Szekszárdi Vasárnap, 2019 (29. évfolyam, 1-44. szám)
2019-01-27 / 3. szám
^ SZEKSZÁRDI VASARNAP 2019. január 27. Háborútól háborúig: tárlatvezető füzet készült Január 22-én, a Magyar Kultúra Napján mutatták be Wosinsky Mór Megyei Múzeumban a „Háborútól háborúig. Képes várostörténet 1918- 1945" című időszaki kiállításhoz készült tárlatvezető füzetet. Elhelyezkedése miatt Szekszárd kimaradt a 19. század második felétől a más városokat rendre érintő nagyfokú iparosításból. Jelentős változás a két világháború közti időszakban sem történt, noha akadtak látványos beruházások, például a megyei kórház korszerűnek számító tömbjeinek felépítése - minderről dr. Gaál Zsuzsanna főmuzeológus beszélt a Wosinsky Mór Megyei Múzeum kiállításaihoz készült tárlatvezető füzetsorozatot legutóbbi kiadványának bemutatóján. A kötet a két világháború közötti Szekszárdot „járja körbe”, s aminek a füzetben nem jutott hely, arról a múzeum „Háborútól háborúig. Képes várostörténet 1918-1945” című időszaki tárlatából többet is megtudhatnak az érdeklődők. A Magyar Kultúra Napján megtartott eseményen Gaál Zsuzsanna kiemelte: összegyűjtött anyagát többek közt Vitéz Attila fotógyűjteménye is segítette. A korszak városfejlesztése kapcsán aláhúzta: ebben az időben a vasút és a múzeum közötti terület, valamint a korábbi vásártér helye került a figyelem központjába. Ekkor épült fel például az evangélikus templom, vagy a fasori Ipartestületi Székház, későbbi Soós Sándor Művelődési Ház, ahol a város fő mozija, a Világ Mozgó mellett filmeket is vetíttek, de itt zajlottak a Szekszárdi Dalárda, vagy a Szekszárdi Daloskor műsorai is. Ebben az időben középületek sora épült fel a múzeummal szemközt: a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyi Igazgatóság épülete, vagy a volt Országos Társadalombiztosítási Intézet székhelye. Érdekesség, hogy a korábban legelőként használt területre eredetileg magánházakat terveztek, ám vitéz Vendel István polgármester közbenjárására a középületi megoldás valósult meg. Vendel ténykedése alatt készült el a település csatorna-, víz- és elektromos hálózatának kiépítése is. Ekkor készültek el az új kórházi tömbök, amelyek a háború végéig Horthy Miklós nevét viselték, miután azokat 1930-ban állami támogatással és a főkormányzó jelenlétében adták át. A tárlaton egyebek mellett egy Magyarország történetét 1921- től a bécsi döntésekig bemutató rövidfilmbe is bepillanthatnak az érdeklődők. Ezen kívül két, a szekszárdi mezőgazdasági vásárok hangulatát bemutató film-anyagot is a látogatók elé tártak a kiállítás létrehozói. Gy.L. Közlemény kéménytüzek megelőzéséről Tolna megye tűzoltói az elmúlt évben 24 kéménytűzhöz vonultak, ezek többségét a karbantartás hiánya, azaz a kéményseprés elmaradása okozta. Habár a kémények tűzállóak, bennük korom, kátrány rakódhat le, melyek meggyulladhatnak, ha a kémény felhevül. A tüzet a kéményből kiszűrődő morgó hang, a gomolygó sűrű, fekete füst, valamint a kicsapó szikra és láng jelzi. Ha a kémény nagyon átforrósodik, meggyulladhat-nak a szomszédos faszerkezetek (gerendák, a lakószinteken a padló, a fafödém). A forróságtól a kémény kitágul, a vakolat megrepedezik és lepereg, az épületben pedig komoly szerkezeti károk keletkeznek. Tűzoltóink tapasztalata, hogy fődként a régi építésű és fával fűtött családi házaknál a tetőgerendát esetenként átvezették a kéménykürtőn. Az ilyen gondatlan tervezés, ki-ivitelezés következmé-rnye előbb-utóbb a tetőtűz lesz. Ha megtörtént a baj, hívjunk segítséget, azonnal riasszuk a tűzoltókat a 112-es központi segélyhívón. Fojtsuk el a tüzet, zárt égésterű kályha összes nyí—>lását (szellőzőket, hamuajtót), valamint a kémény füstjárat-szabályozójának reteszét csukjuk be, hogy a tűz oxigén-utánpótlása megszűnjön. Húzzuk el a bútorokat a kandal-lótól és a kémény mellől minden helyiségben. Vegyük le az éghető anyagokat a falról. Biztosítsuk a szabad utat! Tegyük lehetővé, hogy a tűzoltók feljussanak a padlásra. Kéménytüzet tilos vizezel oltani! A kémény belső hőmérséklete elérheti az ezer fokot, s ezen a hőmérsékleten a víz robbanásszerű térfogat-növekedéssel gőzzé alakul át, mely szétveti a kéményt. Ez súlyos sérülést és tetőtüzet okozhat! A kéménytüzek megelőzése érdekében a legfontosabb teendőnk a kémények felülvizsgálata: rendszeresen ki kell tisztíttatni a kéményt és tüzelőberendezést. Soha nem szabad tüzelőberendezést olyan helyiségben felállítani, ahol a levegőben tűzveszélyes anyag gőze fordul elő, vagy ahová ilyen levegő beszivároghat. Gyakran kell szellőztetni. Nem szabad eltüzelni műanyagot, festett és rétegelt, nedves fát, lemezt, falemezt, vasúti talpfát, szemetet, hulladékot, fáradt olajat. Csak a tüzelőberendezéshez engedélyezett tüzelőanyagot szabad használni! A kéményt és a tüzelőberendezést rendszeresen szakemberrel kell ellenőriztetni. A kémények időszakos ellenőrzése a magányszemélyek számára már több mint két éve ingyenes. Amennyiben családi házban él és a házba nincs bejegyezve gazdálkodó szervezet, a kéményseprő akkor jön, amikorra a kéménytulajdonos időpontot foglal. Forrás: TMKI
