Szemészet, 1870 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1870-12-18 / 6. szám
95 96 dóvá, lett. Ugyanez észleltetett midőn a távollátó egyének hosszabb ideig közeire alkalmazkodott szemei ismét távol levő tárgyakra szegzették tekintetüket. (Monatbl. f. Augenhlk. Zen. füzet.) Vidor tr. Reczeglob ezukros hugyárnál (diabetes mellitus) Noyes* tői. Jaeger és mások is észleltek reczeglobot hugyáros betegeknél, de az eddig közölt kórtörténetek nem engedék meg a dolgot kétségen kívülinek tekinteni. A fenn nevezett amerikai orvos kórtörténete pedig elég alapos és tökéletes arra, hogy belőle következtethetni a két betegség összefüggésére. A vizelet vegytani vizsgálása ismételve és alaposan történt, a ezukros hugyárra nézve tehát kétség nem lehetett. A szemben jelenkező tünetek tökéletesen hasonlók voltak azokhoz, melyeket a Bright kóri reczeglobnál találni szoktak: elszórt vérömlenyek, zsíros elváltozások stb. oly annyira, hogy épen a szemtükörlelet folytán történt a vizelet megvizsgálása, melyben Noyes fehérnyét találni vélt, mikor aztán meggyőződött, hogy fehérnyének nyomát se lehetett találni, de igen is ezukrot nagy mennyiségben. Ő azóta nem kételkedik, hogy mindakét betegség egyaránt létre hozza a jellemzetes reczeglobot, de azért az összofüggés a szembaj és az átalános betegség között nem hogy érthetőbbé lett volna, sőt még inkább nehezítve van. A Brightkori reczeglobra nézve egy ideig úgy vélték, hogy a szívbántalom okozza a reczeglobot, mi feltevés nem bizonyult be. Későbben a hugyanyt mint a vért megmérgező anyagot gyanúsították, de ha ugyanazon reczeglob még a ezukros hugyárnál is létrejön, akkor még ezen értelmezés is tévesnek mutatkozik, s kell hogy a további kutatásoktól várjuk e rejtélyes szembaj oki viszonyának felderítését. (Annales d’Ocul. 1870, Jul—Aug. 41.1.) A lágymeleg pépek jótékony hatásáról heveny szivárványlobnál Schiess-Gemuseus-tól. (Kiin. Mnbl. für Aghlk. 1870. Jul.-Aug. A lágymeleg pépeknek a heveny szivárványlobok gyógykezelésénél Mooren számos esetben igen kedvező hatását tapasztalta, és arra felhívta az orvosók figyelmét. S c h i e s s most hasonlólág ezen győgyhatány előnyössége mellett nyilatkozik azon sok megfigyelt eset alapján, melyet azon idő óta úgy koródáján mint magángyakorlatában megészlelt. — Szerinte épen a leghevenyebb esetek — melyek tetemes belöveltség mellett gyors és bő menynyiségü izzadmányképződéssel járnak, — azok, melyeknél a melegpép legszembeötlőbben érvényesíti magát. — A tekebelöveltség alábbhagy, az odafüződések megolvadnak, a gyötrő éjjeli fájdalmak enyhülvén a betegek ismét álomhoz jutnak; majd a víznedv és üvegtesthomályok feltisztulása által a láterő növekszik. — E mellett azonban az atropin adagolása se lesz elhanyagolva; de mig pép használata nélkül az atropin felszivatása vagy épen nem, vagy csak igen kis mérvben történik, pépek mellett ennek látatágitó hatása mihamarább bekövetkezik. — Ugyanez észleltetett a tekebelöveltségre nézve is, mely ismételt vérbocsátásokkal daczol, mig a pépekre sokkal előbb megtörik, úgy hogy a higany — kivéve a specificus eseteket — és vérbocsátás úgyszólva a szertárból ki lett küszöbölve; ellenben pépek mellett több oly idült esetben észleltetett javúlás, hol a lobellenes eljárás mindennemű kísérlete hajótörést szenvedett. — Hol a higanyra mulhatlanúl szükség van, pépek mellett az édeshigany kis adagjai mákonynyal lesz adagolva ; és itt az előny abban nyilvánúlt, hogy a higany hatása a nyálfolyás előtt rendesen beállt. Egyik előnye a pépnek a könnyű alkalmazás és egyszerű készitésmód is. A lenmaglisztből vízzel megfőzött pép megfelel a szem nagyságának, kettős ruhalemez között késfok vastagságú. — Alkalmazáskor a betegnek feküdni kell, s a pépet minden negyedórában változtatni, hogy a szem folyton fedve legyen az elég nedves és meleg pép által. — Kezdetben a pép egész napon át felrakatik, heves esetekben éjjel is; később a körülmények szerint szabatnak meg a rövidebb vagy hosszab időközök. — Végképen csak akkor szüntetik meg a pépek alkalmazását, ha belöveltség a szaruszéleken reggelenként se mutatkozik. A szivárvány és lencsetok közötti odafüződések felszakadása után a betegek elhagyják a koródát azon utasítással, hogy odahaza a pépeket még egy meghatározott időn át a nyert előmondás szerint használják. A meleg pépek jó szolgálatot! tesznek még a szivárványhártya másodlagos lobfolyamataiban, sértések és hályogműtételeknél is. A gyógyhatány elméletébe S. szándékosan nem bocsátkozik, de Mooren következő nézetére hivatkozik: „a meleg pépek bizonyos mérvben lazitólag hatnak a vérrel megtöltött edényeket egybefüző szivárványrostokra. Ez által szabadabb lesz a vérkekeringés, mit követ az ideges kórtünetek alábbhagyása“. Torday tr. Egy szemű mórnak felfedezése, CuiGNET-tŐl A szerző e czélra három módot említ. Az első alapszik a vak hely (punctum coecum észrevevésén. Miután a vak helyet csak akkor vehetjük észre, ha csupán egy szemmel látunk, kell hogy a két nyitott szemnek egyike mórban szenvedjen, ha a beteg a vak helyet kimutatja. A második mód a kővetkező : Sötét szobában viszünk egy égő gyeityát a beteg előtt jobbról balra és balról jobbra. Ha a jobb szem nem lát, akkor a beteg a jobbról balra vitt gyertyát nem látja, mig nem túlérte az orr által képezett gátot. A harmadik mód, mely J a v a 1-t ó 1 ered, a legdöntőbb. Nyomatott könyv vagy irás és a szemek közt valami vékony tárgyat pl. rajzónt tartnnk. Ha mindkét szem lát, akkor ezen tárgy nem bírja elrejteni a nyomtatás semmi részét; a beteg végig olvashatja a sorokat, mit ellenben nem bir tenni, ha az egyik szem nem lát. A szerző által felemlített három módon kívül vannak még más eljárások, melyek által a színlelt egy oldali mórt felismerhetünk ; ezek főképen a kettős kép természetére vonatkoznak. így pl. kettős kép keletkezik, ha a beteg egy tárgyra irányozván, az egyik szemét njjal fel — vagy lefelé toljuk. Ugyan azon czélra, mint tudva van, még hasábüvegek is almalatosak. (Anu d’Ocul 1870. Jul. Aug. 68 1.) __________ VEGYES EK. A mint értesülünk, boldogult 6 r a e f e kórodája Berlinben a nagy mester végrendeletében tett rendelkezése szerint zárva marad. Épen onnan írják, hogy Dr. Hirschberg mint magán tanár megkezdte előadásait s hogy magánintézetének ágyait 30-ra szaporitá. ___ F. év aug. 24-én halt meg Serre (d’Uzés), ki főképen az általa phosphénesnek nevezett nyomás folytán létrejövő alanyi világosság tüneménynek kutatása és a kórismére felhasználása óta ismeretes lett a túdós világban. Már előbb is számos hasznavehető közléseket tett a szemészet körül, melyek őt Francziaország legjelesebb szakemberei közé sorozták. Serre nem volt tisztán szakorvos, hanem folytatott átalánós gyakorlatot 48 éven át, különös előszeretettel foglalkozván szülészettel és szemészettel. Azon kívül A1 a i s városnak (délfrancziaországban), mig számos közhasznú intézet életbehozása vagy pártolásával jótevőjeként tündökölt, sok éven át mint polgármester is érvényesítette kitűnő tehetségeit. PEST, 1870. KHŐR és WEIN KÖNYVNOMDÁJA. (Dorot'ya-utcza 14 szám.
