Szemészet, 1867 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1867-08-25 / 4. szám
63 64 bírja. Ily esetekben természetesen nem kell mindig szemüveget rendelni, hanem mindenekelőtt a testi erőt kell helyreállítani, mire az alkalmazkodási működés is rendbe fog jönni, végre a köthártyaizgatottság meg íog szűnni. Gyermekek vörheny után, későbbi korban sápkórban szenvedők, felnőttek gyermekágy, hagymáz vagy tüdőlob után hasonló tüneteket mutatnak. Erősítő gyógymód, jó levegő élvezése mellett és a szem kimélése bizton meggyógyítják ezen állapotot, gyengítő gyógymód roszabbitja mindig. Nevezetes volt azon eset, hol egy fiatal asszony gyermekágy után hasonló tüneteket mutatott, melyek a közönséges asthenopiától már az által is különböztek, hogy a fájdalom azonnal beállott, mikor olvasni kezdett. Ö azt a vérbocsátásnak tulajdonította, melyet nála nem sokkal előbb véghezvittek, annál nagyobb joggal, mivel leánykorában hosonló bajban szenvedett 6 nadály alkalmazása folytán, mit kis szemgyuladás ellen foganatositottak volt. Bár gyenge astigmatismusa ellen hengeres üveg rendeltetett, mégis csak vaskinallal segített a bajon. (Klin. Monatsbl. V. Jahrg. Mai.) Gyakorlati észrevételek a szivárványtól) kórisméjét és gyógytanát illetőleg. Scliirmertöl. Miután igen fontos, a szivárványlobot már legelső időszakában t. i. akkor felismerni, mikor még hátsó odanövések nem jöttek létre az a kérdés, melyik tünet alapján történhetik ily kora felismerés legbiztosabbban. Schirmer figyelmeztet a mellső szivárvány lap fény hiányár a mint egy ilyen biztos tüuetre. Ezen fényhiány, mely a felhám homályosodásáuak illetőleg elvesztőnek tulajdonítható, régóta ismeretes, de a kézikönyvek mindeddig nem fektettek rá elég nagy súlyt. A köthártya alatti belövelés, mely még sok másféle loboknál előfordul, természetesen nem döntő; de még az elsziuesedés is csalhat, mert egyszer lefolyt szivárványlob után sokáig fennállhat, továbbá néha bel- és külső vérömlenyek felszívódása idejében mutatkozik. A látaszél mozgékonysága azért nem hasznavehető, mert ennek csökkenése már is képződő hátsó odanövések eredménye, főczélunk pedig a kórismét már előbb biztosítani. Néha terimbeli szarulob a szivárvány ily szoros kutatását igen nehezíti vagyis lehetlenné teszi; ily esetben mindig tanácsos , úgy kezelni az esetet , mintha szivárványlob lenne jelen, azaz atropint rendelni. Az atropin becseppentésének eredménye t. i. a kitágult látának alakja sem képes, a kórisméi kérdést megoldani, mert van néha szivárványlob-odanö vések nélkül, a mint másrészt régi odanövések lob nélkül létezhetnek. De mint gyógyszer már most tagadhatlanul az első helyet foglalja el. Sok esetben magában teszi az egész curát; vérbocsátások csak nagy sugárzsába és a látatágulat be nem állása mellett szükségesek. A Heurteloup-féle mesterséges nadály gyors alkalmazhatása, tisztaság és olcsóság végett ajánlható. Schirmer szintén tett kísérleteket a Calabárbab kivonatával az összenövések szétszakítása czéljából, de mindeddig siker nélkül. Ő ezen eredménytelenség okát abban keresi, hogy a zárizomnak nincs a középponton oly szilárd támpontja (punctum fixum), mint milyennek a sugárizom a körzeten örvend, s hogy ennek következtében a zárizom összehúzódása alatt nem vonhatja az odanőtt részt a középpont felé oly erősen, mint azt teheti a sugárizom körzete felé. Becker sikeres kísérletei után, melyeket olvasóink a múlt számból ismernek, Schirmer ugyan uj próbákat tett egy esetben, mely a betegség 8-ik napján jött keze alá, de hol jégborogatás és pokolkőszemviz által a lob nagy fokot ért volt és már is jelen volt több odanövés. Erélyes kezelés által sikerült egy hét alatt a lobot megszűntetni és még az összenövéseket is kettőnek kivételével szétszakítani. Most következett a calabar becseppentése (gr. 1: dr. II) tízszer egymásután őt percznyi szünetekkel a szer nem hatott elegendőleg az első napon, mert még fennállott az atropin hatása; más nap mikor újra tízszer alkalmaztatott, támadt látaszükület. De a kísérlet sugárzsába miatt, alkalmasint meghűlés következtében, félbeszakittatott, s csak 10 nap múlva vétetett elő újra, mely idő alatt a beteg mindig atropint cseppentett be, mig a szem a szer alkalmazását már nem tűrte. Midőn a láta természetes raekkoraságát visszanyerte, Sch. erŐsebbb oldatból (1 ß gr. : dr. 1) 15 szőr cseppentett be egymásután, igy történt ez 3 napig; a látaszükület meglehetős volt, a b e t e g nagyon dicsérte állapotát és sokkal inkább szívelte a szert mint az atropint, de a két összenövés a régi maradt. A kellemetlen érzés, melyet a calabar ez esetben a betegnek okozott, igen nevezetes. (Kiin. Monatsbl, V. Jahrg. Mai.) A könypontok zára, (Atresie der Tliränenpunkte.) Dr. Zehendertöl. A nevezett szakorvoshoz minap egy 12 éves egészséges kinézésű leányt hoztak, ki a szülék állítása szerint születés óta jobb szemén könyezésben szenved. A vizsgálatnál úgy találja, hogy jobb oldalt mind a két könyponton bal oldalt csupán az alsón nyílás nem látszik. Már felületes vizsgálatra feltűnt, hogy a köuypont dombocskája (Papille) nern emelkedik a szemhéjszél színvonala főié, hanem csak fehér gyűrűt képez, melynek közepén, sötétebh lapos bemélyedés létezik. Nagyitó üveggel ezen bemélyedés fényes fölhámmal behuzottnak mutatkozik, melyben liknak nyoma sem található. A bal felső könyponton ellenben szűk ugyan de kutaszszal kitágítható nyílás vau, melyen keresztül akadály nélkül hajtható viz a tömlőbe, mi csakugyan az orrnyiláson folyt ki Tompa műszerekkel úgy mint a Méjeanféle kutasszal lehetetlen a zárt könypontokba behatni, de könnyű volt a bezáró hártyát hályogtűvel bemetszeni, mit Z. mind a három hibás könyponton véghez is vitt. Vérzésnek nyoma sem volt. A készített nyílás tágító kutasszal tágittatván, a befecskendett viz rendes módon jött a könyvezető utakon keresztül. Természetes hogy a könyezés ezze 1 végett ért. Nevezetes, hogy a bal szem soha sem szenvedett ebben, bár mindeddig csupán egy, és pedig a működésre kevésbé képes felső könypont működött volt. Z. szerénységében nem akar afelett ítélni, hogy ily esetek ritkák-e vagy sem. ügy vélem, hogy kétséget nem szenved, miszerint ily hártyás zár, mely hegekkel nincsen összeköttetésben mindenesetre a legnagyobb ritkaságokhoz tartozik, mig ellenben heges zár minden szemorvos gyakorlatában előfordul. A kórismét valamint az alkalmazott gyógymódot illetőleg természetesen kétely vagy nehézség nem foroghatott fenn. (Kiin. Monatsbl. V Jahrg. Mai.) t'sontszerü tömlödag a felső szemhéj kan. Dr. R i z e t műtét által eltávolított egy tömlőt, melyet kyste osseux nevével jellemez. Ez 26 éves katona bal felső szemhéján ült és 4 év óta fejlődött. A szemhéj közép táját foglalván el, nyitott állapotban kissé a felső szemgödörszél által van fedve, de igen emelkedik, ha az egyén szemét behunyja. Ha két ujj közt nyom ta az egész dagot, igen erős ellentállást mutatott a tömeg, mely két félből állni látszik, s némileg vörös bőrrel van fedve. A szemöldökhez párhuzamosan járó metszés és gondos elválasztás (pneparation) utján sikerült az egész tömlőt kiirtani, mely 0,3 decigrammes nehéz, erős burokkal bir, és két körülbelül egyenlő mekkoraságu tasakra van felosztva. Bennéke igen kemény szénsavas mésznél nem egyéb, ez fémszerű hangot ád, ha kemény tárgyhoz odaüttetik. R i z e t azt chalazionnak épen nem tekintheti (mind székhelye mind nagysága szólnak az ellen), de valódi tömlősdaguak, mely magától fejlődött. A behegedés semmi kívánni valót nem hagyott. (Annales d’ oculistique 1867 2. 3. 4. fűz. 185 1.) A szemhéjak légdagáiiuk egy esete. Egy 40 éves munkás este haza menvén az utczán elesett. Miután kis mértékben részeg vala, nem tudta megmondani, hogy mily tárgyhoz ütötte oda fejét. Csak azt vette észre, hogy orrát kifújván, a bal szemhéjak igen feldagadtak. Más nap a kórházban kis sebet találtak az orr gyökerén; a szemhéjak dagadtak de rendes színűek, nyomásra nem fájnak, de ropogó (knistern) hangot hallatszanak. Ezen ropogó hang egész a halánték és arcz tájáig terjed. Ha kifuja orrát, azonnal nagyobb lesz a szemhéjdag , olyannyira, hogy alig bírja kinyitni a szemét. Kis fokú köthártyalob van jelen. Ólomborogatást és erős nyomkötést kapott; alkalmasint nem sokára meggyógyult. Magától érthető, hogy a lég az orrból a szemhéjak kötszövetébe csak oly módon ömölhetett át, hogy a csont valahol megrepedt. (The path. Review april 1867.) PEST , 1867. KHÓR és WEIN KÖNYVNYOMDÁJA. (Dorottya-utcza 14. szám).
