Szemészet, 1867 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1867-06-02 / 3. szám

47 48 képben fog látni. Midőn fejét balra forgatja, a kettős kép fokonként 1; eledik egymáshoz, mig végtére összeolvadnak. Most a hűdött \ agy inkább már csak gyengült belső egyenes izmot oly módon kényszerítheti és szoktathatja működésre , hogy fejét újra a jobb oldal felé de igen kis mértékben forgatja, inig újra két képet de igen közel egymáshoz lát, mert a kettős kép mely igen közel áll egymáshoz, huzamos rögzítés alatt majdnem mindig összeolvad, az erre megkivántatott izomösszehuzódás igen csekély lévén, mig ellenben ily kis távolságú kettős képet, a szem nem tűr el, miért is az izom működésre ösztönöztetik. Sz. e gyakorlások alatt a be­teg fejét készülettelr ögzitteti. (Kiin. Mouatsbl. f. Augenheilkunde i 1865 226 1.) Idült szivárványlob hajasenyves egyénben. — Az összenövések ca la bárbab kivonat általi szétszakítása. A beteg, kinek kóresetét Dr. Becker írja le, már egyszer j (két évvel jelen betegsége előtt) szivárványlob s csontdagok (tophi) miatt kezeltetett. Újbóli megbetegedése alkalmával az egyén Bécsből távol a karinthiai hegyekben időzött, úgy csak 15 nap múlva vizsgáltatott A beteg által már több napig atropin volt becsepegtetve a bal szembe, melyben mérsékelt fokú látatágulat mellett a szivárvány széle 11 finom a Iá tatérbe nyúló zigzugossze- , gélyt mutatott, melyeknek végei mind egy körülbelől 5 mmnvi átméretű, közvonalon feküdtek. Nadályok és igen erős atropinoldat 1 rendeltetett (1 sz. 1 nehezékre) mely kis szünetekkel csepegtetett ; be a szembe, mig hányás nem állott be. Más nap hármat kivéve valamennyi synechia eltűnt volt. Még 14 napig folytatta a beteg a becsepegtetést a nélkül, hogy a 3 fennálló synechia változott volna. De miután most a szemteke különben rendes állapotban vala, a becsepegtetéssel íelhagyott. A láta visszanyeré rendes mekko­­raságát és kellő mozgékonyságát; de pár nappal későbben már visszaesés mutatkozott t. i. a szaruhártya körüli belövelésben és két njra támadt odanövés, mely nem sokára eltűnt, a 3 régi pedig nem változott. Most megint 3 héten át az atropin használtatott, de eredmény nélkül a sinechiakat illetőleg. Egy nap B. 2, és 22 perez múlva újra két négyszöget tett az ismert calabérpapirból a szembe mire nagy látaszükület támadt, a syncchiák pedig természetesen többé nem voltak láthatók. Pár perez múlva az eddig kerekded láta szögletessé vált, a 3 synechia helyén megannyi kifelé irányzó szögletek támadván. B., úgy mint a beteg is tükörben észlelték a most lassan beálló változásokat, melyek abban álltak, hogy a szög­letek egymás után szétszakadtak és eltűritek, a szűk láta megint kerekded formáját nyervén vissza. Most újra erős atropin oldat cse­pegtetvén be, a láta egészen kerekded alakban tágult ki. A syne­­chiáknak nyomát sem lehetett látni. Becker még egy második hasonló esetet ir le, melyben szintén sikerült az említett eljárás. Hogy eredménye legyen, szük­séges, hogy az odanövések minél inkább körzetileg legyenek elhe­lyezve, mert akkor a zárizomnak összehúzódása annál erélyesebben hathat megoldásokra. (Bericht über die Wiener Augenklinik 781.) Sérfíüési diniszem (üxwpbthalnms traumaticus) — gyógyulás. Egy 46 éves orvos jobb szeme 1863 okt. 10-én maroknyinál nagyobb rádobott kővel megsértetvén, a sérült Összerogyott és fél­óráig eszméletlenül maradt. Későbben orrvérzés és hányás követ­kezett be, a szemteke igen kiemelkedett üregéből, látereje nagyon csökkent, a szemhéjak pedig igen feldagadtak. Miután jeges boro­gatást és nadályokat eredmény nélkül alkalmazott volt, oct. 13-án a bécsi kórodéra vétette fel magát. Akkor a szemhéjak sötét vér­ömlenyt és nagy daganatot mutattak, és csak jelentékeny fájdal- . mok alatt 4'"-nyíre távolittathattak el egymástól. A köthártya szin­tén véres és savós izzadmány által igen duzzadt. A szaruhártya rendes, a szivárványhártya kissé zöldesen elszinesedett, a láta to­­jásdad alakú és tágult. A szemteke mintegy 2"‘-nyire mell- és egyszersmind kifelé van tolva, befelé épen nem mozdulhat, ki- va­lamint befelé mozgékonysága csökkent, felfelé szabad. Nagy érzé­kenysége miatt szemtükörrel nem lehetett vizsgálni. A beteg ké­pes az ujjakat megszámlálni, de 20 sz. betűket nem bir olvasni. A I lelet és a kórelőzmény alapján joggal szemteke mögötti vérömlenyt lehetett feltenni Kendéitek lOnadályt a halántékra valamint jéghideg hígított arnicafostvénynyeli borogatást. Oct. 15-én a daganat, valamint a fájdalmak kisebbek voltak; a szemtükörrel csak vérbőséget de sehol belső vérzést nem találtak. Ismételt vérbocsátás és ugyanazon borogatások. Oct. 18. A beteg jól nyitja ki szemét, de a szélűte­két jobban nem mozdíthatja mint előbb. Minden irányban keresz­tedzett kettőslátás (gekreuzte Doppelbilder) van jelen, a beteg 17 sz. próbabetüt bir olvasni. A borogatások használata alatt csakha­mar lényeges javulás állott be. A szemteke az említett irányok­ban szabadabban mozdulhatott, de mozgékonysága most inkább felfelé volt korlátolva. Midőn oct. 26-án elhagyta a kórodát, a be­teg szokott szemüvegével (10) már az 1 sz. Jsegerféle próbabetüt jól olvasta, a szemhéjak még kissé zöldek voltak, a köthártya alig belövelt, a láta még l"'-nyira tágultnak és mozgékonyságában lomhának mutatkozott. A szemteke fekvése rendes, mozgékony­sága csak fel valamint befelé némileg akadályozott. Kettőslátás csak mikor bal és befelé irányoz, van jelen. Egy évvel későbben a szem­teke mozgékonysága minden irányban szabad volt, kettőslátásnak pedig nyoma sem találtatott többé. (Rydel Bericht über die Wie­ner Augenklinik 119 1.) Biphtheritis conjuuctivae. Jól fejlődött és jól táplált 1 éves gyermek szemei ok nélkül megvörösödtek és feldagadtak. Dr. T e t z e r mindkét oldalon a szemhéjakat, különösen a felsőket igen dagadtaknak találta; a bőr sötét-ibolya szinü, fényes, ráncz nélküli, a hőmérsék nagyon foko­zott vala. A szemhéjak kemények, ujjal alig 1 %1 '-nyíre távolít­hatók el egymástól, a felső szemhéjak kifordítása a dag és a ke­ménység folytán lehetetlen. Csak kis mennyiségű savós váladék ürül ki; nyálk- vagy genyes anyag hiányzik. Az alsó szemhéj köt­­hártyája sima, szürkés sárga, csak néhány nagyobb véredényektől átfutva, merev anyagtól beszűrődőttnek látszik, deszkaszerű ke­ménységet mutat A szemteke köthártyája kissé vizenyős, a szaru­­hártya bántatlan. A gyermek nyugtalan volt, nyögött s különösen akkor árult el nagyobb fájdalmat, ha a szemhéjak érintettek. Tetemes láz éa emelkedett bőrhőmérsék. A jóslat igen kétes volt, bár eddig a szaru nem szenvedett. Arit tanár, ki tanácskozmányba hivatott, nadályok ellen volt, mert attól tartott, hogy a nádálysebek diph­­theriticus fekélyekké válhatnának. Azért csak erélyes jégborogatá­sok, és higany kenőcs nadragulya kivonattal rendeltettek a homlok­tájra. Más nap ugyanazon tünetek még nagyobb mértékben voltak jelen és a bal szaruhártya alsó részén kis homály mutatkozott. De harmad nap mind a helybeli beszürödés mind a láz tetemesen csökkentek, egyszersmind pedig némi genyszerü elválasztás állott be. Nevezetes, hogy a javulás minden takár- vagy hurutjelenség nélkül köszöntött be és 7 nap alatt tökéletes gyógyulást eredmé­­j nyezett mindkét szemen. A bal kis szaruhomály eltűnt. Minden esetre ] igen nevezetes történet, kivált jó indulatu lefolyása tekintetéből. (Be­­! rieht über d. wien. Augenklinik. 46 1.) Vegyesek. E hó elején meghívást vettünk Párisból az ott augusztusban megtartandó nemzetközi szemészi gyülekezetre. Alá vannak írva az öreg Sichel mint maradandó tiszteletbeli elnök, Giraud Teulon és Wecker mint titkárok. Ezen gyülekezet, mely 1862 Párisban ala­kult, legközelebbi gyülekezete helyéül Bécset tűzte ki az 1866-dik évre, de tavaly a háború e tervet meghiusitá. Ezen évben a bécsi rendezők azon szempontból kiindulva, hogy mind a nagy kiállítás mind az ugyanott találkozó nagy nemzetközi orvosi gyülekezet a szemészek nagyobb számát is inkább Párisba mint Bécsbe fogja vonzani, Bécs számára lemondtak s Párisnak engedték át a meg­­hivási jogot. E szerint az ülések aug. 12. 13. és 14-én fognak tar­tatni. tehát közvetlenül a nagy orvosi congressus megnyitása előtt. PEST, 1867. KHÓK és WEIN KÖNYVNYOMDÁJA. (Dorottya-uteza 14. sz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom