Szekszárdi Vasárnap, 2018 (28. évfolyam, 1-44. szám)

2018-11-04 / 38. szám

2018. novemberi SZEKSZÁRDI VASARNAP Hosszú távra tervez a vizsolyi biblianyomtató A reformáció 501. évfordulójá­­nak„előestéjén" október 26-án Daruka Mihály püspöki taná­csos, a Vizsolyi Biblianyomtató Műhely vezetője volt a Lélek­építő sorozat vendége. Nagy terhet vesz magára, aki manapság könyvnyomtatásba kezd. Hátha még az a könyv a Biblia. Daruka Mihály (képün­kön) ilyen ember. Figyelemre méltó dolgot alkotott: eredeti, 16. századi technikával, korabeli gyártási technológiával előállí­tott, merített papírra nyomtatott tökéletes másolatban kétszáz da­rabot a Vizsolyi Bibliából. Daruka korábban faipari vál­lalkozást vezetett, mígnem ma­gával ragadta faluja története, s egy kérdés. Miért éppen Vizsoly­ban, ezen az „Isten háta mögötti” helyen született meg a magyar nyomdaipari történelem legna­gyobb bravúrja: a másfél év alatt, húsz nyomdásszal, nyolcszáz (!) példányban elkészített első, telje­sen magyar nyelvű szentírás. A biblianyomtató műhely ve­zetője „töviről hegyire” elmesél­te mind az eredeti, Károli-féle szentírás, mind saját vállalkozása történetét, és bátran állíthatom: mindkettő csodaszámba megy. A kísérlet, hogy a reformáció évszázadában magyar nyelven nyomtatnak bibliát egy vidéki kúria istállójában, igen veszélyes vállalkozás volt. Szembement Habsburg Rudolf császár és ma­gyar király akaratával, de a Pápa elől is el kellett rejteni. Csoda, hogy sokáig egyikük sem tudott a Rákóczi Zsigmond által pénzelt, 1589 februárjától 1590 júliusáig tartó másféléves „projektről”. Az 1588 októberi szikszói csatában Rákóczi - akkor még köznemes vitéz - emlékezetes módon futamította meg a tö­rököt. A diadalért öt vármegye adóügyi biztosává, az északi seregek főparancsnokává és az egri vár kapitányává tették meg. Emellett elnyerte Mágocsy And­rás özvegye, Alagi Judit kezét is, s együtt áttértek a protestáns hitre. Kellett ehhez a szerb/szász származású Károli (Radics) Gáspár is, aki 1572-ben tállyai lelkészként bibliafordítással foglalkozott. Őt hívta el Judit apja, a módos Alagi János Gönc városába, legyen esperes és lá­nya tanítója. Károli - Rákóczi és neje unszolására - itt fejezte be Bibliája magyar fordítását. A szentírás nyomtatására ide­ális helynek bizonyult az egykori Mágocsy-kúria Vizsolyban, ahol Mantskovit Bálint nyomdász­mester vezetésével hozzáláttak az egyenként 2412 oldalas, 6 kilogrammos biblia sokszorosí­tásának. A munkához szükséges közel 6 tonnányi papírt Len­gyelországból hozták, és négy gépen, több mint 400 nap alatt nyomtatták ki a szentírást 800 példányban, az elképzelhető leg­magasabb minőségben. A Vizsolyi Biblia a 16. száza­di magyar nyomdászat csúcs­teljesítménye, a kor reneszánsz kézműves nyomdakultúrájának egyik legbecsesebb műkincse. Ezen felbuzdulva Daruka Mi­hály is nekilátott, hogy 16. száza­di Vizsolyi Bibliát nyomtasson. Megvásárolta az omladozó, tég­láiban félig szétlopott Mágocsy (Rákóczi) kúriát, ahol múzeumot és nyomdát rendezett be. Az ere­detivel egyező minőségű papírt a Magyar Papíripari Kutatóintézet állította elő számára. Tervében két dolog motiválta: szeretett volna méltó módon tisz­telegni reformátor őseink előtt, illetve példát mutatni az utá­nunk jövő nemzedéknek. Azért, hogy fenntarthassa nyomdáját, Daruka nem várja el, hogy bárki 4000 Eurót (!) adjon egy modern Vizsolyi Bibliáért. Építő- és bur­kolóanyagot, fa- és gépipari se­gítséget kér - és sok helyről kap is -, hogy felépíthesse a kúriához tartozó, elpusztult pajtát is. Ott végeznék a kisüzemi termelést és interaktív módon követhetnék a nyomtatást a bibliája iránt érdek­lődők. A bőkezű felajánlók cse­rébe kétszáz elkészült könyvének egy példányát kapják, névre szóló viaszbélyegzővel. Teszi mindezt azért, hogy Vizsoly neve még évszázadokig fennmaradjon a nemzeti öntu­dat ébredésének egyik helyszí­neként. .. - gyimóthy -Távmeghallgatás a Szekszárdi Törvényszéken Október 16-án, a Szekszárdi Törvényszéken a távmeghall­gatásról tartottak oktatást és nyilvános sajtótájékoztatót a „VIA VIDEO 1. - a XXI. századi tárgyalótermek kialakítása projekt" keretében. A rendezvényen a Szekszár­di Törvényszék illetékességi területén dolgozó bírákon, titkárokon, fogalmazókon és igazságügyi alkalmazottakon kívül részt vettek a megyei ren­dőr-főkapitányság, a megyei főügyészség és a büntetés-vég­rehajtási intézet képviselői is. A megjelenteket dr. Farkas Lász­ló, a Szekszárdi Törvényszék elnökhelyettese köszöntötte, majd Jéri Tamás bv. alezredes, a Tolna Megyei Büntetés-Vég­rehajtási Intézet parancsnoka tartott ismertetőt a rendszer kiépítésének okairól. Elmond­ta, hogy a fogvatartottak át­szállítása távoli börtönökből a tárgyalás helyszínére jelentős biztonsági kockázattal jár, és magas humán és anyagi erő­forrásokat köt le. Ezért fontos, hogy a jövőben lehetőség nyílik arra, hogy a büntetés-végrehaj­­tási intézetekben erre a célra kialakított, távmeghallgató he­lyiségekben hallgassák meg a fogvatartottat. A törvényszék elnökhelyet­tese tájékoztatást adott a pro­jekt keretében a bíróságokon 2018 októberéig kialakított 72 távmeghallgatási végpontról, a rendszer működéséről és jogi hátteréről, valamint annak előnyeiről. Kiemelte többek között, hogy a biztonságosan kiépített rendszer segítségével a tárgyalóteremben jelen nem lévőket is meg lehet majd hall­gatni, mellyel időt és pénzt lehet megtakarítani. Tolna megyében eddig három végpontot alakítottak ki, melyek közül egy a törvényszéken, ket­tő pedig a Szekszárdi Járásbíró­ságon működik. A cél minden bíróságon legalább egy ilyen modern tárgyalóterem kiépítése. A bemutatón a Szekszárdi Törvényszék távmeghallga­tó tárgyalójából élő kép- és hangkapcsolatot hoztak létre a megyei büntetés-végrehajtási intézettel és a Szekszárdi Járás­­bírósággal, és szimuláltak egy távmeghallgatásos tárgyalást. SZV

Next

/
Oldalképek
Tartalom