Szemészet, 1871 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1871-10-29 / 5. szám
SZEMESZET. Melléklet az „Orvosi Hetilap“ 44-dik számához. Szerkeszti Hirschler Ignácz tudor. 5-dik szám. Vasárnap, October 29-kén. 1871, Ta r t a 1 o in: Uj hordozható szemüvegtok, Schulek Vilmos tr-tól. — Irodalom: Prof. A. von Graefe ’s Klinische Vorlesungen von Dr. J. H i r s c h b e r g (folytatás) — Dagok a szemkörnyékén. Horner tnr-tól. Uj hályogmütét. Canstatt tr-tól, utómegjegyzéssel Vidor tr-tól. — Mulékony vakság egy esete felnőtt egyénnél. Hi r s c hbe r g tr-tól. — Sajátságos ideges visszahajlási tünemények szemsertés következtében. Robertson tr-tól. — Szemhéjgörcs esetéről. Saemisch tr-tól. A herpes Zoster frontalis háiom esete. J e f r i e s tr-tól. — A heidelbergi szemészgyőlésről. Schulek Vilmos tr-tól. — Agybeli látidegsorvadás nyomási vájulattal. Schmidt tanár-tói. — Szemészeti Encyclopaedia. Új hordozható szemüvegtok. Bemutattatott a Heidelbergben f. é. September í. és Ó-kén tartott szeméssgyülésen. Schulek Vilmos tr. bécsi egyetemi szemészeti tanársegéd által. . Tény, hogy szemüvegtokjainkban melyekkel a fénytörési viszonyokat kutatjuk, az üvegek nem észszerű sorozatban következnek egymásután. Ha figyelemben tartjuk, hogy az üvegeket nem a rájuk irt egyenes szám (gyutávol), hanem a belőle előálló viszonyos tört szerint (ha az egyenes szám fölé egyest írunk) kell számításba venni, hogy tehát a törési erőkkel kell számolnunk, akkor szembe fog szökni, hogy a törési erők öregbedése felette egyenetlen. A gyakorlati szemészet tudományos mivelői évek óta belátták e hiányt és gondolkoztak javításán. Többen tettek javaslatokat, hogy milyen egység sorozása által lehetne az elméleti és gyakorlati kivánalmaknak megfelelő észszerű üvegsorozatot állítani elő. De mindegyik ellen fellehetett hozni egy vagy más fontos okot. Megkivántatik, hogy az állaadó egység szerinti öregbedésen kívül az új sorozat még megfeleljen a kövevetkező igényeknek : 1. hogy az eddig gyártott, használatban és raktáron álló üvegek minél kisebb része legyen elvetendő, minél nagyobb része pedig megtartathassák; mert különben az új sorozat átaláuos elfogadása a gyárosok és látszerészek ellentállásán törne meg. 2., hogy az egység többszörözése oly törteket adjon, melyek nem bonyolódottak, úgy hogy az új üvegek lehetőleg egyenes számú gyutávolúak legyenek; mert külön ben az elmétetileg helyes sorozat gyakorlatilag hasznavehetlen. 3., hogy az eddig szokásos gyutávolmérés hüvelykekben az átaláuos elfogadásnak elénéző franczia meter mértékkel is egyenes számokban kivihető legyen. Mind e három kelléknek igen szépen megfelel Burow (Königsberg-ben) ajánlata, mely oda megy ki, hogy '/íso-ad vétessék fel egységnek, ez vétessék 2, 3, 4. 5 . . . egész 60-szor, és az így előálló számok képezzék az új sorozatot. A nagy számú többszörületeknél a láncz egyes tagjai mint feleslegesek kíhagyandók Az új gyutávolok ekként lennének: 120,60,40, 30,24,20,17, 15, 13 7*, 12, 11, 10, 9. 87s, 8, 71/,, 7,6%, 6%, 6, 57*, 5, 4%, 47s, 4, 3%, 3%, S1/*, 3V6, 3, 2%, 2%, 2%, 2. Ha most e 3^ számból álló sorozatra a főnebb említett három igényt alkalmazzuk, úsy találjuk, hogy 1. az eddigi sorozatból hasznavehetlen lesznek a következő üvegek: 14 és 13, 6% 41/ 3V4, tehát csak 5 szám, vagyis az összes 96-ból csak 20 darab, ha a vájt és domború kettős-kettős sorozatot tekintetbe vesszük. Helyettök újonan lesz gyártandó és használandó: 13V2, 6®/3 és 67 42/3 és 47s, 373 476, tehát 7 szám, azaz 28 darab. Ezekből 4 darab kapható 1 oszt. forintért; az egész reform tehát az eddig szokásos szemüvegtok birtokosának 7 írtjába kerül, a gyáros pedig eddigi készletét eladja és csak ezutáni gyártás végett lesz kénytelen 7 új íémcsészét készíttetni. 2, az egység többszörözése által előálló törtek nagyobb részt’egészen egyszerűek, a kevés bonyoló — dott pedig nagyon kis hiba ejtésével egyszerűre változtatható, így i4/ls0 annyi mint 78.571 .... és helyette ‘/8.5, azaz 87, gyutávolú üveg van a sorozatba felvéve; de e hiba igen csekély, gyakorlatilag számba sem jő és azonkívül csak kevés üvegnél fordul elő. 3. az új sorozat minden üvegje könnyen kifejezhető milliméterben, és pedig 120 = 3000 millim., 60 = 1500, 40 == 1000,30 = 750, 24 = 600, 20 = 500,................. 2 = 50 millimeter, a hol a milliméterek a gyútávolokat jelentik. Ezen átváltozás egyszerűsége szembeötlő, ha meggondoljuk, hogy egy porosz hüvelyk = 25 millimeter. Az osztrák hüvelyk valamivel nagyobb a porosznál, és így rá nem illik egészen ezen egybevágás a milliméterrel; de a különbség gyakorlatilag nem jöhet tekintetbe, csekélységénél fogva; azonkívül a gyáros részéről a hiba a fémcsészék kopása által úgy is rendszerint nagyobb. Burow javaslata tetszéssel fogadtatott és valószínű, hogy a jövő évi augusztushóban Londonban tartandó nemzetközi szemészgyülésen átalánosan elfog fogadtatni, úgy hogy azontúl a főnebb említett üvegsorozat lenne fénytörési és látszerészi kérdésekben irányadó. Vannak a reformnak ellenei is. De érveik nem állanak helyt. A legfőbbek Stellwag tankönyvének magyar kiadásában a 622 és 623. lapon vannak felemlítve. Ha valaki ezekre a czáfolatot önmagában nem találná meg, annak ajánljuk, hogy az ellenfélt is hallgassa meg és olvassa Burow czikkeit, melyek czímeit az említett taukönyv 625. lapján a „források“ közt találhatja meg. E sorok írója Burow javaslata alapján állított össze kevés üvegből álló üvegtokot, melyet olcsóságánál és hordozhatóságánál fogva különösen alkalmasnak tart arra, hogy gyakorlati orvosi körökben átalános használatra jusson. Az eszmét szerző már 1869- ben említette fel. Azóta azt gyakorlatilag kivitte, számos esetben alkalmazta, és hasznavehetőnek találta. F. é. September 4-kén pedig Heidelbergben a szemészgyülésen értekezett róla, bemutatva a kérdésben levő üvegtokot és használatát fejtegetve. Miután hiszi, hogy honfitársainak is használhat vele, szerencsésnek érzi magát, ,hogy rendszerével itt is felléphet. All az egész kis szekrénykéből, mely zsebben hordható és benne foglalt 16 üvegből, melyek közül 8 vájt, 8 pedig domború. Az üvegek egyik oldalon laposak, a másikon gömbgörbűletü felülettel bírnak. A gyutávolok mind a két, szóró és gyűjtő, üvegnemnél 120, 60, 40, 30, 15, 10, 7% és 6. Az alapot képezi 7iäo-ad, mint egység, és ebből kiindulva a többszörületek a következő réndben : 7120 — Vi 20 Y.20 = Veo Y120 — V* 0 4/ __ í, /HO --- /30 YljO = Vl 5 ’7.20 = 7.0 16/.20 = 7Ti 21/ __ 1/ /120 --- /fi vagyis az elébb említett gyutávolok. A dombor üvegeket egymásközt combinálva nyerjük a közbeeső számokat, ép úgy a vájtak egymásközti összerakása által a
