Szemészet, 1875 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1875-05-02 / 2. szám
T — 19 — 20 — uak látszanak, de nem az egyén nagyfokú M-nak megfelelő szokásos mértékben. A szemfenékben a látideg mellett ezt s/4-re körülölelő érhártyasorvadás. A szarurövidlátás hangsúlyozott tünetei is megvannak. A szaru haránt 10 mm. széles. b. sz. Mt J,pontosan £ j 6 (jch == 6 844 mm. F' = 20-26938 F" = 27-1129 I f = 140-2842 mm. M - 1 ( C 5-3259 b. h. Az egész szem M-ből Mc = * és azontúl még M — ~ 7 5 /s 3/3 értelmezendő; az érhártyasorvadás arra utal, hogy ezt a szemteke hosszabbodásában keressük, — a midőn lenne Mc“tiT H ^ /6 & /3 0 /3 5. B. K. 17 éves, az elébbi nővére, szintén nagyfokú M. miatt jelenkezik. Hasonló viszonyok, de kisebb érhártyasorvadás, mint bátyjánál, azonkívül összetérési elégtelenség, mely műtétéi all vétetett. Atyja szintén nagyon M. b. sz. Mt—-— 0 /2 pch = 6’8257 mm. F' = 20-21471 F" =27-04041 í f' = 130-1726 mm. I Mc =4-94429 b. h. A Mt—^r----bél Mc mintegy—^—, marad más utón ér-0/2 O telmezendő Ma vagy Ml =■ ; tehát az eset rövidlátása több 1 * /3 mint Vg-ban a szaru által okoztatott. 6. G. J. 22 éves napszámos j. sz. tekesorvadás, b. sz. szivárványlob után vizsgálat. Szemteke határozottan rövid, de Ht csak ■ ^ szarukép kisebb a rendesnél. Gyanút keltett, hogy a szem teke rövidsége által okozott nagyobb fokú H nagy részben szarurövidlátás által ellensulyoztatik és csak a maradék H jöhet a szemüvegvizsgálatnál napfényre. b. sz. Ht —i— 24 (ich = 7-4902 mm. F' = 22-1827 F" = 29-6729 j f' = 348-1814 mm. S Mp___________ 1 13-21873 b. h. Tehát világos lett, hogy a szemteke rövidsége nagyobb fokú Ht okozna, ha ennek része Mc által nem sulyoztatnék ellen, és pedig, ha a lencse rendesnek vétetik, M. axialis lenne / miből ° /51 1 1 * közel Hm—------[- Mc —j—— ; tehát a M. axialis 2/s-da mintegy, ló ellensúlyozva lenne szarurövidlátás által. Vagy az adatokat áttekinthetőbben a fennebbiek analógiájában csoportosítva, az egész szem Hm -1 állana Ha 1-------Mc —1-------bői. ^4 o/5 lo 7. J. J. 13 éves mesterinas bal szemén réteges hályog művi eltávolítása után lencsehAnyos fénytörés állott fenn, melynek minden adatát, kivéve az üvegtest törési kitevőjét, egyénileg lehetett meghatározni. Találtatott az aphakikus szemen Ht — * - a haránt át" /2 mérőre vonatkozólag. (jch = 7-7438 mm. F' = 22-93372 F" = 30-67751 !f' = 716-43417 mm. MC =27-19933 b. h. A H foka, tehát a mellső kapcsolatos gyutávol negativ értékben (— f') 65‘85 mm. volt, innen a teke hosszát számítva: — 65-85 X 30-67751 ~ - 65-85 — 22-93372 f" = 22-7532 mm. (a rendes szemé 23*231) tehát ezen szem a rendesnél circa % mmel volt rö,üdébb. A rövidebb szem okozta, hogy az aphakia nagyobb fokú H-ával járt, mint rendes szemekben végzett hályogmütételek után a H foka szokott lenni, — és még nagyobb lett volna, ha a Mc —^----de részben ellen nem súlyozta volna. 8. S. K. 24 éves napszámos szarulobfolyamat folytán szerzett nagyfokú szarurövidlátást. A hosszú kórtörténet idevágó főbb adatai a következők: Kankós váladékról megfertőzte balszemét, a heveny köthártyatakár idült blennorrhoeába ment át nagyfokú szemölcslest túltengéssel és az addig épen maradt szaru pannusával. Ilyen állapotban jött észlelésem alá. Ekkor annyi látképessége volt, hogy a fénytörés —^—ban volt megállapítható. Minden kezelés daczára a pannus nőtt és végre mintegy 3 hónap múlva a beteg megunta a dolgot és elvonta magát a kezeléstől. Mintegy 1 év múlva újból bemutatta magát azon kívánalommal, hogy bal szemére üveg rendeltessék, mert ezzel most már lát, de csak nagyon közel. A vizsgálat blenn. chron.-nak semmi nyomát sem engedte felismerni, az közbejött újabb kankó váladékának szándéktalauúl átvitele által teljesen gyógyult! A pannus is elenyészett, de a porczhártya némileg homályos maradt és nagy fokban elő volt domborodva. A szarurövidlátás minden tünete a legmeglepőbben volt kimutatható. E szarutágulat nyilván a pannosus fellágyulás idejében képződött. A szaruképeket mérni a homályok és némi felületi egyenetlenségek miatt nem lehetett, de nem is kelletett, 20 mert az egyén — 2 üveggel - — látélességet mutatott és JN° U 12—2 próbairatokat épen 2" távolban olvasott tisztán! Ez esetben a pannus által és innen szaru görbületi változásból a kezdetleges H ■■ M - ^ — vált! 60 2-de 9. F. A. 14 éves tanuló, mindkét szemen egyenlően látott volt, a j. sz. M —i— van, a b. sz. 4 hét előtt társa karjával megütötte ; lobos visszahatás elmúltával a szivárvány szélén belőlalól leszakadás, e hely kivételével a láta többi részén atropinra tágulás, calabarra szűkülés. A szaru viszfénye rendes, a mellső csarnok rendes, a lencse helyén van, tükörképei kicsinyek, mint közelponti alkalmazkodásnál, a szemfeneki kép kicsiny, üvegtest 20 némileg homályos, v. ““jqq- üveg —2-vel. Szarusugár mindkét szemen 7*871, a tekék hosszaságában és alkatában semmi megállapítható különbség, a rövidlátás megbízhatónak látszóan azelőtt mindkét szemen egyenlő volt, mit erősít, hogy a fiatal ember —10 üveget használt az iskolában, tehát vizsgálat és ügyelet a szemekre történt. Honnan tehát a bal szem gyorsan emelkedett M-ja, mint övecs lazulásból ? e mellett bizonyít a lencseképek kicsiny volta és az alkalmazkodás teljes hiánya; atropinra és calabarra is semmi változás a szem beállításában nem állott elő.
