Szekszárdi Vasárnap, 2019 (29. évfolyam, 1-44. szám)
2019-06-30 / 25. szám
2 2019. június 30. , SZEKSZÁRDI VASARNAP Hétszáz fellépőt várnak a speciális művészeti fesztiválra A Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület (MSMME) július 1. és 5. között Szekszárdon rendezi meg a fogyatékossággal élő emberek XXXII. Országos Speciális Művészeti Fesztiválját, a résztvevők számát és összművészeti jellegét tekintve Európában egyedülálló. Az 1987-ben Egerben még népdal- és néptánctalálkozóként induló program idővel mind több művészeti ággal bővülve összművészeti fesztivállá szélesedett. A rendezvény elsődleges célja az értelmi fogyatékos emberek rehabilitációs intézetekben, napközi otthonokban és speciális iskolákban működő műhelyekben végzett művészeti munkájának és kulturális tevékenységének bemutatása. Ezen túlmenően a fesztivál a sérült művészek sajátos látásmódját is közvetíti, de az egyes műhelyek és alkotói közösségek egymás közti kapcsolatainak ápolását is szolgálja. Az összművészeti fesztiválon 46 hazai szociális és oktatási intézmény, alapítvány, egyesület, és egy európai partnerszervezet közel 700 résztvevővel képviselteti magát Szekszárdon. A fesztivál fő vonulatát a sérült alkotók - és esetenként segítőik - ének, néptánc, társastánc, moderntánc, vers- és prózamondó, színjátszó, hangszeres zenei, valamint bábjáték előadásai képezik. A bemutatók színhelye a Babits Mihály Kulturális Központ lesz július első hetében, naponta 9:30 és 16:30 óra között. A rendezvény az integráció előmozdítását is célozza: a sérült alkotók és művészeti csoportjaik délutánonként a Prométheusz parkban felállított színpadon is bemutatkozhatnak, ahol válogatott zenei- és táncprodukciók kerülnek színpadra. Esténként koncerteken szórakozhatnak a résztvevők: július 2-án a Bohemian Betyars, másnap az Intim Torna Illegál zenél. Július 4-én délután a Csurgó Zenekar ad koncertet, amit a Bartina táncpedagógusai által vezetett táncház követ. A fesztivál kísérőrendezvényei az MSMME kiállításai, így a sérült alkotók festményeiből álló tárlat, a Speciális Mozi filmvetítései, vagy a korábbi fesztiválok fellépőiről készült SZínpadkÉPEK című portréfotó kiállítás. Utóbbi megnyitóját június 24-én tartották a kulturális központ Márványtermében, ahol Asztalos Zsolt, az MSMME elnöke köszöntötte a megjelenteket. Ezt követően a fesztiválon is fellépő Szociális Központ Szekszárd Értelmi Fogyatékosok Nappali Intézménye lakóinak „Egyiptom hercege” című táncelőadása (betanította Asztalos Zsuzsanna Viktória) csalt mosolyt és könnyeket a megnyitón résztvevők arcára. A házigazda város polgármestere is meghatottan kezdte beszédét. Ács Rezső emlékeztetett, Szekszárd 1998. és 2003. után harmadik alkalommal ad otthont a rendezvénynek. Hozzátette, Szekszárd büszke rendezvényeire, amelyek sorába jól illeszkedik a speciális művészeti fesztivál. A polgármester hangsúlyozta, a megyeszékhely befogadó város, ahol az önkormányzat a civil szervezetekkel karöltve segíti a sérült emberek tehetségének kibontakoztatását. A rendezvénynek otthont adó Babits Mihály Kulturális Központ ügyvezetője, Zsikó Zoltán szerint nem volt kérdés, hogy az intézmény a szervezők mellé áll, és befogadja a fesztivált, ami véleménye szerint kiváló kezdeményezés, és remek egy hetet ígér. Rottenbacher Ádám, a Szociális Központ vezetője örömének adott hangot, amiért ismét házigazdái lehetnek az eseménynek. Kiemelte, a fesztivál résztvevői közül a szekszárdi az egyik legkisebb létszámú intézmény, de amint az a fiatalok műsorából, az őszinte, tiszta tekintetekből és arcokból leolvasható volt, egyszersmind a legnagyobbak is. A fotókiállítás megnyitójának zárásaként Hauszer Beáta énekelt a megjelenteknek. A fesztivál részletes programja megtalálható a kulturális központ honlapján (www.szekszardagora.hu). -fl -Szekszárdi Boregyetem: feltárta „titkait” a Csopaki Kódex Kovács Tamás, a Szent Donát Birtok tulajdonosa jóvoltából a csopaki borokról hallhattak érdekességeket a Szekszárdi Boregyetem „Csopaki Kódex" című borkóstolójának vendégei, a Garay Élménypincében. Kovács Tamás előadásában tudatta, a mindössze 200 hektáros borvidékhez Csopak, Paloznak, Lovas, Alsóörs, illetve Felsőörs 42 történelmi dűlője tartozik. A gazdák a filoxéravész után kezdtek az olaszrizling telepítésébe, és ma is ez a borvidék fő fajtája. Az olaszrizlingről elmondta, előnye, hogy a gyengébb évjáratokban is beérik, jó évjáratban pedig kiváló bor készíthető belőle. Forróság esetén viszont elillannak savai, ezt ellensúlyozandó a savakban gazdag furminttal házasítják. Annak érdekében, hogy a csopaki borok jól felismerhetőek és egységesek legyenek, kidolgozták a fő eredetvédelmi elveket. Ennek első szintje az a kritériumrendszer, melynek meg kell felelni ahhoz, hogy a „Csopak OEM” eredetmegjelölést használhassa az adott borászat. A megjelölés alatt az olaszrizling legalább 85 százalékos és a furmint legfeljebb 15 százalékos arányú házasításával egy fajta borstílus készíthető két szinten: az egyik a dűlőbor, a másik a hegybor. Az előbbi képviseli a magasabb minőséget. A „Csopak OEM”-re épülve alkották meg az úgynevezett Csopaki Kódexet, mely a még magasabb kategóriájú borok készítésének követelményrendszerét írja le. A Szekszárdi Boregyetem következő előadását - a nyári szünetet követően - októberben tartják majd meg - tájékoztatott Vitéz Attila szervező. Forrás: kadarka.net