Szellemvilág, 1874
1. füzet
Mino nyelveket tanítsunk a középtanodákban? 35 mellett, s alig lehetett meghatározni, a kettő közül melyik bírjon elsőséggel a másik fölött; végre a német felé hajlott a mérleg, csekély, vagy talán parányi térre szorittatván a görög. Olvastunk olyan indítványt is, hogy a héber nyelvnek is helyet kellene adni a középtanodában. Azután szózatok emelkedtek a görög nyelv rendkívüli fontossága mellett a latinnak rovására ; egy másik tudós pedig azt mondja, el kell maradni a görögnek, mert kiszorítják azt a természettudományok, helyébe kell tenni azonban a hindii vagy is Sanscrit nyelvet, mert az összehasonlító nyelvészet lehet érdekes tudomány. Mit tegyünk még az olasz, franczia, angol nyelvekkel. Ezeknek is vannak pártfogóik a közönség soraiban, kik úgy vélekednek, hogy a latin és görög helyett ezeket kellene inkább tanulni, melyeknek gyakorlati hasznát veheti az életben mindenki. Most már válogathatunk a hindu, héber, görög, latin, német, olasz, franczia, angol nyelvekben, holott eddig kettővel sem tudtunk boldogulni, a harmadikkal pedig vesztegettük az időt, elkeserítettük a tanulót, felbőszítettük a szülőket. Hogy megállapíthassuk, mennyi taníttassák ezen nyelvek közül és melyik, vizsgáljuk mindenekelőtt, miért tanulunk valamely nyelvet. 1) Tanulunk valamely nyelvet azért, hogy érintkezhessünk közvetlen miveltebb szomszédainkkal, kiket semmi sem kényszerít arra, hogy kedvünkért megtanulják a mi nyelvünket. Történhetik ezen érintkezés magán- vagy állami viszonyokban, s mindkét esetben a nyelvnek tudományos ismerete kívántatik meg, a mit eszközölni a középtanodának feladata. Ezen nyelv kétségkívül a német. 2) Tanulunk valamely nyelvet azért, mert a népek és a miveit osztályok által közmegegyezéssel elfogadott közeg, melynek segélyével magán- vagy állami viszonyokban sokféle népekkel érintkezhetünk. Ezen nyelv kétségkívül a franczia, melynek tudományos ismeretét tőlünk is követelik már a nemzetközi viszonyok, s épen azért a középtanodának volna feladata, közvetíteni e nyelvnek alapos ismeretét. 3) Tanulunk valamely nyelvet azért, mert irodalma oly bő és tartalomdus, hogy megszerezhetünk annak segélyével mindennemű ismereteket, melyekre csak szükségünk lehet, vagy a melyek után vágyódhatunk. E tekintetben maga a német nyelv kielégíthetne minket, minthogy az ismereteknek mindep
