Szemészet, 1869 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1869-12-19 / 6. szám

91 ~ 92 # / 6. eset. M. Emma 20 éves kisasszony távolban jól lát min­dig, közelben is, hanem ha varr vagy olvas, akkor csak kezdet­ben lát jól, 1-2 óra múlva kezdenek szemei fáradni, erőltetnie kell őket, de a feszülés érzete fokozódik, végre valóságos fájdal­makat érez, s munkáját félbe kell hagyni; ha azonban sürgős dolog miatt tovább erőlteti szemeit, az öltések összefutni, fel­hőbe burkolódzni látszanak, csak 7» — 1 óra múlva képes ismét akadály nélkül varrni; az olvasással pedig már félév óta felhagyott; mert csak este ér rá, akkor pedig már majdnem V/a éve hogy szemein fáradságot vett észre, mely hónapról hónapra fokozódott, úgy hogy most olvasásra este képtelen volna. Távolban S 3 °/20 mindegyik szemmel; tehát S rendes, M nincs jelen. És H ? erre kell legközelebb gondolnunk, mert világos hogy a közelpont kedvezőtlen fekvése okozza ezen szemfáradást, s csakugyan (hogy az érthetőség kedvéért a vizsgálati rendet megszakaszszuk) Jäger 1 -et csak 6Vs"-ig képes közeliteni, holott korához mérten '/a = 37,-el kellene birnia. Láttuk, hogy oo ben lát, s hogy a látás 1 + 6’/, -ig terjed, e távkőz csak 67, get mutat ki,jjhol van a még hiányzó 1 dalon kell feküdnie H 77, 77, alakjában. alkalmazkodási szélessé­? vagy a nemleges ol­vagy a közelpont fe­lől hiányzik mint alkalmazkodási félhűdés, vagy pedig meg­oszlik a két, épen említett ok közt, azaz egy rész H által, a másik nagyobb vagy kisebb rész alkalm. félhűdés által leli magyarázatát. Mi eleve hajlandók vagyunk H-ban hinni; mert az egyén erős, egészséges, a baj lassan fejlődött, mindkét sze­men egyenlő fokú, a láták élénken húzódnak össze, nem tágul­­lák. Folytatjuk a vizsgálatot, vájt üvegek nem rosszabbítják a látást, de kellemetlenek, domborüvegek dicsértetuek, -f- 60 jól esik, ép úgy 48, 40 stb. lejebb 24- ig, + 24-el állítja beteg, hogy épen jól lát, még -f- 20-al is jól kiveszi Sn 20-at. Ez a legerősebb üveg, melylyel távolban még lát, 4- 18 már roszabb. Tehát akimutatott H = 7,o- Hogy üveg nélkül is lát, abban leli magyarázatát, hogy szemei alkalmazkodnak már a távollá­tásnál is, mint mindig H-nál. De ezzel még a hiányzó alkalm. szélességnek csak egy részét találtuk meg, a többi hol van? Atropintcseppentettünk egyik szemébosl72 óra múlva találtuk, hogy most távolban az A-t sem látja szabad szemmel, de igen, + 16-al, + 8-al pedig Sn 20-at megint jól. Most az alkalmaz­kodási görcs ki volt zárva, s H egész nagyságában mutatkozott Ezzel meg volt találva a rendes alkalm. szé­mint H lessség 71/ ‘ /2 37»-, mert-77» belőle a nemleges oldalon, a tevőleges oldalon feküdt, s természetes, hogy 7a = de H 77» mellett p csak 672"-ben találtatott. 67» 1 , 37» Az egész H pedig megoszlott a nyilvános (7ao) és az álczázott f1/,,) részre. — Dolgozásra + 16-ot adtunk neki 2" 4"'-nyi távolban mig látái 2“ 4“'-nyi távolban voltak, ha 12"-re tértek össze szemei. — H-nál csak valami kevéssel többet lehet javítani : nyilvános részen felül. 7. eset A. J., 68 éves, nyugalmazott, jól látott fiatal ko­rában, 48 éves korában pápaszemet vett az olvasáshoz, ezt időn­­kint erősebbért cserélte fel, most + 14 használ, de ez sem jó már; miután kőthártyabaját kezelem, kér, hogy alkalmilag pró­báljak neki üveget. Ez megtörténik. Szemei egyenlően látnak, Sn XL-et, -f- 42-vel S 20/30, közelben üveg nélkül nem olvas, tehát -f-10 tartunk elébe, ezzel távolpontja bevonatik 14 — 13"-re, ennyire olvas most Jäger 2-et, közelebb nem, tehát nincs al­kalmazkodási szélessége; Jäger 1-et, azért nem olvas 13“-ban, mert S csak 2/s (ez életkorának megfelel, tehát S egyébkint ren­des), de + 8-al a távolpont 10"-be vonatik, 10"-ben most olvas Jäger 1-et, közelebb ismét nem. Domború 8-at rendelünk neki ol­vasásra. — Ez esetben látjuk képét a rendes (E) szemeknek, ha birtokosaik vénülnek : az S sülyed, E-ből csekély H lesz, p kimoz­dul r-ig és 7a = 0 lesz. Itt a főbaj aggkori távollátás volt. 8. eset. N. N., 59 éves, kiskereskedő, roszlátás fölött panasz­kodik. értelmes feleleteket nem ad, arcza duzzadt, szemei düle­­dök, köthártyái belöveltek. nehány lépésnyire megérzik a pálinka­szag. Eégota használ domborüveget. 20'-ra mitsem lát, dombor­üvegek + 9 ig javítanak, az utóbbival S 20/»0o (a bal szemen csak ujjakat számol, s S ,6/»oo) és nem több, hengeres üveg forgatása roszabbít, tehát S nagyon sülyedt; H foka l/9; az alkalmazk. szélesség is rósz lesz, mert az egyén idős, de meg távolpontjátől (-9-től) már nem volt képes oo -ig alkalmazkodni, Su CC-at nem alkalmazkodással, hanem csak + 9-el látta, igy hát már ezért is Va kisebbnek kell lenni 1/9-nél, annyival inkább, mert még + 10-el sem vette ki Sn CC-t midőn pedig már nagyon kevés hiányzott hogy r-je a oo -et elérje, a hiányzó beállítást még csak pótolhatta volna alkalmazkodással, ha ugyan ilyen jelen volna. Közelben -f- 5-öt tartunk elébe, ez úgy hat, mintha a szemben + 47* állana, ennek pedig egyik fele 79 az r-et — 9"-ből oo-be, másik fele 79 meg oo-ből + 9-be vonja, most Jäger 8-5-öt olvas úgy a hogy 9“­­ben, közelebb csak a nagyobb iratokat, mert ezeknél a betűk ké­pei még nem enyésznek el a szóródási körökben. Szemtükörrel lencsehomályokat és fehéres látidegdombcsát találunk. Kóris­ménk: H 79, 7a = 0, távollátás, láttompulat iszákosság folytán, s kezdődő szürke hályog; ezt megállapítani nem volt könyü, annyival inkább, mert a bonyolódott viszonyokho- a beteg értel­metlensége is járult. A rósz látást itt sokféle okozta, ugyanis a közegek zavara (lencsehomály), reczeg és látidegtompulat, azon­kívül fénytörési és alkalmazk. rendellenesség (H 1/9 és távollátás). Az ily esetekben csak úgy diadalmaskodhatunk, ha rendszeresen vizsgálunk. Rendelésünk volt: viseljen + 5-öt. Erre felmutatja pápaszemét, ez 5; tehát vegyen újat, mert ez el van kar­­czolva. 9. eset. St. M., 18 éves, házitanitó. Mindig roszul látott, most szemei dolgozás közben hamar fáradnak. A közegek tiszták, a szemháttér rendes, csak a látidegdombcsa mutat fordított képben fekvő, fenállóban álló kerülékalakot. Jobb szemen Sn 70, bal szemen Sn 100, domborüvegek kellemesek, s -|- 13-ig jól töret­nek, denem javítanak. A beteg majd ezt, majd azt az üveget mondja jobbnak, de S marad. Mindez gyanút ébreszt déllői eltérésre, s csakugyan a likon és hasadékon át a beteg jobban lát. Szemei atro­pinnal béníttatnak, a déllök különböző fénytörésének rögzítésére és meghatározására. Hasadékkal találjuk, hogy a j. sz. a függő­leges déllő legjobban tör, hogy M 77»'vel bír, a fekleges déllő legkevésbbé tör, s H 7,g el bir. A bal sz. függőleges irányban M 748, fekleges irányban H 7u van jelen. Megfelelő hengeres üvegekkel S 20/30-ra emelkedik (Folytatás követk). A láttompúlat egy esete sikeresen gyógyítva szoral böralá­­íecskendezése által. Talkó tr-tól. (Kin. Mnblt. für Aughlk. 1869. máj.) Talkó tr. múlt év novbr 16. a kaukázi orvosegyletben a láttompulat egy esetéről értekezett, melyet ó légenysavas szoral bőralá-fecskendése által sikeresen gyógykezelt. Az eset A. W., 34 éves, igen értelmes altiszten észleltetek, ki saját baja lefolyásának egyes mozzanatait nagy pontossággal jegyezte fel. — Az illető 1868. jul. 5-én jelent meg a tiflisi katonakórházban. Ez ideig mindig egészséges volt, kinézése egészséges, erőteljes. A jobb szem teljesen egészséges, a bal szem látereje ko­rábban kiállott kisebb fokú szemlob óta gyengült, mely gyenge ség egy év óta épen nem változott, nem javult, de nem is rosszab bodott, olyan, mintha folyton homályos üvegen át nézné a tárgya kát. — Megtekintésnél a szem külső részei semmi rendellenest se mutatnak ; a reczeg, a látidegdombcsa, s ennek edényei egyáta­­lában rendesek; az idegdombcsa visszereiben, miként a jobb szemben is — csekély újjnyomásra is lüktetést észlelni; láta ren­desen húzódik össze. — Beteg bal szemével Sn. 8-at egy láb tá­volságra nehezen olvassa, központi látélesség (S = x/8); ezen­kívül a szem csakhamar elfárad, midőn a betűk elmosódnak ; személyeket ezen szemmel csak 15 lépésnyi távolságra ismer fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom