Szekszárdi Vasárnap, 2019 (29. évfolyam, 1-44. szám)
2019-08-25 / 28. szám
SZEKSZÁRDI VASARNAP 2019. augusztus 25. Óvodavezető kapta idén a Horváth Károly-díjat Kenyérszenteléssel vette kezdetét a hagyományos újvárosi, augusztus 20-i ünnep az államalapító királyunkról elnevezett Szent István házban. A Szekszárd-Űjvárosi Római Katolikus Társaskör rendezvényén az idén is rövid köszöntőt mondott Ács Rezső polgármester, akit dr. Haag Éva alpolgármester és több önkormányzati képviselő is elkísért az ünnepségre. Kárász Gábor káplán áldotta meg és a polgármester szegte meg az életet is jelképező új kenyeret, amiből ott azon melegében mindenki (v)ehetett. Beszédében a város első embere Szent István mai is érvényes értékrendjéről szólt kiemelve, hogy a megmaradásról szóló magyar érdeket úgy szolgálta egyik legnagyobb királyunk, hogy az együtt járt a haladással, a fejlődéssel.- Gondoljunk csak bele: több népcsoport, amely ezer évvel ezelőtt még létezett, de istváni kvalitású vezéregyéniség hiányában az idők folyamán eltűnt, beolvadt, ma már szórványokban sem létezik. Abban, hogy a magyarság megmaradt, van jövőképünk, abban Szent István kiemelkedő történelmi érdemei elvitathatatlanok” - emelte ki beszédében a polgármester. Az újváros néhai neves esperes plébánosáról, Horváth Károlyról elnevezett kitüntető díjat minden évben egy olyan személynek ítéli oda a társaskör vezetése, aki közösségi munkájával hosszú ideje segíti a civil szervezet életét. Az elismerést idén Szilyné Simon Ágnes óvodavezető vehette át.- A Szent Rita Katolikus Óvoda olyan színvonalas, érzelmeket megindító karácsonyi műsorral lep meg bennünket minden évben, ami felejthetetlen adventi élményt nyújt idős tagjaiknak - indokolta a döntést Gyurkovics János, a társaskör világi elnöke, miközben a vetítőn a korábbi évek adventi műsorainak képkockái peregtek.- Nevelési programunk része, hogy a liturgikus ünnepeket „mélyebben átvesszük” a gyerekekkel. Olyan koncentrációt, szellemi erőfeszítést, pszichés állóképességet igényel a feladat nagycsoportosainktól, ami talán iskolás korban lehet elvárás, ezért mi is kíváncsian várjuk a megfelelést, a hatást. Nekünk is nagy élmény volt az előadások után a boldog kisgyerekeket, szülőket, nagyszülőket látni. A könnyes szemek számunkra is megindítóak voltak - osztotta meg lapunkkal élményeit az új Horváth Károly-díjas. Szüyné Simon Ágnes elárulta, az a fogadtatás, amiben itt részesülnek, azok a kis ajándékok, amiket itt kapnak a gyerekek, nekik is nagyon jól esnek. Zárásként a társaskör egy finom vadpörkölttel vendégelte meg az augusztus 20-i ünnepség résztvevőit. B. Gy. Növénytermesztés: alkalmazkodni kell a klímaváltozáshoz Bíznak az áremelkedésben a szekszárdi és megyei gazdák, aki tudta, betárolta a terményét - értesültünk Vendégh Edittől, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Tolna megyei elnökétől az aratás kapcsán. Amint kiderült, a csapadékhiány már az őszi talajelőkészítéseknél, vetéseknél problémákat okozott. Az augusztusban elvetett gabonatáblák viszonylag egyöntetűen keltek, azonban a későbbiek igen egyenetlen képet mutattak. Az őszi kalászosok vetése sem alakult kedvezőbben: a fejlődő növényeket megviselte a csapadékhiány, a kijuttatott fejtrágyák nem hasznosultak megfelelően, a kelés elhúzódott. A téli csapadékhiány, a hosszú, száraz időszak kedvezőtlenül befolyásolta az őszi vetéseket. Ezen károkat már a csapadékos május sem tudta kompenzálni. A gondokat csak tetézték a forró napok, a párás időjárás a növénybetegségeknek - zömmel a gombásodásnak - kedvezett. Ahol a védekezést nem tartották kellőképp szem előtt, minőségi problémákkal szembesülhetnek a gazdák. A bajok azonban közel sem olyan súlyosak, amint azt előzőleg feltételezték. Megyei viszonylatban a termésátlag hektáronként 6 tonna feletti, ám az egyes térségek eredményei igen eltérőek. A mind nagyobb területen vetett hibrid búzák magas termésátlagot produkáltak, ezek minősége azonban elmarad a fajtabúzáktól. Ezért, valamint a kedvezőtlen időjárás okán idén markánsabb takarmánybúza termést könyvelhettek el a helyi gazdák. A gondok mellett pozitívumokról is beszélhetünk: az őszi árpából például megyénk országos első a hektáronkénti 6,58 tonna eredménnyel. Az őszi búza és repce „fronton” sem panaszkodhatunk, hiszen előbbiből 6,16 tonna, míg utóbbiból 3,3 tonna termett hektáronként. A termények árai is változó képet mutatnak: az őszi árpa tonnájáért 44-45 ezer forintot adnak, az őszi búza tonnánként 48-52 ezer forintot kóstál. A repce ugyanakkor 116-120 ezer forintba kerül tonnánként. Vendégh Edit hangsúlyozta, a gazdák bíznak az árak emelkedésében, így aki tudta, betárolta terményét. Az időjárás szeszélyessége miatt a termelők a jövőben kénytelenek lesznek olyan intézkedéseket hozni, amelyekkel enyhíthetik a klímaváltozás negatív hatásait - nyomatékosította Vendégh Edit. Az agrárium- azon belül is a növénytermesztés - a globális klímaváltozás okozta időjárási szélsőségeknek leginkább kitett nemzetgazdasági ágazat. Tolna megye klimatikus és talaj adottságai ugyan kiválóak a hatékony mezőgazdasági termelésre, viszont az időjárási szélsőségek súlyos veszteségeket okoz(hat)nak. A NAK helyi vezetője szerint a veszteségek megelőzésére alapvetően két lehetőség kínálkozik: az egyik a klimatikus szélsőségeknek jobban ellenálló növényfajták nemesítése, a másik az új termesztéstechnológiai eljárások alkalmazása- a vízmegőrző talaj művelés, a precíziós növénytermesztési technológiák alkalmazása és az öntözéses gazdálkodás - lehet. Gy.L.
