Szekszárdi Vasárnap, 2019 (29. évfolyam, 1-44. szám)
2019-04-28 / 16. szám
6 2019. április 28. ^ SZEKSZÁRDI VASARNAP Aranyeső hullott a szekszárdi borászokra Tizenöt arany- és tíz ezüstérmet nyertek a szekszárdi pincészetek a 20. VinAgora Nemzetközi Borversenyen, melyen a Schieber Pincészet Tabu Kékfrankos 2016 bora lett a legjobb fajtabor a kékfrankosok mezőnyében. A legrangosabb hazai nemzetközi borversenyre - melynek zsűrizését április 6. és 8. között tartották meg - tizenhét országból összesen 643 tételt neveztek be. Ebből 514 volt a hazai, és 129 a külföldi pincészetek által benevezett bor. A borászatok 333 fehér- és 222 vörösborral, illetve 88 rozéval neveztek a rangos bormustrára, ahol öszszesen 199 érmet osztottak ki. A zsűri 5 bort nagy arannyal, 83 tételt aranyéremmel, 111 mintát pedig ezüstéremmel ismert el. A hazai borászatok 68 arany- és 88 ezüstérmet szereztek, a külföldi borászatok közül a legjobb eredményt az Ausztrál pincészetek érték el, melyek egy nagy aranyat, valamint három aranyérmet nyertek. A szekszárdi borászatok szépen szerepeltek a versenyen és 15 aranyérmet, illetve 10 ezüstérmet szereztek. A legtöbb aranyérmet, összesen négyet, a Fritz Borház nyerte el a borvidék pincészetei közül. A Bodri Pincészet, a Dániel Pince és a Schieber Pincészet, valamint a Takler Borbirtok két-két aranyérmet gyűjtött be. Egy-egy aranyérmet nyert a Heimann Családi Birtok, a Mészáros Borház és a Prantner Pince. A legjobb fajtaborok versenyében tíz különdíjat osztottak ki. A legjobb kékfrankos a Schieber Pincészet Tabu Kékfrankos 2016 bora lett, mely a 2019-es Szekszárdi Borvidéki Borverseny legjobb vörösbora díjat is elnyerte nemrég. A versenyen a Twickel Szőlőbirtok három, a Bodri Pincészet kettő, a Dániel Pince, a Lajvér Pincészet, a Mészáros Borház, valamint Sümegi Ákos és a Takler Borbirtok egy-egy ezüstérmet szerzett. A nyolc kategóriában kiosztott Champion díjakat - lapzártánk után - április 25-én a VinCE Budapest Wine Show-n hirdették ki. Forrás: kadarka.net Viselkedéskultúra: „Tudni illik, hogy mi illik” Az idősebbek még biztosan emlékeznek erre a régi televíziós illemtan műsorra, melyhez hasonlóra bizony manapság is lenne igény... A helyes viselkedéskultúra terjesztésének előmozdítása érdekében - tévéműsorok hiányában - Görög Ibolya, a hét (!) miniszterelnök mellett dolgozó protokollszakértő humorral átszőtt, a kínos élethelyzeteket is feltáró előadásai is megoldást jelenthetnek. Korunk nyavalyája, hogy minden nap „rosszul kelünk”. Ez azzal jár, hogy az emberiség egyik fele dajkálja a másikat. A helyes azonban az lenne, hogy „minden napot nyerjünk meg” és lehetőleg úgy ébredjünk, hogy azt mondjuk: „Jól vagyok!” Az ismert szakember áprilisi, szekszárdi előadásán egyebek mellett kijelentette: a siker titka, hogy az ember be tudjon illeszkedni a közösségekbe. Ehhez például nem illik zsebre dugott kézzel, vagy evés közben, tele szájjal beszélni. Ha férfi mutatkozik be nőnek, utóbbi nyújtja előbb a kezét, illetve a férfi mindig föláll a kézfogásnál. A kapcsolatfelvétel része nem a kézfogás, hanem a szemkontaktus - magyarázta Görög Ibolya, aki kiemelte: asztalon keresztül viszont nem illik kezet fogni. Véleménye szerint az is fontos lenne, hogy az embereket megtanítsuk köszönni. Ha belépünk valahová, első legyen, hogy köszönünk. Kézcsóknál - amely csak az európai kontinensen divat - a férfi nem érinti meg ajkaival a nő kezét - tette hozzá a szakértő, aki tanáccsal szolgált a kellemetlen emberekre is. Aki hátravetett kézzel ül egy asztalnál, kezdjük el nézni a hónalját, csak abbahagyja. A szakértő szerint az emberek manapság elfelejtettek beszélgetni és nem figyelnek egymásra. A figyelem ugyanakkor Görög Ibolya szerint falakat bont le. Arra is figyelmeztette a hallgatóságot: a férfi ne mászkáljon zsebre dugott kézzel, a nő pedig ne asszonykórusosan tegye csípőre a kezét a különböző élethelyzetekben. Mint magyarázta, az intelligens ember zárt szájjal tüsszent, nem néz fel az asztaltársaságra, hogy szép volt, míg az ásítás mindig azt jelenti, unjuk a másikat. Az előadó a vendég helyes kíséréséről is szót ejtett: ha az ajtó kifelé nyílik, előre kell menni és azt számára tartani. Lépcsőn felfelé menet a vendég mögött illik menni, lépcsőn lefelé pedig előtte. Liftben a férfi tartja a gombot, ha hölgyek is vannak, megvárja, míg azok kiszállnak. Ha több vendéget kell kísérni, a fővendég, amennyiben átlépi a küszöböt, lépjünk mellé, utána pedig elé. Görög Ibolya az anyanyelv használata kapcsán a nyelvtanilag hibás beszédre, valamint a megbocsáthatatlan, szociálisan alul kulturált szóhasználatra, a csúnya szavak használatának elterjedésére is felhívta a figyelmet. Emellett az idegen szavak, a sértő fordulatok kerülésére és a tegezés helyes irányára is rávilágított. Tudniillik, nem tegezhet mindenki mindenkit: legfeljebb a nő a férfit, az idősebb a fiatalabbat és a magasabb rangú az alacsonyabbat - amennyiben úgy dönt. Persze, arról sem feledkezhetünk meg: ha valakivel tegező viszonyba lépünk, azt többé már nem lehet semmissé tenni... Gy. L.
