Szekszárdi Vasárnap, 2018 (28. évfolyam, 1-44. szám)

2018-11-18 / 40. szám

2018. november 18. SZEKSZÁRDI 1ASARMAP9 Múltidéző séta a „rejtett” izraelita sírkertben Sokan talán nem is tudják, mennyire egyedülálló kul­turális kincset rejt Szekszárd iparterületi övezete. A Mátyás király utca vasúton túli „oldalán” indulnunk útnak, hogy a Hajléktalan Szállót és néhány lakóházat elhagyva, egy keskeny szorgalmi bejárón végighaladva szemünk elé táruljon a város több száz éves izraelita temetője, annak különleges atmoszférával bíró ravatalozójával. A Wosinsky Mór Megyei Mú­zeum és a Szekszárdi Izraelita Hitközség szervezésében no­vember 8-án nagy érdeklődés mellett járhattuk be e félreeső helyen fekvő sírkertet, amely már annak - a zsinagógával együtt keletkezett - hivatalos, 1896-os telekkönyvi bejegyzése előtt is temetkezésre szolgált. Friedmann Tamás, a hitköz­ség elnöke méltatta a jelenleg is működő temető jelenlegi állapotát, amely - mint mond­ta - 30-40 éve nem volt ilyen rendezett, mint manapság. Emlékeztetett: Szekszárdon a zsidóság a 19. század második felében jelent meg, számuk 1910-ben már elérte a 800 főt. A közösség első imaháza a Be­­zerédj utca ma emeletes tömb­­házakkal teletűzdelt részén állt, amelyet az új zsinagóga 1897-es elkészültéig használtak. A Ho­­lokausztot követően már csak időszakosan zajlott hitélet a mai Művészetek Háza épületé­ben, hiszen a megyeszékhelyről több, mint négyszáz zsidó vesz­tette életét e vészterhes korban. Kaczián János helytörténész, nyugalmazott levéltári főtaná­csos visszapörgetve az idő ke­rekét elmondta, Szekszárdon több neves izraelita család élt: ilyen volt a Széchenyi utcában lakott Leopold família. Dr. Le­opold Kornél a Tolnavármegye című lapot szerkesztette, s nem mellesleg a hitközség világi elnöke volt. Testvére, Sándor bankigazgatóként tevékenyke­dett, míg a másik fivér, a föld­­birtokos, jogász és szociológus ifj. Leopold Lajos Babits-csal, Adyval és Csók Istvánnal is ba­ráti viszonyt ápolt. A család sírja természetesen a helyi izraelita temetőben talál­ható. A zsidó közösséghez tarto­zott a hazafias érzelmű Pirnitzer család tagja, Antal is, aki az első szekszárdi emeletes épület, a Pir­nitzer Áruház tulajdonosa volt, vagy a híres Erdős pék, akinek több rokona szintén a holokauszt áldozata lett 1944-ben. A helyi izraelita vallású pol­gárok zömmel értelmiségi terü­leten tevékenykedtek: jogászok, ügyvédek, törvényszéki tisztvi­selők, vagy - miként dr. Kele­men Endre is - orvosok voltak. Mások az ipart, kereskedelmet vitték: likőrgyárat működtettek a mai Stuttgart-udvar mellett, bornagykereskedéssel foglal­koztak, fatelepet vezettek. A Salamon testvérek fűszer és csemegekereskedést vezettek az Augusz-ház alatt, de a séta során NŐI ŐSZI - TÉLI CIPŐVÁSÁR! Széles, problémás, fájós lábakra! Méret: 36-42-ig. • Egyes termékek 3.900,- Ft - 5.900 Ft-ig Bütykös, kalapácsujjas láb nem akadály SZEKSZÁRD, Domino Üzletház (bejárat a Mátyás király utca felöl) Euronics műszaki áruház mellett) 3 November 22., csütörtök 09:00 - 12:00 óráig | ■ használt gépkocsik értékesítése ’ bizományos értékesítés ' eredetiségvizsgálat ’ átírás ügyintézése 1 kötelező biztosítás megkötése ’ gépkocsi polírozás, takarítás ' műszakivizsgáztatás ii j i'WPüiNv­mimwMZ. I«»* \vMmm? mat ÜSS tel.- 06-30-9B4-5911 *vetira(@ei*»t.hii Szekszánl. siólaki elágazó www.velorex2000.hu (03791) nem feledkeztek el megemlé­kezni a sokak által ismert Mayer Rezső bácsiról sem, aki szintén e helyütt nyugszik. Felidézték az áldozatok emlékét is, így Rubins­tein Mátyás, az utolsó szekszárdi főrabbiét, aki 82 évesen önként vállalta, hogy a deportáltakkal együtt Auschwitzba vigyék... A mintegy 8000 négyzetmé­teren fekvő sírkertben ez idáig 1100 kegyeleti szertartás zajlott. A belvárosi zsinagógát annak 1897-es felszentelésekor első rabbija, Ungár Simon „a szeretet, az együttműködés és a kultúra házává” kívánta tenni. Ha csu­pán ez utóbbi jelzőt is, de valamit mégiscsak sikerült „átmentenie” az utókornak e patinás épület je­lenlegi funkciójában. Gy. L. Érdekesség, hogy az izraelita sírkert 1912-ben épült rava­talozójánál az eredetileg a zsinagógánál állt - mára az idő által megviselt - holo­kauszt dombormű is helyet kapott. A Konrád Sándor helyi kőfaragó által 1946- ban készített sztélé helyett, a zsidó hitközség kezde­ményezésére 2004-ben egy új mementó létesült a mai Művészetek Háza épülete előtt - Szatmári Juhos Lász­ló szobrászművész alkotása. Álláshirdetés Szekszárd Megyei Jogú Vá­ros Polgármesteri Hivatala a munka törvénykönyvéről szóló 2012. I. törvény alapján pályázatot hirdet a Polgármes­teri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Igazgatóságának Városfejlesztési és Üzemelte­tési Osztály Zöldfelület-kar­bantartó Csoportjába zöldfe­lület-karbantartó munkakör betöltésére. A részletes pályázati felhívás a www.szekszard.hu honlapon, a Közügyek/Állás menüpontban tekinthető meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom