Szekszárdi Vasárnap, 2018 (28. évfolyam, 1-44. szám)
2018-11-18 / 40. szám
2018. november 18. ^ SZEKSZÁRDI VASAR1AP Szekszárd-Lugos: megerősítették a testvérvárosi kapcsolatot Testvérvárosi kapcsolatának huszonötödik évfordulóját ünnepli idén Szekszárd és Lugos városa. A jeles alkalomból a Temes megyei városból és a 20 éve ugyancsak testvértelepülés, Facsádról is érkezett delegáció a tolnai megyeszékhelyre, hogy a november 10-i ünnepi közgyűlés keretében erősítsék meg az együttműködést. A városháza dísztermében megtartott ünnepi közgyűlésen Ács Rezső polgármester felidézte az 1993 május végén megkötött testvérvárosi szerződés előzményeit, azt hogy miként talált egymásra Szekszárd és Lugos. A városvezető beszédében ugyancsak szólt a két település közötti legfontosabb eseményekről. Lúgoson augusztusban ünnepelték meg a két város között fennálló testvérvárosi kapcsolatot. A november 10-i emlékülésen Ács Rezső polgármester fogadta a lugosi, facsádi és igazfalvi delegációt. Köztük Lugos polgármesterét, Francisc Boldeát, aki 1993-ban még tanfelügyelő helyettesként járt városunkban. Szekszárd első embere méltatta Kaczián Jánosnak a bunyaszekszárdi kapcsolat feltárásában végzett munkáját, egyúttal örömét fejezte ki, hogy Lugos és Facsád együttműködése bővült az elmúlt évtizedek során. Ács Rezső köszönetét fejezte ki Szekszárd korábbi polgármestereinek, így Kocsis Imre Antalnak és Horváth Istvánnak, illetve Csapó Károlynak, Kiss Andreának és Fodor Miklósnak a kapcsolatok ápolásáért, amelyet jelenleg Mester Lajosné, a szekszárdi református gyülekezet tagja vezet. „Köszönöm a nyitottságot Ács Rezső polgármesternek! A szekszárdi máig a legszebb testvérvárosi kapcsolata Lugos városának” - erről már Francisc Boldea beszélt. A bánsági város első embere átadta a lugosiak - köztük a tíz százaléknyi magyar ajkú városlakó - üdvözletét. A hetvenedik életévét betöltött városvezető egyúttal megköszönte a Szekszárd által az eltelt időszakban többek között kórházuknak és iskolájuknak nyújtott támogatást. Az ünnepi közgyűlésen a két polgármester aláírta a testvérvárosi kapcsolatot megerősítő okiratot, melyben a városvezetők kölcsönösen hitet tettek a gyümölcsöző kapcsolat megőrzésére és fejlesztésére. Plakettek és ajándékok átadására is sor került: Ács Rezső például egy helyi borválogatással kedveskedett a vendégeknek. Facsád részéről a helyi Líceum igazgatója tolmácsolta a város polgármestere, Marcel Avram üdvözletét a jeles alkalomból. Az ünnepség zárásaként Ács Rezső megköszönte, hogy méltóképp ünnepelhették meg a két kistérség és városaik kapcsolatának megerősítését, egyúttal jelezte: a delegáció itt tartózkodása során újabb, konkrét együttműködési tervek is szóba kerülnek. Bunya szekszárd Az 1993. május 29-én hivatalossá vált lugosi kapcsolat ösztönzője Kaczián János akkori levéltáros volt, aki kutatásai során feltárta: 1866-ban 54 szekszárdi és környékbeli református család, 129 felnőttel és gyermekkel települt át a Bánságba, hogy Lugos és Facsád környékén új életet kezdjen. Közösségük az „óhaza” tiszteletére és a szomszédos román faluról a Bunya-Szegzárd nevet kapta. Az település 1875-ben emelkedett községi rangra, s ebben az esztendőben fogtak bele az iskolaépítésbe is. Lakói több mint száz évig dacoltak a mostoha körülményekkel, az anyagi nehézségekkel, elszigeteltséggel. A század végén néhány család elköltözött és elkezdődött a román családok betelepülése. 1910-ben megszűnt a helyi református iskola, 1938-ban hozzákezdtek az új református templom építéséhez. 1954-ben itt is elkezdődött az erőszakos kollektivizálás, ennek nyomán indult meg a tömeges elvándorlás. Lakói a környékbeli magyarlakta településekre, így Igazfalvára, Facsádra és Lúgosra költöztek. A templomban 1969- ben volt az utolsó istentisztelet, majd 1981-ben az utolsó két magyar család is elhagyta a falut. A házakat lebontották, mára semmi sem maradt az egykori Bunyaszekszárdból. Református templomot is elbontották, anyagát, berendezését, harangját az ötvösdi magyarok használták fel római katolikus templomuk építéséhez. Elszármazottak egy csoportja 1995-ben tért vissza az egykori településre, a találkozót Bakk Miklós és Kaczián János szervezte. Azóta minden év augusztusának második vasárnapján összegyűlnek - az ünnepségen jelen vannak Szekszárd és Facsád képviselői is -, hogy az általuk gondozott temető és az egykori református templom helyén emelt mementónál emlékezzenek az egykori magyar településre és lakóira. A három település küldöttei az évek során rendre ellátogattak egymás ünnepségeire - a találkozókat 2003 óta a Szekszárd-Lugos és Facsád Baráti Társaság koordinálja -, bevonva a Facsád melletti Igazfalva elöljáróit is a rendezvényekbe. Gy.L.
