Szemészet, 1864 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1864-02-14 / 2. szám
Melléklet az „Orvosi Hetilap“ 7-ik számához. Hirschler Ignácz tudortól. 2-dik szám. Vasárnap, február 14-én. 1804, Tartalom: Szemteke-sértés üvegdarabok által; sorvadás; kiirtás. — A nyomkötés (Druckverband) javalatai. — Graefe értekezése a calabari bab hatásáról — Az alsó könycsövecs sértése. — Irodalom: „Physiologie der Netzhaut“, v. Dr. Herrn, A u bl r t és „Über die Existenz der Seele vom naturwissenrchafliehen Standpunkte“, v. Dr. C J. Th. E u e t e. — Gyógytani vegyesek. Colchicin. Szemteke-sértés üvegdarabok által; sorvadás; kiirtás. M. é. October 25-én fiatal hivatalnokhoz hivattam, ki fél óra előtt következő módon sértetett meg. A beteg budai keserű vizzel nem egészen telt, bedugaszolt palaczkot, mely a vaskályhán forrásba jött volt, törülközővel fogva a szobán át az erkélyajtóhoz vitt, hogy ott könnyebben kihűljön. Azon perczben, midőn a palaczkot a földre téve, kezét visszavonta, egész házban hallható pattanás történik, s berohanó családja a szerencsétlent vérében találja. Első tekintettel a beteg jobb szemére meggyőződtem a sebzés gyógyithatlanságáról. A szem és szemhéjak vérrel beszüremkedvék, az utóbbiak dagadvák s a felső nehezen emelhető; — a szemtekén tátongó hasadék, mely a szaruhártya közepén kezdődve, ezen át vízirányosan még 4—5'"-nyira befelé haladva, a tülkhártya belső felületén folytatódik. Ezen hasadékof a becsipett szivárványhártya és az előesett sugártest tölti ki, míg a fennmaradt csarnokrész egészen vérrel telt, a teke kötliártyája nagyobbrészt vérszürem által fölpuffadt. A vizsgálat, a mennyire azt ily körülmények közt tennem lehetett, üvegdarabot nem mutatott, ámbár valószínűnek látszott, hogy egy vagy több üvegszálka a teke mélyébe ágyalta magát. Az orrháton és az arczon, kiválólag pedig a homlokon és fejbőrön, mintegy 20 kisebb-nagyobb seb, közülök kettő egy hüvelyknél hosszabb , mindannyi vérzik, üvegszálka egyikben sem találtatott. A beteg öltönyét, az ágyneműt, a szoba padolatát és valamennyi bútort ezernyi apró üvegdarabkák lepték el. A palaczk nyaka a tágas szobának egy távol zugában találtatott, mi elég bizonyság arra, hogy a röpítő erőnek tetemesnek kellett lennie. Több nap és éjjelen keresztül folytattuk a jég-borogatásokat, melyek alatt a vérzés s a nem túlságosan heves fájdalom csillapodott; a kis adagokban nyújtott acetas morphii c. aq_ laurocerasi az edény- s idegrendszer minden általános izgatottságának elejét vette. A szaruhártya hasadéka mintegy nyolcz nap alatt behegedt, az érhártya iszamlott részei fekete vastag vonalokká zsugorodtak össze, míg a tülkhártya sebhelye piros, duzzadt köthártyával borittatott be. A bebegedéssel együtt járt a szemtekének gyors sorvadása, mely kisebb s lágyabb lett. Minden helybelileg alkalmazott gyógykezelés ellen (tinct. opii higitva, mint langyos borogatás, v. tisztán ecsettel rákenve; tannin-borogatások; mély bemetszések) azonban nagy makacsságot tanúsított egy az alsó tekefélt elfoglaló köthártyadag, mely eleinte mint vízszüremes duzzanat lépvén föl, lassankint nagyobbodott, míg végre mint aránylag roppant zsák, az alsó szemhéj által erősen összeszoritva, függött le az arczra. Míg ezen daganat eleinte csak az általa okozott éktelenités miatt volt kellemetlen, másrészről valóban veszélyesnek látszott azon körülménynél fogva, hogy a sértetlen balszem a sebzés után még nehány héttel is feltünőleg fényiszonyos s csaknem képtelen volt a tárgy rögzítésre. Ehhez járult még, hogy a véglegesen sorvadt tekében szüntelenül, különösen pedig éjjel kellemetlen alanyi fénytünetek léptek föl, melyek a beteget nagyon nyugtalaniták. A kóros teke érintése egyszersmind, I különösen a tülkhártyaheg belrésze fölött, oly érzékenynek s púposán kidudorodottnak mutatkozott, hogy egy kitűnő sebész, ki november hó utolsó napjaiban tanácskozásra hivatott, e tünetekből majdnem biztossággal következtette, miszerint üvegdarabka rejlik a teke mélyében. A rokonszenves érhártyalob veszélye a másik szemet e körülmények közt oly közelről fenyegető , hogy határozottan javasolhattam a csonknak kiirtását, melyet is dec. 1-én, chloroformmali elaltatás után véghez vittem. A külső eresztéket a szemrés nagy szűke miatt fölhasitottam, mire a teke mérsékelt vérzés alatt a Tenon-hüvelyből kifejtetett. A vérzés csillapítása után a köthártyadag teljesen visszahelyeztetett és a felhasitott szemrés csomós varrattal egyesittetett. A Tenon-hüvely heveny összeforradás utján csakhamar begyógyult, a szemüregben semmi genyedés nem mutatkozott , a beteg negyedik napon elbagyá ágyát, és az ismét kis mértékben elő tolult köthártya ránéz is dec. 11-én nyom nélkül eltűntnek találtatott. A teke bonczolata meglepő eredményt mutatott, részint mivel benne üvegdarab nem találtatott, részint pedig azon lelet miatt, hogy a tekének a sértéssel átellenes felén az érhártya nagy terjedelemben le vala válva a tülkhártyáról , úgy hogy köztük valódi üreg (Cavernenbildung) képződött. A teke négyszögű lelapulást mutatott, külső felét kivéve, mely rendes meggörbülését meglehetősen megtartotta. Függélyes átmérője 16 mm., haránt átmérője 21 mm., mellölröl hátfelé vont tengelye pedig 20 mm.-nyi volt. A szaruhártya átmérője 9 mm., annak hege 5 mm., ennek a sclerába nyúló folytatása 7 mm.-re rúgott. A tekét függélyes tengelyétől kifelé eső szinte függélyes metszés által két egyenetlen félre osztottam, melyek közt a belső egyszersmind a nagyobbik, valamennyi eredeti seb- és hegrészeket magában foglalt. A szaruhártya mögött nincs csarnokür, csak kifelé lehet annak keskeny háromszögű maradványát észrevenni. Kelletténél kissé fölebb látszott a tányérforma gödör, lencsenagyságú homorú felület alakjában, mely barnás-vörös, szennyes, kásaszerű anyaggal van boritva, és hasonló szinü s boritékú, nyeregalakú híd által közlekedik kifelé azon üreggel, mely a teke külső részében a seb felé húzódó ér- és tülkhártya között létezik. Ezen üreg háromszögű, mogyorónagyságú ; mellső falát részint a tülkhártya, részint a sugártest, hátsó-felső falát egyedül a tülkhártya, belső falát végre a levált, megvastagodott és szemeszet.