Szemészet, 1871 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1871-06-18 / 3. szám

35 36 mellett. Most finom szivárvány csipeszszel a kacson keresztül hatva, a szőrt megfogtam, és a kacson áthúzva, ebbe bele fektet­tem. A szőr alapján meghajlott, szára a kacsban feküdt és szabad vége a kacs másik oldalán állott ki. A szabad véget a csipeszszel kényedén rögzítettem és a segéd által a fonalat meghuzattam. A fonal kacsa áthatotta a csatornát és a kiszúrás helyén kiszabadúlt, de a benne fekvő szőr szárát magával rántotta a csatornán keresz­tül, úgy hogy szára a csatornán hatott át, szabad vége pedig a kiszúrás helyén állott ki. Az eredmény az volt, hogy az elébb be­felé állott szőr most alapján le volt hajtva a pillaszélre, de csak­hamar a beszúrás helyén eltűnt és a kiszúrás helyén ismét meg­jelent, a honnan a szarut többé nem érhette. És így jártam el a kérdéses szőrök mindegyikével. A sebzés igen csekély, a szúrás csak a pillaszél külső ajkán át, Y,'—l"'-nyi hoszuban történ. Yér néha épen nem, néha ne­hány cseppben bugyog elő. A műtét mindig járólag végeztetik, a beteg azonnal munkája után láthat, néhány perez múlva a kevéssé égő fájdalom elmúlik. Hideg borogatás nem szükséges. Érzékeny beteg is elég jól tart. Segéd kivánatos, de nélküle is lehet boldogulni. Ha sok az elirányítandó szőr, czélszerü több ülést tartani Magam 6-nál kevesebb és 10-nél több szőrt egy ülésben nem he­lyeztem át. Többet nem, mert ennnyire 1ji — ‘/2 óra kellett és a beteg a szem körüli működés következtében mindinkább nyugta­lanabb és a könnyezés bővebb lett. Finom szőröket nem lehet áthúzni, mert nem elég hoszúk, hogy a kacson áthúzva szabad végük még rögzíthető lenne. Azon­kívül legtöbbször a húzás és rögzítés által leszakadnak. Erős és hosszú szőrök adnak legszebb eredményt. Igen sok áthelyezendő szőrnél számos ülés kiváutatnék és a sokszori csekély fájdalom összege felérne egyszeri rövid ideig tartó fájdalommal. Ily esetekben jobb Arit módja szerint műteni, bódí­tással. Az öt általam mütett egyénnél kevés volt az elhelyzendő szőr, legtöbb mindkét felső pillán együttesen. De talán 30—40-ig még mindég előnyös volna a vázolt módon műteni. Eddig csak felső héjakon mütöttem, de az alsó pilla különb­séget nem tehet, és ezen ritka is a kettős pillaszőrsor. Egy csatornába két szőrt is lehet behúzni. Ilyenkor a szőrök között szúrjunk be, és a balról fekvőket jobbra, a jobb oldalt eső­ket balra húzzuk be a kacsba és egy rántással vonjuk be a csator­nába. Ekkor segéd elkerülhetlen, mert magunk kezünkben egy egy csipeszszel rögzítjük a kacs két oldalán a keresztben áthúzott szőröket. E gyorsítását az egész kezelésnek nem tartom ajánlandó­­nak, mert a beszúrás helye a több szőr bevonása által bütykössé válik. Figyelembe veendő a szőr azon része, mely a gyökér és a csatorna bejárása közt a pillaszélhez haránt irányban simul. Ez rövid és feszült legyen. Ezért kell minél közelebb a szőr gyökeré­hez ejtenünk ‘a beszúrást, és ezért kell a kacsba helyzes után a szőr szabad végét túlfelől csipeszszel rögzíteni és csak így rántani a csatornába a kacs segélyével Ha a haránt rész hosszú és laza, könnyen megesik, hogy a szőr a csatornából kiszabadul, a mikor ismét a szaru felé fogna állani. A műtét után több óra bosszant a betegnek meg van tiltva szemét akár kézzel akár kendővel dörgölni. Ha könyes, hunja be és szárítsa kendő egyszerű odanyomása által. Különben az áthe­lyezett „szőrök pillaszéli részei vongáltatnának és a szőrök kisza­badulnának. Másnap és később e veszély nem létezik, a csatorna szűkült és a szőr be van ékelve. Ha a haránt rész később megsza­kadna, a gyökérből újra kinövő szár természetesen ismét a régi ferde irányt venné fel. Sok betegnél idővel több és több distichiaticus szőr támad, ilyennél új szőrök előállásánál mindannyiszor kellene műteni. Ha igaz az, hogy a pillaszőrök mind felváltogatva kihulla­nak és újra kinőnek, miről meggyőződve nem vagyok, akkor vilá­gos, hogy némi idő múlva az áthelyezett szőrökre is rákerülne a sor, és ezek kihullása és újra kinövése a műtét ismétlését tenné szükségessé. Az áthelyezett szőrt külsőleg nem lehet észre venni, mert szára a rendesen álló szőrök közt foglal helyet. Csak ha a pilla­szélt elvonjuk a szemtekétől és figyelmesen végig tekintjük, is­merhetjük fel a haránt vonuló részt és néha ezt sem ha nagyon rövid. Műtötteim közül négyet nem láttam többé, egyet három hét múlva; enuél új szőrök nőttek, a régiebbek a legszebb módon maradtak áthelyezve. Egy vasmegyei tanító, kinek más kórodán az Arit szerinti műtétet ajánlották, csak 6 nagy ferde szőrrel birt a bal felső szemhéjon; műtétem után öröme, hogy oly egyszerűen megszabadult bajától, határtalan volt. Ha számos ferde szőrnél Arit szerint műtétiünk és a műtét csak javított, a mennyiben egyes szőrök még nem nyertek kielé­gítő kihajlást, a leírt mód alkalmazásával tökéletessé tehetjük az eredményt. Bővebb tapasztalás tüzetesebb meghatározásra fog vezetni, mely esetek valók e mód alkalmazására és melyek nem. Annyit azonban állíthatok, hogy kevés és erős ferde pillaszőröknél egysze­rűbb, fájdalmatlanabb műtét állandó eredménynyel nem képzelhető. A közvetlen eredmény pedig annyira meglepő és oly csinos, hogy mütészeti cursistáim, kik előtt többször végeztem azt, megelége­dett mosolyra fakadtak, melyben a mütett maga is részt vett. Néhány könycsurgási eset gyógykezeléséről. Közli Torday Ferenc* tr. A járó szembetegek között nem épen kis arányszámot tesz ki a könyútak megbetegedése. így Hir s c h 1 er tr. folyó 1871 évi január elsőjétől ez időig bejegyzett 832 új kóresete közül 26 a könyútakat illeti. Ezek között ismét gyakran találkozunk olyanok­kal, kik csupán hónapokon, sőt éveken át fennálló, főleg hideg, szeles időben tetemesen súlyosbodó könycsurgásról pa­naszkodnak. A könycsurgás voltaképeu csak kórtünet ugyan, de annyira terhes, mondhatni kínzó az illető betegre nézve, hogy bajától minden áron szabadúlni igyekszik. A könycsurgás oka vagy abban rejlik, hogy a felszívó köny­­pontcsák vagy épen nem, vagy csak hiányosan képesek feladatu­kat telyesiteni azért, mivel rendes irányuk megváltozott (kifelé fordúlt), vagy mivel megszükülvék, sőt el is záródtak. Másik ok a könycsövecskék szűkülete, vagy épen elzáródása által van adva, mig a további akadályokat a könytömlő lobos bántalmazottsága, takárja, majd az orrvezeték szűkülete, eldugúlása képezi. Végül egy igen ritkán észlelt, és villamáram által sikeresen gyógyított ok a szemhéjzái izom belső részének hiányos működése által adódik. Kórismerése annak, hogy a felsorolt könycsurgási okok, ille­tőleg kóralakok melyikével van dolgunk, főleg kórjóslati szera­­ponból fontos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom