Szemészet, 1870 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1870-05-08 / 2. szám
!■ — 21 -tatkozott. A kiszámított H tehát alig különbözött a valóban jelen levőtől. Feltűnő, hogy H 1/20-'b6l csak 1/7J volt nyilvánvaló, de ez a folytonos erős alkalmazkodásban lel magyarázatot, mert szóban levő testvérem akkor nagy rajzdeszkákon rajzolt részleteket és testével kéntelen volt a deszkához lehajolni. Szándékom volt a szemfáradásnak mindenkorra elejét venni; ezt -f- 20 üveggel ellehetett volna érni, csakhogy egyszerre nem töretett volna el ily erős üveg, lassankint lehetett csak oda jutni, hogy az alkalm. görcs megszűnjék és hogy az összetérés más, bár kedvezőbb alkalm. viszonyokhoz szokjék. + 60-at rendeltem először egész napra, aztán 36, 30, 24, végre 2 hónap után -j- 20-at. Az üvegcserére a látszerész csekély kárpótlás fejében ráadta magát. Azóta bátyám mindig -j- 20 pápaszemet hord munkánál, -)- 22 orrszorítót egyébkor, igen jól érzi magát mellette, s ha az üveg nincs nála, hiányt érez. Az egész H most nyilvánvaló. — E télen hosszabb utazás végén elvesztette orrszorítóját, s csak olvasásnál tette fel pápaszemét; visszajövetkor Hm 724 találtam, mely új üveg vé,tele után ismét az egész 1/i0 H-ra emelkedett. — Ez a szemfáradás leggyökeresebb gyógyítása. 15. eset. Zobel Vilma, 47* éves, több hét óta időnkint, 2—3 hét óta már állandóan, bár még váltakozva kancsalít. Febr. 9-én 1869. A kancsalság foka feltűnően nő, ha közel apró tárgyat mutatunk neki. A kitérés mintegy 2'", vagy 20° befelé. Jobb felé a bal, bal felé a jobb szem szokott rögzíteni, bár a közép vonalon többször a jobb mint a bal szem áll be. A közegek tiszták, a szemtükör nem mutat H-t, hanem gyönge M-t, talán mert a gyermek nem képes az alkalmazkodás felett uralkodni. Atropinnal bénítva a sugárizmot, H 1I20 vagy 1/2i ismerhető fel. Ha ettől függ a kancsalság keletkezése, H javítására meg fog szűnni. Pápaszem hordásába az anya beleegyezett; a gyermek szende, szófogadó, mindig felügyelet alatt van. Tehát -j- 20 rendeltem, a keret gondosan készült és szalaggal köttetett a fej körül. Az üveg reggeltől estig hordatott. Február 19-kén a kancsalítás csekélyebb, közelben nem nő. Egy hét múlva a szemek rendesen állanak. Az üveg folytonos hordását mégis elrendeltem. — Junius 29-kén ismét elővezettetik a gyermek, ismét kancsalít. Az anya mondja, hogy 4 hétre a kancsalítás megszűnte után (tehát martius végén) levette a pápaszemet, a kancsalság elmaradt május végéig, ekkor a gyermek beteg lett, 2 hét múlva felkelt, el volt gyengülve, most ismét kezdett kancsalítani, egy hét óta megint hordja a pápaszemet. Lelkére kötöttem, hogy engedélyem nélkül sohase vegye le az üveget, csak este. Julius végén megint elmúlt a kancsalítás. Ez idei februárban utoljára láttam, ez üveg folyton hordatik, kancsalítás addig nem mutatkozott. 16. eset. Münster . . . , közel 40 éves,jobb szemen hályogmütét végeztetett. Ezen szemen 20/oo, 5-el S 20/100; közelben -(- 22 3/4-el Jaeger 5 épen csak 7"-ben Bal szemen 20/200 (talán mert már tudja, hogy ez A), — 12-vel S 20/70, tehát M 1/12. Utoljára — 13-at viselt távolba. E jobb szem leletéből nyilvános, hogy itt is közel M 7i2*űak kellett lenni műtét előtt, mert E szemnek lencsekivonás után + 4 egész + S1/2 kell távollátásra. Ezt bizonyítja némileg a bal szom lelete és a szemfenéken látható érhártysorvadás is. 17. eset. Andechslinger Teréz, 53 éves, jobb szemen hályog műtét után + 3-al látja távolban Snellen LXX. -et; közelben + 2-vel Jaeger 3-at olvas 6"-ben. Ebből következik, hogy azelőtt H volt jelen. A bal szemen a hályog még érőben van. 2. Rövidlátás. A rövidlátó szemben nyugváskor párhuzamosan beeső sugarak a reczeg síkja előtt kereszteződnek, a reczeget ismét széttérő irányban érik, s a távol álló tárgy képe annál tisztátalanabb, minél inkább a reczeg előtt találták a sugarak egyesülésüket. Hogy nyugváskor a szem jól lásson, a tárgynak közelebb kell állania 20 nál, úgy, hogy széttáró sugarak érjék a szemet. Minél uagyobb a sugarak szükségelt széttérése, minél közelebb áll a távolpont a szemhez, annál nagyobbfokú a rövidlátás. Kifejeztetik és megtaláltatik M (Myopia) foka azon vájtüveg által, mely a látást távolba legjóbbá teszi. Gyakorlatilag úgy járunk el, hogy Snellen betűit 20'-nyi távolban függesztjük a falra, s a — 22 — szem elé gyöngébbeken kezdve, mind erősebb vájtüvegeket tartunk, mindaddig, míg beteg több és több betűt képes megnenevezni. Az aránylag leggyengébb üveg, melylyel legtöbbet látott, adja a M fokát, a felismert legkisebb betűsor adja a látélesség mértékét. Ily módon megtaláljuk a javító üveget, mely a távolról jövő sugaraknak oly széttérő irányt ad, mintha azok az üveg nemleges gyupontjából s ezzel együtt mintha a szem távolpontjábő! jönnének Hogy nagyobb M-nál az üveg a szemtőli távollal erősebb számítandó, már elébb fejtettük ki. A M fokának meghatározásánál óvatosaknak kell lennünk, hogy erősebb üveget ne válaszszunk, mint a milyen a M ellensúlyozására (Neutralisation) okvetlen szükséges/ E tévedésbe könnyen eshetünk, mert a rövidlátó kellőnél erősebb üveggel is jól láthat távolba, ha az üveg túlságos vájt hatását megfelelő alkalmazkodással fedi, melynek gyűjtő hatása a fölösleges szóró hatást megsemmisítő. E hibát elkerüljük, ha nem egyhamar állapodunk meg az első kísérletnél, hanem több ízben az üvegekben fel és alászálva próbáljuk, váljon a találtnál erősebb csakugyan nem javítja e a látást és váljon gyöngébb üveg csakugyan nem mutat e ugyan annyit. Vagy a próbát úgy is eszközölhetjük, hogy a talált javító üveg elé még gyönge domború, azután vájt üveget tartunk ; ha ekként a gyönge üveg ugyan annyit enged felismerni, akkor bizonyos, hogy a vájt üveg kellőnél erősebb volt, ha pedig a gyönge vájt üveg javít a látáson, ez bizonyság arra nézve, hogy a vájt üveg még erősíthető. Azt is tehetjük, hogy a javító üveget a szemtől távoztatjuk, mert távolabb a szemtől erősebb, közelebb gyöngébb vájt üveg kell, s így ha ezen üveg távolabb tartva még ép úgy javít, akkor közelben tartva gyöngébb is elégséges. A javító üveg meghatározásánál egyes esetekben különféleképen tévedhetünk. Megesik, hogy nincs M jelen, s mégis a vizsgált vájt üvegekkel állítólag jobban lát, mert az üveget alkalmazkodással ellensúlyoza, ezzel együtt a láta is szűkül, ez által megint az oldalt álló tárgyak víszfénye kevésbé bántó; erős világításnál E és mérsékelt fokban H szem is alanyilag jobban lát vájt üveggel, tárgyilag azonban nem ismer fel több betűt, s e körülmény óvhat tévedéstől. Hasonlók azon esetek, melyekben szaru- vagy lencsehomáh van jelen, s M távolléte mellett vájt üvegek nemcsak alanyilag, hanem tárgyilag is javítanak, mert a beálló látaszükülés a rendellenes fényszórást korlátozza és a reczegkép tisztább; ilyenkor a láta tágultságára kell ügyelnünk, melyet kétes esetben gyönge atropin oldattal tágítva, biztasíttatunk a tévedés ellen. L'gyancsak látaszükülés és így az azt előidéző vájt üvegek javítanak a déllői eltéréssel bírók látásán, mert a reczegképek torzulása javul; itt a szemtükörrel az idegdombcsa alakváltozása, az astigmaticusok sajátságos közönyössége üvegek hosszabb sora iránt, az alkalmazkodási szemfáradás és a rendes alatt maradó S vezethet kórismére. Gyakran megesik az is, hogy a M nagyobbnak látszik, mert alkalmazkodási görcs fokozza a fénytörést, s kísérlet által határozottan M-7ío) Vis vagy többre kell következtetünk, holott valóságban nincs annyi jelen ; ilyenkor csak a görcs megszüntetése atropin által vezet biztosabb czélhoz. Nagyon fokú alkalmazkodási görcs előhaladott M-t tünthet elő, a hol M-nincs, vagy pedig épen H van jelen ; ekkor már szabad szemmel látható látaszükülés óvhat téves jelzéstől: kisebbült alkalmazkodási szélesség is útba igazíthatna,ha ennekszabatos meghatározása nayobb fokú M- nél nem volna olyan ingó, de meg ilyen alkalmazkodási kisebbülés nagyobbfokú M-nél a sugárizom sorvadása és nem görcse következtében gyakori tünemény. — Tévedhetünk azonban nemcsak oly irányban, hogy M-et kórismézünk, a hol az nincs, vagy kisebb, hanem ellenkezőleg hogy fennálló M-et nem ismerünk fel vagy kisebbnek vélünk. így M lehet jelen rósz látélességgel, melynél domhorüvegek javítanak, mert nagyobbítanak, mi különösen szűk látánál eshetik meg, mely a roszabb beállítás daczára a szóródási körök nagyobbodását csak kis mértékben engedi meg. Csekély fokú M-nél néha a vájt üvegek visszautasíttatnak, mert kicsinyítenek. Nagyfokú M-nél, különösen ha M több mint 7s, gyengébb üvegek mint a javítók jobbaknak mondatnak, mert az erősek nagyon kicsinyítenek: ha a M foka 7» és 1közt fek-2* T I
