Szekszárdi Vasárnap, 2019 (29. évfolyam, 1-44. szám)
2019-08-18 / 27. szám
^ SZEKSZÁRDI VASARNAP 2019. augusztus 18. A felújított Mészöly tanya lehet a Magasiskola otthona Ma még munkaterület a Porkoláb-völgyben található egykori Mészöly tanya és környéke, ám hamarosan a 21. század követelményeinek megfelelő irodalmi műhellyé válik. Szekszárd Megyei Jogú Város, a Mészöly Miklós Egyesület, és A PAD Irodalmi, Művészeti és Kulturális Egyesület júliusban hetedik alkalommal hirdette meg a „Szekszárdi Magasiskola” Mészöly Miklós Irodalmi Akadémia írói alkotótábort és mesterkurzust. A Vármegyeháza Pollack Kávézójában tartott megnyitón Szörényi László, a Mészöly Miklós Egyesület elnöke köszöntötte a vendégeket. A Kossuth-díjas író elmondta, az új nemzedék mesterének nevezhetjük a szekszárdi születésű írót. „Mészöly egy úttörő, aki nélkül nem lehet tovább menni. Ő tett a legtöbbet azért, hogy otthon érezzük magunkat a prózában” - fogalmazott a professzor. A megnyitón az egykori Mészöly tanya felújításával kapcsolatban Ács Rezső polgármester hangsúlyozta, Szekszárd méltóképpen őrzi az író emlékét. A rendezvények szervezésén azonban „túl kellett lépni”, hogy a Porkoláb-völgyben található, az író számára is kedves tanyát megmentsék az utókornak. Szekszárdi tervezők készítették a terveket, amelyek alapján megújul az épület, amely egy XXI. századi, vonzó irodalmi műhellyé válik majd. Jól megközelíthető, a kor követelményeinek megfelelő épület valósul meg, ahol lehetőség lesz az egyéni elmélyülésre, de nagyobb csoportok fogadására is. A 35 millió forint pályázati támogatást a város saját forrással is kiegészíti, hogy a „Mészöly-tanya Szekszárdi Alkotóház” méltó kulturális turisztikai attrakcióvá váljon. A működtetésben az önkormányzat számít a PAD Egyesületre és a Szekszárdi Illyés Gyula Megyei Könyvtárra is. A 2020 júliusára befejeződő újjáépítést követően évente 500-600 látogató keresheti fel az alkotóházat. Akár már jövőre ez adhat otthont a Mészöly Magasiskola programjainak. Az „Irodalom és szabadság” alcímet viselő, július 7. és 12. között lezajlott Szekszárdi Magasiskola Mészöly Miklós Irodalmi Akadémia és írói Mesterkurzusra 19 író, alkotó, vendégfellépő, 17 hallgató, valamint két kurzusvezető látogatott el. A Magasiskola egyik célkitűzése, hogy az irodalmi vénával megáldott tehetségeket felfedezzék, útjukat egyengessék. Az idei programok sorában mutatták be Mészöly Miklós nak az 1957-es első megjelenését követően több, mint 60 évvel ismét kiadott „Sötét jelek” című gyűjteményes kötetét. A könyvben az író szembenéz a II. világháború poklával, a Rákosi rendszer elnyomásával, de a rá jellemző könyörtelenséggel teszi fel magának a traumák elmondhatóságának kérdését is. Gy. L. A program során több új kötetet is bemutattak, így Szkárosi Endre „Véletlenül jártam itt” című munkáját, Péterfy Gergely „A golyó, amely megölte Puskint” című könyvét, valamint Zalán Tibor „Ruhatárban felejtett kabátok” című kötetét. Az idei Magasiskola egyik legvonzóbb eseménye Péterfy-Novák Éva: „Apád előtt ne vetkőzz” című könyvének bemutatója volt. A hét folyamán portréfilmet is vetítettek a 2006. évi Mészöly-díjas Győrffy Ákosról, de több felolvasóestre is sor került. A holocaust áldozataira emlékeztek Július 7-én a Művészetek Házában, az egykori Zsinagóga épületében tartottak megemlékezést a holocaust 75. évfordulóján. A zsidótörvények ellenére a szekszárdi zsidóság egészen a német csapatok bevonulásáig viszonylagos biztonságban élt. Az 1944 tavaszi megszállást követően azonban hamarosan megkezdődött a zsidó - vagy zsidónak bélyegzett - magyarság deportálása. Csak Szekszárdról mintegy 400 honfitársunkat hurcolták el, és zárták őket hazai gettókba és gyűjtő táborokba. Innen vonaton lágerekbe szállítottak őket, ahonnan a legtöbbjük soha nem tért haza... A zsidóság fizikai megsemmisítése, a holocaust 75. évfordulója alkalmából, a Szekszárdi-Magyar Izraeli Baráti Társaság, a Szekszárdi Izraelita Hitközség és a megyeszékhely önkormányzata által közösen szervezett megemlékezésen Friedmann Tamás, a hitközségi elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Ács Rezső mondott emlékező beszédet. A polgármester rámutatott, hogy Szekszárdon, talán egyedül az akkori magyar városok közül, nem létesült gettó, miután Vendel István polgármester nem hajtotta végre az erre vonatkozó utasítást. A szekszárdi zsidóság azonban városvezető bátor cselekedet ellenére sem menekülhetett meg... Az ünnepségen közreműködött a Tücsök Zenés Színpad, Petrovics Péter rabbi liturgiái megemlékezést és régi zsidó imát mondott. A résztvevők megkoszorúzták az egykori zsinagóga előtti Holocaust emlékművet, majd többen felkeresték a szekszárdi izraelita temetőt. SZV
