Szemészet, 1876 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1876-05-14 / 2. szám
32 O 1 — i JI — megjeleli, igen változó ; még tökéletesen nyugvó szem mellett is hol egyes részeinek hol az egésznek mozgása észlelhető. Igen jól megkülönböztethető egyrészről a kissé vastagabb fark vége. melynek gömbölyű végpontjához közel csekély beszorulás mutatkozik, más részről a Hévéi keskenyebb nyakrész, mely a kissé vastagodott fejbe végződik. Fritsehe, lki az esetet a berlini orvosegyletben megvizsgálta, úgy nyilatkozott, miszerint fiatal filar iáról lehetne ugyan szó; neki azonban mind azon sajátságnál fogva, hogy a léreg teste a fejtől a farkig mindinkább vastagabb lesz, mind az észlelt mozgásoknál fogva valószínűbb, hogy Trichosomum, e szerint a Trichotrachilideák ugyanazon családjához tartozó féreg, melyhez a Trichina spiralis is tartozik, ez utóbbitól azonban a hosszaság és vastagság közti viszony által különbözik. Újabb gyógyszerekről. Schöler évi jelentésében a cárból- valamint a sali cyls a v-ról valami nagyon dicséretest mondani nem tud, s úgy hiszi, hogy legtöbb esetben a régi aqua chloriez új szereknél hasznosabb. Tovakarapodzó szarufekélyeknél carbolsav becseppentése után többszőr lépett fel új hypopium. Sokkal jobbat mondhat a J a b or a n d i-ról, melynek felvevését a szemészeti gyógyszertárba nagyon ajánlja. Ö e szert több mint száz esetben alkalmazta, melyek közül csak egyszer maradt ki a várt hatás a bőr működésére vonatkozólag, alkalmasint a készítmény rósz volta következtében. Szép eredményeket nyert a Jaborand i-tól heveny valamint idfilt szivárványlobnál, úgy egyszerű mint érháityalobbal és üvegtestbántalommal szövődött esetekben, továbbá: elsőleges érhártyalobnál, haladó rövidlátásnál, látideglobnál, középponti homály által jellemzett láttompulatnál, amblyopia potatorium, főképen pedig bujasenyven alapuló minden féle esetekben. A szivárványhártyán fellépett Gumma-féle képletek csakhamar olvadtak használása alatt, csarnok víz és üvegtest néha bámulatosan tisztultak. Még heveny köthártyalobnál is, tülkhártyalobnál és végre csúzós izomhüdéseknel a Jaborandi kitűnő szolgálatot tett. A szernek kényelmes alkalmazása, valamint annak gyors és erélyes hatása neki várhatólag tág tért nyitand a szemészeti gyakorlatban. Szerző azt rendesen thea alakjában alkalmazta, újonnan azonban előszeretettel folyamodik a kényelmesebb és hathatósabb szörphöz (Syrup. Jaborandi két evőkanálnyi pro dosi). (Jahresbericht über die Wirksamkeit der früher Ewers’schen Augen-Klinik von Dr. Schöler im Jahre 1875. Berlin 187G). Lencséhez, hasonló izzadmány szirárvanylohnál. Schmidt RiMPr.sii-tól. Egy két éves leány bal szemén kakas által megsértetett. Három nappal későbben jöttek az orvoshoz, ki tülkhártyasebet talált a külső-alsó negyedben, körülvéve borsómekkoraságú piros szürkés bujálkodástól; közel ahhoz csekély belővelés és chemosis ; a láta tág volt. Csak egy hét után lépett fel iritis üvegtesthomálylyal; a külső sebnek megfelelő helyen szemtükörrel kis fehér foltot lehetett látni. A láta atropinra (14 nap a sérülés után) nem tágult, szabálytalan határokat és sárgás izzadmányhártyát mutatván ; két nappal későbben azonban majdnem ad maximum kitágulva, fedve találtatott szürke, áttetsző, kissé tojásdaalakú, lencséhez hasonló képlet által, melynek széle nem egészen egyenes, hanem gyengén rovátkolva volt. A képlet hátsó rétege sárgás színezetet mutatott az említett látahártya következtében!' fel- és lefelé a láta csekély része szabad a fedő képlettől ; mely harántosan 7 mm., függőlegesen 4—5 mm., vastagságban 2 mm. átméretü ; ferde világítás mellet szürkés verőfény nyerhető a szemháttérből. A szernteke Jdssé puhább. Több kórodai hallgató ezeu izzadmányban a lencse helyhagyását és hólyagos homályosodé«át vélte látni, annyira hasonlított ez a lencséhez ! azonban nehány nap alatt az izzadmány felszívódás útján eltűnt. A szem nemsokára egészen rendes volt; a tülkhártyán igen kis fehér heg maradt háti a. Említendő, hogy ezen esetben a sajátságos izzadmány a láta tágulatával lépett fel, és szerző az ide vonatkozólag ’ az irodalomban található öt eset nyomán úgy hiszi, hogy e látatágulat rendesen kíséri a leírt kiizzadást. (Egy jövő alkalommal közölni fogok két igen nevezetes esetet, melyet magam e téren észleltem. Szerkesztő!) (Kiin. Monatsbl. 1875. 815 1.). Néhány észrevétel a szarukúp (keratoconus) bizonyos nemének szemüvegekkel való gyógykezelését illetőleg. H. Bgndelack Hewe ts on -tói. Ezen czím alatt H. azon igen ritka esetek egyikét közli, hol szarukúp csupán szemüvegek segítségével a betegnek mégis aránylag rendkívül kitűnő látást enged. Az illető egyén mérnök (életkora nincs kitéve), kinek rokonságában számos a rövidlátó ; ő maga kora ifjúsága óta egyaránt rosszul lát, anélkül, hogy valaha lobos szembántalombau szenvedett volna. 1873-ban miután nála már 1V2 évvel ezelőtt keratoconus kórisméztetett, ő azonban a javasolt műtétet megtagadta, újra megjelent. Most tüzetesebb vizsgálatnál kiderült a következő: j. sz. üveg nélkül %° ; stenop. rekesszel függélyes délkörben Hm. T’B, a' visszaintesbeu M rlB és végre a két megfelelőleg összetett üveggel: -j-16 c — 18 c V = |Jj. Jag. 1-ső számát 8 hüvelyknyire olvassa. b. sz. üveg nélkül V = fjj ; + -f\ c — Jr c V = Jag. 1-ső számát 12 hüvelyknyire. A szarukúp oldalagos megtekintésnél könnyen felismerhető. A középszerűen szűk Iái a épen a szaruhártvatágulat csúcsával van szemközt, mit H. a szemre nézve igen előnyösnek tart, mert szerinte a talált szabályos astigmatismus csakis ezen csúcsi rész hajtásában rejlik. Majdnem egy egész évvel később újra megjelent a beteg, a rendelt szemüvegeket folyton használja, látereje kitűnő. H. azt véli, hogy ily szemüvegekkel való javításra alkalmas szarukúpok többször csak azért esnek műtét alá, mert az általuk okozott fénytörési rendellenességek tüzetesen nem vizsgáltatnak meg. (Opthalrnic Hospital Reports VIII. 1, 1874. p. 21.) __________ Dr. Schlesinger. Veleszületett leucseficzamnál végrehajtott iridotomia. Masselon tr.-tól Wecker koródáján végrehajtott 16 iridotomia közül M. bővebben egyről értekezik, hol a műtét veleszületett lencseficzamnál alkalmaztatott. Az eset egy 31 éves kisasszonyt illet Lencseficzam be- és felfelé mindkétfelől, M 3| V = ^; atropin, által tágúlt látákkal -f- 2% üveggel jobboldalt V = baloldalt V = |. Ily viszonyok mellett tehát a betegre nézve előnyösebb látójának lencse nélküli részén, mintsem a ficzamodott lencsén keresztül látni; és ezen kedv. zőbb viszony létrehozásának czéljából a beteg mindkét szemén az egyszerű iridotomia hajtatott végre. Egy a szaruhártya külső felső harmadában eszközölt seben keresztül az ollócsipesz a csarnokba vezettetett, és egyetlen egy vágással a szivárvány hártya alsó belső részében majdnem a megfelelő eredetéig keresztül metszetett. E műtét által jókora rés támadt, mely mögött nincs lencse. -)- 2f üveg a távolban való látásnak, -f 2 a dologhoz rendeltetett. Hasonló esetekben eddigelé az iridektomia és az iridodesis jött alkalmazásba ; veszélyes vége következtében az utóbbiról már rég lemondottak; a mi pedig az iridektomiát illeti, ez sem jár tetemes akadály nélkül. M. Passauer esetére (A. f. 0. XIX. 2. 315) czéloz. Azon szivárványhártyarész ugyanis mely kimetszendő, nem nyugszik a lencsén (minthogy az ficzamodott) és ezért a műtétnél könnyen a sugártest felé hátra haj it k, mikor azután üvegtestiszam jöhet létre. Az iridotomiánál ily esetlégtől tartani nem kell; sőt ha üvegtestiszam létre is jönne, akkor a szaruseb itt oly keskeny, hogy a műtétet semmiben sem hátráltatná. (Annales d’Oculistique LXXIII. 3—4. p 118.) Dr. Schlesinger. BUDAPEST, 1876, KHÓR és WEIN KÖNYVNYOMDÁJA, Dorottya-utcza 14 sz.
