Szellemvilág, 1874
1. füzet
21 gyönyörűen érzékeltetve azon igazság, hogy a házasság kötelme alól magok az istenek sem adhatnak fölmentést. Athene maga megy Ithakába fölbátoritani Telemachost, hogy anyját védje meg, atyjának pedig fölkeresésére induljon. Az első rész tehát két szakaszból áll; az egyik Telemachos utazása (I. 96—IV.); a másik Odysseus visszatérése (V—XIII. 187.). Mentes, a taphiok királyának alakjában jelenik meg Athene Telemachosnál, s azt tanácsolja neki, menjen Pylosba Nestorhoz és Spartába Menelaoshoz, a kik atyjáról bizonyosabb hirt fognak mondani neki. A kérők pedig azt kívánják tőle, küldje vissza anyját ennek atyjához, a ki majd választani fog neki férjet. De Telemachos irtózik ezen istentelen gondolattól, hogy anyját erőszakkal küldje el a háztól, inkább eltűri, hogy mindenéből kipusztitsák őt a dőzsölő vendégek. A kérők nem akarják bocsátani Telemachost atyjának fölkeresésére, de Mentor, Odysseus barátja, módot nyújt neki az elutazásra. Nestor szívesen fogadja ifjú vendégét, elmondja neki, miként az achivok trojábóli elutazásuk alkalmával az atridák czivakodása miatt meghasonlottak. Ő maga egészen Tenedosig Odysseussal utazott, ki azután Agamemnon kedvéért vissza- forditá hajóját. Ezóta nem tud róla semmit; de majd többet fog mondhatni Menelaos, a ki csak nem régiben tért haza idegen földről. Reggel elküldi őt fiával Peisistratossal együtt Spartába, a hol Helena ráismer Telemachosra, s itten beszéli Menelaos, a mit Proteus tengeri isten hirdet Odysseusról, hogy tudnillik Kalypso nymphánál tartózkodik, a ki őt erővel visszatartja. Telemachos távollétében összebeszélnek a kérők, hogy a hazatérőt meg fogják gyilkolni. Menelaosnál hagyván a költő Telemachost, Ogygia szigetére visz bennünket Kalypso nymphához, kinél megjelenik Hermes. Odysseust nem találta otthon, a ki a tengerparton ülve, könyek és sóhajok közt nézte az előtte elterülő tengert. Hermes kijelenti Zeus akaratját, s az istennő, habár nem örömest, engedelmeskedik. Odysseus maga készít maga számára talpat, s elbúcsúzván Kalypsotól tizenhét napon át bolyong a tengeren. Tizennyolczadik napon mutatkoznak a phaeakok tartományának erdős hegyei. A bosszús Poseidon azonban zivatart támaszt, s a végveszélyben Leukothea, Kadmosnak leánya, oda nyújtja neki a mentőfátyolt. Két napi erőfeszítés után a partra ér, a hol egy olajcserje alatt mély álomba szenA legelső görög műköltemény.
