Szemészet, 1872 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1872-12-22 / 6. szám
83 84 mást tett, mintha üvegcsepp volna a szaruba ültetve, oldalt , pedig fénylő fekete gyöngyre emlékeztetett. E mellett az egyén még mindég azon veszélyben forgott, hogy rendkívüli viszonyok közt a sérv teteje beszakad és a lassú hegképződés mellett szarusipoly áll elő. Visszatérve B, J. zsibárusnőre, ez 1871-ki február hó 27-kén ismét megjelent a járkórodán, átszakadt szarusérvvel. Elmondta, hogy kimaradása után néhány hónapig szemén jól érezte magát és meglehetősen látott, de most 1 nap előtt minden különös behatás nélkül, csekély ropogáshoz hasonló érzet mellett, sok köny (vagyis helyesebben csarnokviz) csordult ki jobb szeméből és a látás azóta rendkívül apadt, némi fájdalom is keletkezett. Ajánlatunkra szívesen felvétette magát a kórodéra-Ekkor a lelet következőkben állott: bal szemen semmi lobtünet, a szaru közepén régi, mintegy l,/2'"-nyi átmérővel és elmosódott szélekkel biró homály. Jobb szemen a szemhéjak rendesek, a tekeköthártya reczeszerüen belövett, élénk sugárpir, a szaru felülete könnyedén homályos, minden oldalról irányulnak a köthártyából egyes edényágacskák a szaruközép felé, az utóbbin kissé alá- és befelé 1 i *l2,ll-nyi étmérővel biró lik a szaruállomány egész vastagságában úgy hogy a Descamethártya itt szabadon fekszik, a lik szélét szürke gyűrűszerű hegszövet képezi. A Descemethártya szabadon fekvő része ránczos, lelohadt, nagyitó üveggel rajta nyilás látható, melynek apró lebenykés szélei mellfelé állanak, a mellső csarnok eltűnt, a teke lágy (T—2), a látás mennyileges, fájdalom mérsékelt. A nő gyönge testalkatú, roszul táplált, és a kéthegyü billentyű elégtelensége miatt sokszor szenved szivkopogásban. A lobos tünetek miatt atropint csepegtettünk be, a lik zárolása czéljából pedig védkötést alkalmaztunk és nyugalmat ajánlottunk. Márczius 2-án a mellső csarnok némi nyoma mutatkozott, de másnapra eltűnt, 14-én a csarnok meglehetősen állott helyre, a szaru tisztuló félben volt, a sérv időnként kidomborult, és a lik izzadmány által tömült. A következő 10 nap alatt a csarnok mindég némileg mutatkozott, de mélysége váltakozott, mi vizének időnkénti kiszivárgására utalt, a teke feszülése is változásokat mutatott. 24-én éjjel szivgörcs, a sérv a védkötés daczára újból egészen felszakadt, a csarnok eltűnt, gyüszünke főzet adatott. A következő héten 3-szor volt a csarnok rövid időre helyre állítva, de ismét eltűnt. Ez alatt beteg nagyon meggyöngült szivgörcsei miatt. A szemen a szaru feltisztult, a belöveltség majdnem elmúlt, de a teke petyhüdt volt és kisebbedésnek indult. Szarusipolyok különböző viszonyok közt jönnek létre. Készemről négyféle keletkezési módját volt alkalmam észlelni. Egyik nem ritkán áll elő nagy szivárványiszamob renyhe elhegedése mellett és pedig következőleg: a kinyomult szivárványhólyag szélről liegszövettel huzatik be, ennek zsugora által a hólyag széli részei lapulnak, közepe azonban még fedve nincs és még kidomborul a midőn fellágyul, szövete foszlányossá lesz és beszakad, a lik rövid idő alatt állandóan záródhatik, de újból ki is nyílhat a csarnokviz nyomása folytán és sipoly képződhetik; a sipoly szélek ismételt érintése hegyezett pokolkővel rendszerint a renyhe anyagcserét és hegszövetfejlődést a kívánt mértékre emeli és záródást eredményez. Szarusipöly úgy is állhat elő, hogy a szaru egész vagy részbeni elpusztulása után képződő kemény és sűrű hegszövet (Leucoma) felületén zsíros szétmállás és továbbá átfúró fekély keletkezik; ily esetben látás visszatértéről ritkán lehet szó, és a szemet, ha fájdalomnélküli, magára hagyhatjuk, ha fájdalmak és lobos tünetek jelentkeznek, kiizeljük, ha tágulásra vagy szarucsap képződésre van hajlam, a hegszövetet részben kimetszük. Más módja a sipoly keletkezésnek az, hogy a szarut átfúró fekély fekvése körülbelül a látaszóllel átellenben van, a midőn a csarnokvíz lefolyása után a belső nyílást a szivárvány látaszélbeli legvastagabb része csak némileg fedi, a nyilás többi részét pedig a lencsetok fedné, ha ugyan a lencse egészen a nyilás széléhez ( érhetne és a szarutól a félig közbe ékelt látaszél által némileg i távol nem tartatnék; igy a lik teljes fedését sem a szivárvány nem eszközölheti (mert nem ér eléggé a látaközép felé) sem pedig a lencse (mert a liknak a szivárványtól nem fedett részére nem borulhat eléggé reá) és a csarnokviz folytonos leszivárgásával sipoly képződik; legbiztosabb gyógyszer a lik és lencsetok közé tökéletlenül ékelt és a sipolyt okozó szivárvány eltávolítása csonkítás által. *) Negyedik sipolyképzés módja szarusérvnek átszakadásában áll, mint a fönnebb vázolt kórlefolyásból kitűnik. Mig tankönyveink mindezen eléggé érdekes részletekről hallgatnak, Desmarres szerint szarusipoly előállhat, ha idegen test hatolt a mellső csarnokba és lencseállományba; és Mackenzie szerint szaruszéli átható sebekből fejlődhetik sipoly. Ezekhez hasonló esetet még nem láttam, és talán kivételes előjövet is az, mert mások sem tesznek róla említést. Kívánatos volna, hogy a szarusipolyok kórtana tisztáztatnék és az előforduló esetek kellőleg elemeztetnének. Bizonyos, hogy szarusipoly különbözőképen fejlődhetik, hogy fennállására befoly az illető egyének rósz tápláltsága és renyhe anyagcseréje, miáltal a likat megtöltő izzadmány csak hiányosan és lassan áll elő, és hogy a sipoly 1—2 hónapi fennállása után a teke sorvadásnak indul, mi valószínűleg a szöveteknek tápanyagbóli kifogyásától származik. Miután esetünkben a sipoly még mindig nem záródott és a teke már kisebbedés előjeleit, laposodásokat, mutatott, april 2-án szivárványmetszés végeztetett kifelé, mely a teke lágysága és a mellső csarnok hiányzása daczára elég jól sikerült. Két nap múlva már a mellső esarnok helyreállt, a szem szabadon hagyatott, a teke összeállóbb. Néhány nap múlva szivgörcs mellett a sérv mellfelé domborodott, e miatt több napig védkötés. Ezentúl a sérv többé nem nyílott meg, a teke rendes összeállását nyerte és lobnélküli volt. Feltűnő hogy a sérv fölötti hegszövet a sipoly fennállása alatt nem gyarapodott, mig a záródás utáu elég élénken terjedt a sérv közepe felé, Mákonyfesteny beecsetelése által a hegedési folyamatot ösztönöztük is, végre beteget april 24-én hazabocsátottuk. Ekkor a szem majdnem halovány, a szaru a szivárványmetszés helyén néhány állományban székelő szürkés csiktól áthúzva, egyéb helyein tiszta volt; a sérv lapos, szélén jókora hegszöveti gyűrűtől fedve, közepén már pókhálószerü hegszöveti szálaktól bevonva volt; a látás egyelőre csak 5/20o, 4e a hegedő sérv a láta egy részét eltakarta é3 a teke a sipoly fennállása alatti táplálási zavart még nem heverhette ki. Mákonyfesteny beciepegtetés rendeltetett továbbra is. Azontúl beteget nem láttam. Hinném, hogy átlikadás többé nem állt be. A szivárványmetszés befolyását a sipoly zárására csak úgy értelmezhetem, hogy a teke táplálási viszonyai javíttatnak, mi által a védkötés alatt mégis végtére a likat záró elegendő izzadmány képeztetik a fekélyszélektől. Hatása tehát ugyanazon, egyelőre még ismeretlen, viszonyokban volna keresendő, melyeknek kérdésbe kellene jönni, a midőn értelmezni akarnók, hogy miért van szivárváuymetszésnek oly jó sikere szemtekebeíi idült, különösen szivárvány-, sugártest- és érhártyaloboknál. 2. Geuyes szarulo b vérhas utáni kimerülés folytán. — Sch, N. 48 éves, sapkamives neje, 1871-ki okt. 31-én genyes szarulobbal mindkét szemén vétette fel magát a kórodára. Az előzményekből a következők jegyeztettek fel: A nő sohasem volt erős, de házi munkáit mindég különös fáradás nélkül végezte, nem volt beteges, négy gyermeke szintén ép és egészséges; 6 hét előtt vérhasban szenvedett, mely 2 hétnél tovább tartott, a székletételek folyékonyak és híg vérrel elegyülve voltak, a mellett az alhasban nagy fájdalmakat szenvedett, láz nagyobb fokban. A betegség 3-ik hetében ágyból kikelt, de alig volt képes lábán állani. A 4-ik hétben kezdődött a szembaj, fejfájdalom, könylolyás, a szemek kivörösödése, de kevés szemhéjduzzadás. Nem sokkal ezután a látás kezdett apadni, napról-napra inkább, úgy hogy lakhelyéről (Szered) ide utazása előtt már a személyeket sem ismerhette fel. A látás apadásával azonban az alanyi kórtünetek múltak. Jelen betegsége előtt mindkét szemén jól látott. Jelenben betpg sovány, arcza halovány, pofái bemélyedtek, bőre és izomzata petyhüdt, érütése gyorsított, hőfok emelkedett, szekelés 1—2 naponta, pépes, barna, altest belapult, 1) Ide tartozik Zehender esete, melyben a sipolyt Calabarkivonattal hozta csukodásra. Klin. Mon. bl. VI. évfolyam 35. lap:
