Szekszárdi Vasárnap, 2019 (29. évfolyam, 1-44. szám)
2019-12-01 / 42. szám
2019. december 1. SZEKSZÁRDI MSMKMP Teltházas bemutatókkal indított a „Maroknyi székely” Nem várt érdeklődés övezte a „Maroknyi székely" című dokumentumfilm bemutatását Szekszárdon és Bonyhádon is. Utóbbi helyszínen két vetítést is kellett szervezni.- A film közösségi gyártással valósult meg. Már az első megkereséskor mellém állt a bukovinai székely származású Sebestyén Gyula, valamint Illés Tibor, a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének elnöke - mondta Kindl Gábor producer. A film elkészítését az inspirálta, hogy bár a bukovinai székelyek története jól ismert, jól feldolgozott, viszont - s ezt az érdeklődés is mutatta - hiány mutatkozott abban, hogy egy filmben, az ő kálváriájukat bemutatva elevenedjen meg a népcsoport története. A film egyik alapvetése, hogy azok szólalnak meg a képkockákon, akik még Bukovinában születtek. Ők a történelem hiteles tanúi. A hatvannál is több megszólaló közül néhányan közel a századik évükhöz. Ők átélték azt, amiről másoknak meséltek.- A másik, hogy megszólaljanak a gyermekek, unokák, akik már Szerbiában, vagy Magyarországon születtek - folytatja Kindl Gábor. - Velük mentünk el arra az útra, ahova a bukovinai székelyek a madéfalvi vérengzés után menekültek és emléket hagytak maguk után: Madéfalva, Moldva (Pusziina), Bukovina (Fogadjisten, Istensegíts, Józseffalva, Hadikfalva, Andrásfalva), Szerbia (Bácsjózseffalva, Hadikörs), de kitekintettünk az úgynevezett „kirajzás” időszakából az al-Dunánál fekvő településekre (Hertelendyfalva, Sándoregyháza) is. A producer családi kötődése kapcsán ismeri a bukovinai székelység történetét, de nagyon sokan nem tudnak a népcsoport tragédiájáról, a többszöri újrakezdésről, a hazatérésről. A székelyek zömében a völgység falvaiban találtak otthonra, ezért is a film alcíme: Otthon az ötödik hazában...- A film fogadtatása nagyon pozitív. Bízunk benne, hogy elér majd a bukovinai székelyekhez és azokhoz is, akik érdeklődnek e népcsoport története iránt - mondja Kindl Gábor. - Kaptunk olyan visszajelzést is, hogy maguk a bukovinai székelyek sem tudtak részleteket, hiszen a szülők, nagyszülők nem beszéltek akkor róla, most viszont sok minden számukra is világossá vált. A film készítői számára fontos felkérés, hogy a bukovinai székelyek születésének helyén, a madéfalvi veszedelem évfordulóján, 2020. január 7-én kerül vetítésre az alkotás. A következő szekszárdi bemutatót január 18-án (szombat) 16:00 órakor tartják a Babits Mihály Kulturális Központ színháztermében. SZV Egyedülálló jégkárelhárító rendszer védi értékeinket A világon egyedülálló módon csak hazánkban található az egész ország területét lefedő jégesőelhárítási rendszer, melyet a NEFELA Egyesülés segítségével épített ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A rendszernek köszönhetően nem csak a mezőgazdasági, de a lakossági károk is jelentősen csökkentek hazánkban. A klímaváltozás egyre inkább érezteti hatását: az időjárás szélsőségesebb lett, a jégkárok is egyre gyakoribbakká váltak - mondta el a november 22-én tartott sajtótájékoztatón Vendégh Edit. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Tolna megyei szervezetének elnöke emlékeztetett, a Dél-Dunántúlon 2003 óta működik az a talajgenerátoros jégesőelhárító rendszer, melyet a NEFELA Egyesülés épített ki és üzemeltetett. Hozzátette, a jégkármérséklő-rendszer országos méretűvé fejlesztése a károk csökkentése érdekében rendkívül fontos volt. A fejlesztést a NAK vállalta fel, és Vidékfejlesztési Program pályázati forrásából kezdte meg 2017-ben a NEFELA közel 20 éves tapasztalatára alapozva. Az 1,8 milliárd forintból létrehozott, 986 generátort számláló országos rendszert 2018 május 1. óta a kamara üzemelteti a kárenyhítési alap terhére, évi mintegy 1,5 milliárd forintból. Vendégh Edith tudatta, az idén Tolnában 56 napon, öszszesen 344 óra és 40 percen át működtek a talajgenerátorok, melyekből összesen 37 található a megyében. Bár a rendszer nem képes minden jégesőt megakadályozni, hatékonyan működik. Tolna megyében az idén 26 helyről jelentettek jégesőt, a legjelentősebb június 16-án esett a Zomba-Bonyhád tengelyben. A NAK megyei elnöke kiemelte, a rendszernek köszönhetően a mezőgazdaságban jelentősen növekedett a termelés biztonsága, és hektáronként akár több ezer forinttal csökkentek a biztosítási díjak is, ami a termelők számára jelentős költségmegtakarítást eredményez. A jégkármérséklő rendszer működésének előnyeit azonban nem csak a mezőgazdasági termelők élvezhetik, ugyanis a lakossági károk is jelentősen csökkentek - mondta Vendégh Edit. Huszár István, a NEFELA igazgatója a rendszer működéséről tudatta, a generátorok aceton és ezüst-jodid elégetésével működnek, és az egészségre teljesen ártalmatlanok. Hatására kisebb jégszemek keletkeznek, melyek jó esetben teljesen elolvadnak, mire földet érnek. Hozzáfűzte, hogy tudomása szerint a világon egyedülálló a magyar jégkárelhárítás, mert sehol máshol nincs az egész országot lefedő és védő rendszer. Forrás: kadarka.net
