel mindazon szembántalmakra 3*

Next

/
Oldalképek
Tartalom