Szellemvilág, 1874

1. füzet

16 A legelső görög müköltemóny. de nem is képes öt megengesztelni a zsarnoknak bánata és Ígé­retei, melyekre most már a dicsvágy készti őt, hanem kiengesz­teli a köznyomor és legbensőbb barátjának, Patroklosnak halála, miután elhatározza magát megmenteni a görögök becsületét s büszkén utasítja vissza Agamemnonnak fényes Ígéreteit. Aga­memnon tehát a hatalmában elbizakodott zsarnoknak képe, kit józanabb gondolkozásra tanítanak a körülmények s intő pél­dául szolgál a fejedelmeknek arra, hogy hatalmukkal vissza ne éljenek, mert az igaztalanság minden nyomornak forrása ; Achil­les pedig a büszke hősnek jelképe, ki a tétlenség által érezteti igaztalanságát a zsarnokkal s a személyes bántalmat még sem bosszulja meg annyira, hogy a közügyet annak áldozatul vetné. Ezen erkölcsi eszmékből indulva ki a költő szükségképen jött azon gondolatra, hogy az események nagy tömegéből azokat szemelje ki ezen eszméknek kiszinezésére, melyek e czélra szol­gálnak, s ezen vezéreszméről tesznek tanúbizonyságot a költe­ménynek bevezető sorai: „Zengjed el istennő Peleusfi Achilles öldöklő haragját, mely annyi fájdalmat okozott a görögöknek s annyi hősöket taszított le Hades birodalmába, mióta megha- sonlottak egymás közt Agamemnon és Achilles.“ Ez esetben tehát helyén lesz a bevezetés, habár a befejezés úgymint Pat- roklos és Hector temetése itten is elmaradhatna. A kezdeményező soha sem állítja elő tökéletesen a na- gyobbszerü müvet; s igy ne akadjunk fel azon, hogy az Ilias külegységében némi tökéletlenség mutatkozik s annak fonala itt-ott szakadozottnak látszik. A magasztos müvet egyetlen ember szelleme körvonalazta, s hogy ő mily terjedelemben állította azt elő, azt meghatározni nem oly könnyű. A görög nép bizonyára jó néven vette, hogy ha a mellékdolgoknak részleteivel is bővebben megismerkedhetett, s akárkitől vegye is eredetét a XXIII. és XXIV. ének, annak tartalmát örö­mest végig hallgatta a görög, s inkább a rövidség mint a hosszaság ellen panaszkodott, midőn még nem igen volt al­kalma válogatni az olvasmányokban. Ez oknál fogva könnyen megtörténhetett, hogy a Homernek iskolájából kikerült későbbi költők egyes részleteket, melyek csak érintve valának, kibő­vítettek s epizódokat szúrtak közbe, melyeknek elhagyásával kerekdedebb lehetne a költemény, de ha mindjárt maga Ho- mertől erednének is azok, a gondolategységet megzavarni nem képesek. A szellem rá nyomta a műre bélyegét s ezen bélyeg

Next

/
Oldalképek
Tartalom