Szekszárdi Vasárnap, 2018 (28. évfolyam, 1-44. szám)
2018-12-09 / 43. szám
2018. december 9. , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP i . TAMASZ Alapítvány Dél-dunántúli Regionális Diszpécserszolgálat 72/233-1^9 Hajléktalan embereket segítő szolgálat (Utcai segítségnyújtás, elhelyezés, adományközvetítés, információ stb.) Hívható: o-tól 24 óráig. 20/975-2385 diszpécsere«''taniusza1apitvany.hu UROLÓGIA MAGÁNRENDELÉS yf DR. HEGEDŰS MIKLÓS Rendelési idő: hétfő, kedd, szerda 18:00 - 19:00, szombat 10:00 - 12:00 7030 Paks, Szent János u. 19. Bejelentkezés: 06-30/346-7046 ANHUR TEMETKEZÉS Szekszárd, Béri B. Adám utca 78. Telefon, fax: 74/411-912 ,c~ www.anhurtemetkezes.hu ALLANDO KÉSZENLÉT 0-24 ÓRÁIG: 06-30/936-32-55 Értesítjük rejtvény-megfejtőinket, hogy akik könyvet nyertek, december 13-ig vehetik át nyereményüket szerkesztőségünkben: • Rochi László, • Steinerné Gora Aranka, • Kőszegi Józsefné, • Újvári Márton. December 2-ai rejtvényünk megfejtése: Kaffka Margit, Színek és évek A helyes megfejtők közül könyvet nyert: Engrich Bella. Nyereményét átveheti szerkesztőségünkben, munkaidőben. E heti rejtvényünk megfejtését december 13-án (csütörtök) délig várjuk címünkre: 7100 SZEKSZÁRD, HUNYADI U. 4. EVANGÉLIUM „Immánuel" - Velünk az Isten!" (Máté evangéliuma 1,23) Elkezdődött Advent, ez a várakozásteljes időszak, amikor feszülten tekintünk az eljövendő Ünnep felé. Maga a szó eljövetelt hirdet, mégis összekapcsolódik ez az eljövendőre való várakozás örömével, izgalmával. Áldott és üdvös idő, mely - mint annyi más ebben a furcsa-idegen világban - elveszítette már jótékony, isteni kincsét, s vált a hajtás, a gyűjtés, a rohanás áldatlanságává. Ám nem kell ennek így lennie! Visszapillanthatunk a régiek bölcsességére, s felfedezhetjük újra és újra az örök titkot, az ünnep valódi örömét. Advent másik, „régikincs” neve kisböjt. Ilyenkor lemondással készítették elődeink szívüket az ünnep befogadására. „Kisböjt igazi útja ugyanis nem a szeretet bebizonyítása felé, hanem a szeretet befogadása, a kiüresedés felé tart. Képessé kell válnunk a szeretetre ahhoz, hogy túllássunk a szavakon, a tárgyakon. Valamit el kell hagynunk, valamit ki kell tennünk a lelkűnkből, hogy Isten teljes, önmagát megüresítő szeretetét befogadhassuk karácsonykor” Ez utóbbi gondolatot egy adventi csendességre hívó kis füzetben olvastam, s nagyon elgondolkodtatott. Kivitelezhetetlennek, élet-idegennek tűnnek a szavak, hiszen nincsen egyszerűen idő arra, hogy megállják, hogy elhagyjak valamit is. A hárítás, a magyarázkodás pillanatok alatt megszületik bennem, s talán többünkben. Pedig... Nem azért futunk, hogy megérkezzünk? Nem azért fáradozunk, hogy ajándékozóvá váljunk, nem azért küzdünk, hogy majd megpihenjünk, nem azért szolgálunk, hogy szebb legyen a világ? Hiábavalóvá válik minden jó szándék, ha nem érkezik meg hozzánk az a szeretet, amiből táplálkozni tudunk, aminek erejével negyven nap és negyven éjjel bírjuk az iramot, mint egykor Illés. „Szétoszthatom bár mindenemet a nélkülözők között, odaadhatom a testemet is égő áldozatul, ha szeretet nincs bennem, mit sem használ nekem” - ismeri be maga Pál apostol. Ezerszínű és ezerfényű rohanásunkban egyetlen esélyünk arra, hogy az ünnepet ne veszítsük el, az Ünnepelt beengedése. Egy-egy imádság, pillanatnyi rácsodálkozás, a megszólaló Ige hangja, az esőcseppben vagy éppen a jól megtalált ajándékban Isten mosolyának felfedezése, a külső csillogás elengedése, a terített asztal egyszerűsítése, egy kedves szó kimondása segítségünkre siet. Hiszen velünk az Isten! Nem kell messzire utazni ahhoz, hogy megtalálhassuk. Igaz, hogy ez böjt, vagyis áldozat, de micsoda gazdagító erejű! Engedd hát!!! Áldott Adventét mindenkinek! Kaszóné Kovács Karola, református lelkipásztor
