Szemészet, 1864 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1864-01-03 / 1. szám
Melléklet az „Orvosi Hetilap“ 1-ső számához. Hirschler Ignác z tudortól. 1-SŐ SZám. Vasárnap, január 3-án. 1804, Tartalom : Egyszerű (hurutos) köthártyalob-járvány , 1863-dik év jul.—novemberig. — A calabári bab vonatának hatása. — Kábító szerek boraiéi föcskendése a szemészeti gyakorlatban. —Szaruposztó gyógyítása syndectomia által. — Irodalom; Lehrbuch der prakt. Augenheilkunde von Dr. Stellwag. Die Verletzungen des Auges, von Dr. A. Zander und Dr, A. G e i s s 1 e r. — Gyógytani vegyesek. Egyszerű (hurutos) köthártyalob-járvány 1863-iki julius hótól november hóig. A köthártyának ezen bántalma, mely, mint tudva van, a szemlobok egyik leggyakoriabb alakja, idő viszonyok következtében nem ritkán szokottnál nagyobb számban fordul elő, s ekkor bizonyos tünet-csoportok által a közönségesen észlelt heveny hurutos köthártyalobtól föltünöleg elütő jellemet ölt. Ily járvány uralkodott kétségkívül a fönnevezett hónapokban , s talán nem leend érdektelen azt áttekintőleg vizsgálat alá venni. Három körülmény különösen az, mi a gyakorló orvost járványosán uralgó kórok jelenlétére utalja, még pedig: 1) a kóresetek gyakorisága, 2) a kór hevessége, midőn bizonyos, különben nem gyakori tünetek is lépnek előtérbe ; 3) a szokott gyógyeszközök elégtelensége, sőt azoknak feltűnő káros hatása. Az első pontot illetőleg világos, hogy könnyen csalódhatik az, ki a saját gyakorlatában előfordulható véletlent a szaktársak észleleteivel való összehasonlítás által elég biztossággal ki nem zárhatja. A járó betegek e tekintetben nagy biztosságot nyújtanak a csalódások ellen, mivel ezeknek száma bizonyos egyenlő magasságú, vagy legalább egyenletesen növekedő összeget mutat, mely statistikai egybevetésekre kiválóan alkalmas. De még itt is az összeállításban tüzetes választás elkerülhetlenül szükséges, már azért is, mivel a kórok münevei még nincsenek elvitázhatlanul megállapítva, hanem divat s alanyi nézet szerint különféle módosításnak vannak alávetve, melyek teljesen pontos számok eredményezését meggátolják. A hol azonban a beteg-számnak feltűnő nagyobbodása a kóresetek nagy hevességével s talán egyszersmind sajátságos lefolyásával vág össze : ott természetesen a járványos jellem felöl kétségünk sokáig nem lehet. S épen így volt ez a hurutos köthártyalobnak szóban lévő járványánál is. A járványnak kezdete julius hóra esik, tetőpontját September hó közepén érte el, s utolsó nyomait még november második felében észlelhettük. A számok összeállítását azonban augustus hóban kezdtem, mivel júliusban itthon nem lévén, saját tapasztalatokat nem tehettem, Az esetek észlelése pedig nálam többet nyom, mint a jegyzőkönyvbe igtatott kórnevek. A fentebbi kimutatásban átnézetesen össze vannak állítva a hurutos köthártyalob s a vele leginkább rokon kóralakok számarányai, amint azokat az említett 4 hó lefolyása alatt (1863-ki aug. — nov. inch) részint házamnál, részint a gyermekkórházban segélyt kereső járó betegeim mutatták. Egybevetés végett azonban még más 3, négy-hónapos időszak mellékeltetett, t. i. az 1862-diki évnek megfelelő augustustól novemberig terjedő időszaka, s azután a következő 8 hó két egyenlő szakaszra osztva. Legtanuságosabb mindenekelőtt az ez idei aug.—novemberi szaknak a tavalival való összehasonlítása. Ez idén a szóban forgó köthártyalob alakját 896 beteg közül 181, tavai pedig 762 beteg közül 70 mutatta, tehát tavai a betegeknek mintegy 10, ez idén pedig 20 %-ka. Igen jellemző egyszersmind a mindkét szemi bántalmak viszonya az egyszemiekhez mindkét évben. Míg tavai az eseteknek mintegy felénél egyoldali bántalom jött elő, ez idén a mindkétoldali kóresetek az egyoldaliakat majdnem négyszeresen túlhaladják. Gyermekeknél a szemnek csaknem minden lobos bántalmazása kétoldali lévén, még szembetűnőbbé válik az említett viszony, ha csak a felnőttek számát tekintjük. Múlt évben 20 egyoldali és 34 kétoldali, ez idén 33 egyoldali és 108 kétoldali kóreset volt, tehát 1862-ben alig kétannyi, míg 1863-ban majdnem 3%-annyi kétoldali bántalom. Míg a köthártyalob egyéb alakjainak száma a két évben csaknem egyenlő maradt, egyedül a küteges vagy genytiiszös alak (conjunctivitis exanthematica) mutat tavai kétszerte nagyobb összeget, mint az idén. A tárgyalandó köthártyalobot illetőleg, 1862-ki decembertől egész 1863-ki julius hóig folytonos növekedést találunk, még pedig 186*/3-ki decembertől martiusig 741 beteg közt 76 esetet; 1863-ki áprilistól júliusig pedig már 990 beteg közt SZEMESZET. fi <u Conjunctivitis o-* ű 2 co cath. acuta •fi S s o .2 □ 1 “ ? 1 . 3 5 -fi « *fi J> íaosuK « fi 1 1 •s* § •1 S % " ‘E* -S ■2 g» utriu9-ocul. un. ő e ZJ ÖC £ S ü '-5 ^ « S « V ,2 w <n quae |\ házhoz já-34 20 34 41 8 9 16 6391 CN ► 1 ró beteg co ® / OO G > 762 1 S3 ! Gyermekkórház 15 1 — 13 8 1 — — 1231 * V > I házhozjá-43 21 39 63 5 10 10 _ 594 j •0» eő V ró bet. S> a< J> 741 s n Gyermek-9 3 21 6 _ 1471 *Ö I kórház at ( .5 i házhoz járó bet. 70 30 38 80 11 13 9 — 779 j <x> —y 00 . \ \ 990 ’s 1 0.1 cö 1 Gyermekkórház 9 4 — 37 12 — — i 2111-ó f aj házhoz j. 108 33 28 12 9 17 21 1 7371 ♦ jj? ■ 52 o I betegek > 896 H 1 fccf S3 I Gyermekkórház 32 8 — 11 5 2 — — 1591 a I
