Szemészet, 1876 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1876-07-09 / 3. szám
38 suit hályog kivonása után pár nappal erősebb vérzés állt be; a csarnok félig volt vérrel, s egy reggel meglepetve láttuk, bogy a vér eltűnt; a beteg ágyban feküdt, s ujjakat olvasott. Nappal íenntjárt, s este a vér előbbi mennyiségében ismét jelen volt és a beteg nem látott. A vér színe azonban mindig sötétebb volt, s miután ez a jelenség naponta ismétlődött mintegy két hétig, csak a vérnek fekvő helyzetben az üvegtestbe sülyedése által magyarázható. A legnagyobb sérülést L. János okozta bal szemén, melyen Catar bmat. extrabáltatott. 3. nap delirium tremens ronamoc kapott, s kötelékét letépve, valóssággal körmével tépte fel a sclera sebét; üvegtest is veszett el, s nagy vérzés támadt. És a szem mégis lob nélkül gyógyult, s |§ látásai távozott. Egy esetben a csarnok több nappal műtét utáu kiürült s 5 esetben több napig nem telt meg műtét utáu. Ezen esetek talán valamivel lassabban, de igen kedvezően folytak le. s azt mondhatjuk, hogy a csarnoknak az első látogatáskor hiányzása kedvező prognosticus jelenség. Öt esetben hosszabb ideig tartó höthártya hurut, műtét után keletkezve s nem állva sem atropinnal sem bekötözéssel semmi oki viszonyban, zavarta a gyógyulást. Egy kivételével nő betegek voltak az illetők, s csak a női sz,obák valóban rendkívül rósz levegőjében kereshetjük az okot, annál inkább mert egy pár távozta utáu bemutatva magát, nálok a bennt minden kezeléssel daczoló hurutot alig két-három nap után nem találtuk többé. IV. Azon viszony, melyben egymáshoz műtét, lefolyás és eredmény állottak, csak igen nehezen ismerhető fel már azon egy körülmény miatt is, hogy a műtéti abnorinitasokat követő reactiót vagy ennek bizonyos irányban módosulását amannak okozatául nem mindig fogadhatjuk el. Az 104 complicálatlan és kivont hályogot vevén tekintetbe azon sajátságos és bizonyos fokú fatalismusra vezető eredményhez jutunk, hogy 1. a 62 rendes műtét után csak kevéssel több rendes mint abnorm lefolyás következett (35 rendes, 27 lobos) és 2. a 42 rendetlen műtétből majdnem annyi gyógyult zavartalanul (19) mint lobos izgalommal (23) (Utóhályog képződését és a sértés miatti vérzést itt nem számítjuk.) Ez azt látszanék bizonvitni hogy legalább bizonyos határig a műtét lefolyása közönyös; de mintán a rovatokba sok apró valóban hatástalan complicatio is bevétetett (épen azért oly nagy a complicált műtétek és gyógyulások száma) legjobb az egyes műtéti abnormitasokat tekintenünk végig'. A legveszélyesebb rendellenesség az ü ve g t es t előesés 13 esett közül 3 rósz eredméuyü lett (2 veszteség, egy javulandó) rendesen gyógyult 6, nagy reactióval 7 ; I. oszt. lett 10. Ez sokkal kedvezőbb arány mint várnánk. Kéreg visszamar adása 13 esetben történt, ezekből rendesen gyógyult 6, rendetlenül 7 : II. oszt. lett 2 (utohályog miatt) I. oszt. 11. A legkedvezőtlenebb eredmény (6 abnorm lefolyás, de csak po-v II. oszt látás) az eszközökkel utólag behatolás g esetét követte. A 2 esetben igen kis sebre csak egyikben következett erősebb reactio ; az i g e u nagy sebek mindkét esetében rendes gyógyulás álltelő. Erősebb vérzés után semmi reactio sem következett. A seb tágítás 4 esete közül rendesen folyt le 2. kis iritissel 2. Az egyes műtéti eltérések külön ugyanazt bizonyítják tehát mint együtt és ez ha a műtét ideáljától gyakori eltérésre nem bátorít is, annyit bizonyít, hogy nem jogos azon állítás, mely mindent aműtéttől (sőt épen a seb alkotásától) tesz függővé. Egyébiránt egy év és egy száz műtétéi ebben döntő, irányadó nem lehet; tudjuk mily nagy különbségek vannak egyes műtevök statistikája közt erre nézve, sőt az egyes évek között is. így p. o. mig K n a pp-nál a 2. száz kivonás közül a rósz eredmények mind abnorm műtéteket követtek, addig Schiess-Gemuseus-nak szintén 2. száz műtété közt előfordúlt 6 panophthalmitise egyet kivéve normalis műtét után lépett fel stb.J) '(Knapp. Aichiv f. Opbth. XIV. 1. Abth. — S chi e s s-G emuseus Archiv f. 0. XXI. 1. Abth. A műtéti reactio lefolyása után elő állt kimeneti állapot megfelel a fentebbieknek. Igen örvendetes körülményként kell feljegyeznünk, hogy cyst óid heged és soha sem ford úl t elő. 1 sorvadás, 2 látazárulat (egyik javítandó) 4 zavaros üvegtest és rendkívül sok (55) utóhályog, miután a legparányibbat is ide jegyeztük, képezik az ideális kimeneteltől eltéréseket. Hogy ezeK csak igen kevés esőiben voltak oly formák hogy a látást nagy mértékben gátolják, belátjuk ha megtekinjük, milyenek voltak a látási eredmények. Látás tekintetében főleg a nem complicált és extrahált 104 hályog jő tekintetbe; ezek közül 2 nem vizsgáltathatott (egy a nöegvleii helyiségben feküdt Bright-koros nőé, kinek mindkétszeme egészen jó kimenettel gyógyult, s aztán dysenteriában meghalt) de a szemek állapota semmi kétséget sem hagyott fen az I. oszt. eredményre nézve. A többiek közül III. oszt. eredményt adott 4 (3.92%) s ezekből 2 végleg elveszett (1 9%)- II- oszt. lett szintén 4 (3.92%) és I. oszt. 96 (92.1%). Ha tudjuk, hogy a II. ősz t. eredményeket mindig utó hályog okozza, s csak az illetőknek utólag be nem jötte gátolja az eredmény I. osztályúvá léteiét, azon végeredményt, melyre mindent összevetve az illetőknek hozott hasznot illetőleg jutottunk, igen örvendetesnek kell mondanunk. Az I. oszt. látási képesség még igen sok kívánni és javítani valót hagy fenn, ha a látás p. o. yW csalt, vagy kevéssel nagyobb és pedig nálunk a 20/40-nél csekélyebb látás volt a leggyakoribb. Ennek magyarázatát találjuk abban, hogy a sok utóhályog közül csak 14-nél történt megfelelő utómütét részint az illetők haza sietése, részint a miatt, hogy nem akarván sietni és koczkáztatni a jó eredményt, a még másik szemökon operálandó egyéneknél újabb bejövetelük idejére halasztott,uk azt. Azt tehát hogy egyik mütevőnél jobb, misiknál rosszabb látást mutat fel a főtömeg már csak azért sem tarthatjuk fontosnak, mert a látás idővel folyvást növekszik, s betegeink közül is nem egy jött viszza, sokkal jobb látással mint a táblázat mutatja. A betegeknek szükséges szemüvegek igen eltérők voltak ; leggyakrabban volt szükség + 3%-re. Talán az a körülmény hogy betegeink túlnyomólag földműves vidéki emberek, magyaráza az üvegek értékének igen csekély ingadozását. Az elmúlt év bályogmütéteire tehát elegülten tekinthetünk vissza. Nem kiáltunk fel mint Knapp; „Wer Cataract besser zu operiren weiss, der melde sieb!^ (már csak azért sem, mert tudjuk, hogy az őt illető esete panophthalmitis miatt tőnkre jutott) hanem ismerve a szükségeket a kényes pontokat műtét és utókezelés dolgában, igyekszünk a chanceok azon részét, mely a mütevőtől függ, megnyerni a betegek előnyére. KÖNYVISMERTETÉS. Ueher die Anwendung der Kälte bei Augenkrankheiten von, Dr. Eduard Dürr. Hannover 1875. A hideg mint gyógyító hatány az újabb időben egyik, és talán legmegbízhatóbb fegyver a klinikusok kezében; magán betegeknél is, főleg magas lázak leküzdésére az orvosok ma már taláu kivétel nélkül első sorban a hideget alkalmazzák; ugyan csak ezen külső behatáshoz folyamodnak legtöbb esetben a helybeli lobos folyamatok megfékezésére. A szemészetben, különösen a külső u. n. védő szervek heveny, túlságosan heves tünetekkel fellépő gyuladások első időszakában a hideg alkalmazása már rég idő óta szokásban van; de adagolása a test egyik szervénél sem igényel annyi óvatosságot mint itt, azon összhangzó tapasztalat alapján, hogy magának a szemtekének egyes részei a hideg iránt nem mutatnak nagy rokonszeDvet, annyira, hogyha a különben javait, ás bizonyos fokig, bizonyos időo belől nagy elönynyel alkalmazható ezen gyógyhatányt a kellő időn és mértéken túl alkalmazzuk, igen könnyen a teke hártyáira magunk ültetjük át a lobfolyamatott. Szerző előttünk fekvő, 109 lapra terjedő müvében a hideg behatása következtében élet- és kórtanilag észlelt, szakférfiak által megállapított és már eléggé ismeretes visszhatásokat előrebocsátva saját tapasztalati adatait sorolja fel mindazon szembántalmakra 3*
