Szekszárdi Vasárnap, 2018 (28. évfolyam, 1-44. szám)
2018-09-16 / 31. szám
6 2018. szeptember 16. „ SZEKSZÁRDI VASARNAP Népi iparművészeti remekekből nyílt tárlat A Magyar Művészeti Akadémia és a Műcsarnok együttműködésének köszönhetően idén tavasszal Kéz-Mű-Remek címmel népművészeti tárlat nyílt Budapesten. A rezentatív kiállítótérben többek közt a Népművészet Mestere és Ifjú Mestere címmel rendelkező művészek munkáit állították ki. A tárlaton a Tolna Megyei Népművészeti Egyesület több tagjának alkotása is helyet kapott: ezekből nyílt kiállítás „Bőség kosara” címmel szeptember 11- én, a Babits Mihály Kulturális Központ Bakta galériájában.- A tárlat méltó „felütése” ennek a csodálatos hétvégének - mondta a Szekszárdi Szüreti Napokra utalva Zsikó Zoltán. A kulturális központ igazgatója aláhúzta, a helyi kulturális és közművelődési élet - benne a népművészeti egyesület - is jócskán hozzájárult az immár országos hírű fesztivál sikeréhez. Nyéki-Zeke Lajosné Dömötör Ida néni, a Sárköz egyik neves tanítójának szavait idézte, amikor a térségben élők kapcsán arról beszélt: „bennünket a Jóisten rendelt ide Sárközbe. Nekünk adta a szivárvány minden színét, a rét minden virágát.” Zsikó Zoltán emlékeztetett: az egyesület és a kulturális intézmény kapcsolata egészen az utóbbi létrejöttéig nyúlik vissza, s remélhetőleg még sokáig tart. Szabó Zoltán, a Hagyományok Háza Magyar Népi Iparművészeti Múzeumának főmuzeológusa a műcsarnokbeli tárlatáról elmondta: négy hónap alatt 29 ezer látogatót fogadtak. A 2500 négyzetméternyi kiállító tér és a „gigantikus” anyag komoly kihívás elé állította a Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége munkatársait. A tárlatban Zalától a Sárközön át Miskolcig kitapintható volt a Kárpát-medence hagyományainak lenyűgöző sokfélesége. Az anyagról hangsúlyozta: kortárs, amelyben - a kor tárgyait szemlélve - a ’70-es évek népművészet felé fordulása igazi pezsgésről tanúskodik. A „népi iparművész” fogalmat Kresz Mária néprajzkutató alkotta meg Ortutay Gyula egykori kultuszminiszter kezdeményezésére. Lényege, hogy a művész egyedi jellegű, kiemelkedő művészi értékű - népi iparművészeti - alkotást hoz létre, továbbfejlesztve a magyar népművészet hagyományait. Szabó Zoltán főmuzeológus kiemelte a Tolna megyei művészek aktivitását, külön megemlékezve a teveli Tatai Ernő tamburakészítő mesterről. Utóbbi munkáját is láthatja Szekszárdon az érdeklődő közönség a számtalan szőttes, ünnepi öltözék és kerámiaedény mellett - egészen október 18-ig. Gy.L. „Nem hiszem el, hogy létezik tökéletes szülő” Hajdan a többgenerációs családok jóval működőképesebbnek bizonyultak a maiaknál, hiszen valamennyi tagjának jutott szerep - hívták fel szakértők a figyelmet az apa szerepére fókuszáló szeptember 5-i előadásokon, amelyet a Tolna Megyei Család, Esélyteremtő- és Önkéntes Ház (CSEÖH) szervezett a Családok Éve jegyében. A Család- és Gyermekjóléti Szolgálat szakmai vezetője, Fábián Anita a Babits Mihály Kulturális Központban megtartott workshopon arra emlékeztetett: ezek a szerepek mára összemosódtak, amelyből problémáink zöme is adódik. E rendszerben ugyanis senki sem tudja, mitől lesz valaki (jó) anya, vagy épp apa. A gyermekek szempontjából a leválás gördülékenységéről beszélt már a társ-előadó, Füves Erika gyógy- és pszichopedagógus. Kiemelte, az ifjúságnak el kell hinnie, hogy képes döntéseiért felelősséget vállalnia. Ha ez nem történik meg, olykor 30 éves korban sem tudnak függetlenedni szüleiktől. Egy tekintélyelvű apa - hozta fel saját családi példáját - ugyan a kitartást és az önmegvalósítási igényt átadja, de a gyerek önbizalom-hiányossá válik általa. „Nem hiszem el, hogy létezik tökéletes szülő. Ha elég jó szülő vagyok, az már jó” - nyomatékosították az előadók a családi „kulcsszavakat”, hangsúlyozva az apa és anya feladatát, hisz mindegyiknek megvannak a „saját szerepei”. S, persze a gyerekeknek is, akik megzavarodnak korunk társadalmi szokásvilágától: merthogy az elvált szülők gyereke döbbenten nézi végig, ha anyjuk és apjuk veszekszik, kinél legyen a csemete. Ugyanakkor ne engedjük, hogy a gyerek döntse el, hány órakor hagyják el a születésnapi zsúrt... Ne essünk át a ló túloldalára a túlkompenzálással, mert egy idő után a gyerek érzelmi zsarolásának áldozatai leszünk - húzták alá az előadók. A válásokról szót ejtve Füves Erika hangsúlyozta: manapság nem ez a legnagyobb probléma, mert a jól kommunikáló szülők mellett a gyermekek sem szenvednek akkora hiányt - főleg a lányok esetében. A CSEÖH szeptember 5-i workshop és aktivitás programjának résztvevői héliummal töltött luftballonokat eresztettek a magasba a Prométheusz parkból. Gy.L.
