Szemészet, 1869 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1869-12-19 / 6. szám
95 96 elhalás (necrosis) folytán, jött légyen ezen elhalás létre akár % szemteke köthártyája valamely véredényének betömfllése által, vagy a lobos tekeköthártyáböl beáramlott, s a szaru középrészén pangó vérmennyiség által; vagy 2-or elsődleges felhám-átáztatás (Maceratio! s szövetének a szaru ez úton történt ragályozása által. Ez utóbbi esetben bizton nem határozhatni meg, mennyi része van a helybeli izgatottságnak, s mennyi a köthártyaváladék beoltásának, de a kórszárinazatba fel kell venni, mert számos tapasztalat amellett bizouyít, hogy a szaruhártya legkisebb sértésével veszedelmes anyagveszteség következik be, ha egyidejűleg könytömlőtaktár is van jelen. Ezen felsorolt megbetegedések után az intézet összes betegei hazabocsáttattak, de már némelyekre késő volt. — Ugyanis a második csoport 3 egyéne közül kettőnél hazájukba visszatérésük után 2—5 napra tört ki a roncsoló köthártyaíob, a harmadikat a fertőzés még az intézetben találta. Kettőnél szürke hályog távolittatott el vonalas metszés által, a harmadik szemhéjbefordulat miatt mütétett. — A hegedős már mindeniknél megtörtént, midőn a roncsoló köthártyaíob fellépett. Kövid áttekintésben ezen kis járványból következő folyomány tűnik ki. — Egyenes kórátvitei nem mutatható ki. Mind a <■> esetben a megbetegedésre helybeli kórhajlam volt jelen, legkevesebb a szemhéjbefordulat miatt mütettnél, hol a szem maga teljesen ép, csak a köthártya volt némileg túltengve. Ezenkívül ezen egy eset — 4 éves fiú — az, hol a megbetegedés általános színezetet öltött magára, mialatt a többieknél helybeli maradt. — Megjegyzendő, hogy ezen gyermek vére Eberth tr. által gombákra ismételve megvizsgáltatott, de eredmény nélkül. A 6 eset közül, daczára a védkötés pontos alkalmazásának, 4-nél mindkét szem megbetegedett; de csak egy esetben, egy több évről szaru és köthártyalobbau szenvedő görvélyes egyéukénél — volt egyenlő belterjű, mig a többinél a másodlagosan megbetegedett szemben sokkal enyhébb volt, és 3—12 nap alatt lefolyt. — Ezen kedvező viszony csak is a gyapotmáz által eszközölt védkötésnek róvható fel. Érdekes továbbá, hogy a második szem megbetegedése két esetben ugyanazon napon jött létre, még pedig akkor, midőn a megtámadott szemen egy egészen friss beszűrödés észleltetett; s ismét kettőnél a második szem majdnem egyidejűleg betegedett meg, s mind 4 esetben kiterjedt heg maradt viszsza a köthártyában, anélkül hogy edző szer alkalmaztatott volna. A gyógykezelésre vonatkozólag Horner tr. nem akar döntő véleményt adni, csak annyitjegyezmeg, hogy a súlyos helybeli bántalom ellen a higany és vas igen kevés eredményre vezetett, s különösen visszaesésektől egyátalában nem biztosit. A lob fokozódásánál javaltnak találja a jeges borogatásokat, de ajánlja azoknak mielőbbi felváltását a langyossal, a köthártyabeli edényképeződés előmozdítása végett. Az általános gyógykezelést illetőleg a higanykészitményeket, még ott is, hol a diphtheritis általános, a legtöbb esetben ellenjaváltnak hiszi, s tapasztalataira támaszkodva a kinal nagyobb adagolása mellett szavaz, mint mely a roncsoló toroklobnál csaknem általánosan el vau fogadva. — Ha a köthártyabeli kórfolyamat tisztán heybeli, s láz épen nincs jelen, elegendő a helybeli gyógykezelés is. Torday tr. A látaszélfejtés (corelysis) egy módjáról. Lerélbeni közlemény, irja P a s s a v a n t ö. tr. Graefe A. tanárnak. .... Barátságos felszólításának engedve, örömest szolgálok önnek némi felvilágosítással, azon, általam körülbelül egy év óta gyakorolt műeljárásról, mellyel a látaszél hátsó odanövéseit felbontom. Nem akarom bővebben tárgyalni azon nehézségeket, melyekkel eddig a látaszélfejtés járt; azonban úgy hiszem, e nehézségek feljogosítják az orvost uj mütétmód keresésére; azon mütétrei javaslatokat sem fogom érinteni, csak általánosságban akarom megjegyezni, hogy műtétmódomat egyes pontszerű, valamint több, sőt széles alapú odanövéseknél is foganatosítottam, s eddig még mindannyiszor kedvező eredménynyel. A kis műtét abból áll, hogy a szaruszélt megcsapolván, szivárványcsipeszt vezetek a melcső csarnokba, melylyel a szivárványt meg fogom, s gyengéd húzás által felbontom a látaszél és átok közötti egybenövést, ezután kihúzom a csipeszt, s arra ügyelek, hogy a szivárvány bele ne jusson a szarusebbe. Tavaly vittem végbe először e műtétet lencse-hályogos szemben, oly szándékkal, ha a szivárványnak a csipesz által megfogott helye netalán "“okossá válnék, azt szivárványcsoukolás segélyével fognám eltávolítani. Más egyéb veszélytől alig kell a műtétnél tartani, kivéve ha a szivárvány beékelődik a szarusebbe. A hál só odanövéseknek szivárvány csonkol is általi felfejtése ennek veszélytelenségét a jéglencsére nézve eléggé bizonyította; e kis szarusebtől még kevésbé kelle fé'ni. E műtét eredménye oly kielégítő, s káros viszszahatás nőikül lefolyó volt, hogy nemsokára nem hályogos szemeken is alkalmaztam. Hogy mily kevéssé sértő, kiviláglik abból, miszerint őtvennél több szemen hajtatván végre, egyetlen egynélsem mutatkozott káros következmény, s hogy a hol több odanövés volt jelen, nehány napi időközben ismételhettem a műtétet. A kis beszúrást a lándzsával mindig a szaru- és tülkhártya között végeztem, akként, hogy a kis szúrcsatorna belső nyílása elég távol esett a szivárványkörzettől szivárványiszom kikerülése végett, s mégis eléggé körzeti volt az arra nézve, hogy a szivárványt jól lehetett megfogni. A beszúrás az összenőtt helynek megfelelt, s oly nagy volt, hogy könnyen lehetett benne a szivárványcsipeszt megnyitni. Ha két odanövés közel fekszik egymáshoz, s az első húzásra nem sikerűit mindkettőt felbontanom, még egyszer bevezettem a csipeszt, s újra meghúztam a szivárványt. Azonban tanácsosabbnak tartom egy ízben csak egy odanövést felbontani, a másikat pedig inkább más napra halasztani. A szivárványnak becsiptetése a szarusebbe e kis műtétnél legfélelmesebb esemény. Eddig sikerült ezt kikerülnöm. Ha előfordul, legczólszerűbbnek tartom a szivárványt valamely finom eszközzel óvatosan visszahelyezni. Hogy a szivárvány az újra megnyitott csipesz szárain függve ne maradjon s ez által ne huzassék a szarusebbe, tompa csipeszt használjunk, melynek ne legyenek éles, egymásba illő horgai. Én régi, igen tompa horogcsipeszt használtam. Hogy ezen félelem nem alaptalan, követ' ező példa bizonyítja. Egy ügyfél barátomtól, kinek a látaszélfejtés ezen módját ajánlottam, értesülök, miszerint ő egy fiatal ember szemeiben neháuy nap alatt 5 odanövést bontott fel. Jobb szemében kettőt a balban hármat. A balban a műtétek rendesen mentek végbe, szabatosan mozgó láta eredményük; a jobban is helyreállittatott a láta mozgékoysága, azonban egy helyt a szivárvány Öszszenőtt a szarusebbel, tehát környi mellső odanövés jött létre, mely könnyű lobtünetek alatt gyógyult. Egyetlen egy, vagy akár több pontszerű odanövést a leirt műtétnek segélyével felfejteni olv egyszerű dolog, hogy fölösleges ezt kórtörténetekkel bizonyítanom. A rendelkezésemre állott esetek közül csak egy olyat akarok tehát bővebben leírni, melynél több és széles odanövésehet bontottam fel. Knecht Klára, 19 éves, mindkét szemén hosszabb idő óta látaszéli hátsó odanövésekben szenved. Jobb szemén két pontszerű odanövés volt jelen a látaszél felső részén, s egy harmadik szélesebb a látaszél alsó rászán. A bal szemben is odanövés volt látható. Ezek közül 3 pontszerű volt s a 4-dik, szintén szélesebb, befelé feküdt. Atropin nem volt képes ezen régi odanővéseket felbontani. Ezenkívül kisfokú érhártyalob volt jelen. Valamenynyi odanövés részint 3, részint 8—14 napi időközben bontatott fel, s a műtétek után a leány házi munkája után j látott. Az első műtét tavai april hó 14-én, az utolsó junius hó 1 15-én hajtatott végre. A láták tökéletesen mozgékonyak és viszj szanyerték rendes kerekded alakjukat. Az odanövések nyomait a I lencsetokra maradt fekete festeny mutatja. Megjegyzendő, hogy jóllehet valamennyi odanövés eltávolíttatott, az érhártyalob mégis fenuáll és octoberben vízbocsátásra került a dolog ; azonban más esetek után Ítélve, joggal állíthatom, hogy nem a műtétek következtében, hanem az odanövés felbontása daczára. Váljon az odanövések teljes felbontása által a szivárványnak uj izgatottságára vagy odanövéseire a hajlam megszűnik- e vagy legalább kisebbcdik-e, ezt még sem tudni. Eddig visszaesé - seket nem észleltem. Ez volna a legkívánatosabb eredmény. Végre alig kell említenem, hogy e műtétnél a szemet jól kell rögzíteni, valamint hogy annak befejezése után a szem le legyen kötve mindaddig, mig a kis szaruseb be nem hegedt. Melcső odanővéseket más műtétmód által is el lehet távolítani; azonban meg kell említenem, hogy a láta területén levőket is ezen módon bontottam fel sikeresen. örvendenék, ha ezen kis műtét, melynek jó eredményeit most gyakran volt alkalmam észlelni, az ön tetszését is megnyerné, (Arch. f. Ophth. 25 kőt. 1. r. Dv Vidor. PEST, 1869. KHÓR és WEIN KÖNYVNYOMDÁJA. (Dorottya-utcza 14.szám).
