Szekszárdi Vasárnap, 2019 (29. évfolyam, 1-44. szám)
2019-04-07 / 13. szám
2019. április 7. ^ SZEKSZÁRDI VASARMAP „Éneklő Ifjúság” díszhangverseny Tisztelettel és szeretettel meghívjuk Önt, barátait, ismerőseit 2019. április 12-én, pénteken 15:00 órára a Bárdos Lajos Zenei Hetek „Éneklő Ifjúság” minősítéssel egybekötött díszhangversenyre a Babits Mihály Kulturális Központ Rendezvénytermébe. Közreműködnek: Tolna és Bács-Kiskun megyei általános és középiskolás énekkarok Fővédnök: Ács Rezső, Szekszárd polgármestere Védnök: Zsikó Zoltán, a Babits Mihály Kulturális Központ ügyvezető igazgatója. Minden érdeklődőt szeretettel hívunk és várunk! Költészet napja Kovács Gábor zenés(z) műsorát láthatják az érdeklődők a Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtárban, a Költészet Napján. A program 2019. április 11 -én, 17:00 órakor kezdődik a bibliotéka Széchenyi u. 51. szám alatti épületében. Március 31-ei rejtvényünk megfejtése: Paul Verlaine, Őszi chanson A helyes megfejtők közül könyvet nyert: Novákovits Lászlóné. Nyereményét átveheti szerkesztőségünkben, munkaidőben. E heti rejtvényünk megfejtését április 11-én (csütörtök) délig várjuk címünkre: 7100 SZEKSZÁRD, HUNYADI U. 4. EVANGÉLIUM Erre fölegyenesedett, és azt mondta nekik: „Az vesse rá az első követ, aki közületek bűn nélkül van!" (Jn8,7) Ha minden bűnt, amit elkövetünk, Isten azonnal megbüntetne, ha mi magunk sem bocsátanánk meg egymásnak, ha minden botlást, gyengeséget számon tartanánk, nem tudnánk kapcsolatokban élni. Sem egymással, s Istennel sem. Az biztos, hogy életképtelen lenne a világ. Isten nélkül gondolkodva, cselekedve, élve a szó szót, a sár sarat, a kő követ, a fegyver fegyvert követ. Azt mondhatnánk, hiszen ebben élünk. Húsvéthoz közeledve, a böjtben az irgalomra, a megbocsátásra, a szeretetre kapunk meghívást. Jézus ezt mutatja be. Ne éljünk bűnben, bocsássunk meg, szeressünk. Legyünk nagylelkűek. Naponta látom a hibáimat, bűneimet. Tudom, hogy Isten megbocsát. Isten szeretetének ereje arra késztet, hogy még többet akarjak szeretetéből. Minden napom arról szól, igyekszem jobban szeretni Istent, szeretni Őt minden egyes pillanatban. Istenben elmerülve érzem, viszszatérek oda, ahol szeretetben lettem megalkotva. Érzem, hogy soha nem akarom elhagyni az isteni szeretet, az isteni béke, az isteni öröm és az isteni kegyelem helyét. A helyet, amiről tudom, hogy az otthonom. A világ azonban nem akar elengedni. A szép világban élek, ám Istené vagyok. Tőle kapok mindent, ami az élethez, üdvösséghez vezet. Amint leveszem a tekintetem Istenről, újra a gyengeségem rabja vagyok. Jézus bátorít, tartsak ki. Bátorít, hogy hibáimat folyamatosan neki ajánljam fel szeretetben, hogy felismerve, mennyire törékeny vagyok valójában, ismét nyitottá válhassak szeretetének erejére. Miért szeret ily nagyon az Isten, hogy ennyi erőfeszítést tesz azért, hogy megmentsen és segítsen? Miért szeret ennyire mindenkit az Isten? Ezt nem tudom felfogni, de a lelkem mélyén tudom, hogy szeret, és tudom, hogy soha nem fog megszűnni szeretni az embereket. Hogyan köszönhetem ezt meg neki? Hogyan fizethetem meg neki bűneim árát? Hogyan tudom meghálálni? Csak úgy, ha neki adom magam. Ez azt jelenti, bármit kér, neki adom. Kérem, fogadja el a felajánlásomat. Vegye el tőlem, belőlem mindazt, amit akar. Ez az igazi hála. Ráhangolódva Istenre, szívemben, lelkemben szól a dicséret: „Isteni béke, boldog öröm, szállj a szívembe isteni csönd." v. Kovács Ferenc a.
