Szekszárdi Vasárnap, 2018 (28. évfolyam, 1-44. szám)
2018-09-02 / 29. szám
2018. szeptember 2. 3 SZEKSZÁRDI TASARNAP A városhoz való kötődést erősíti az új Szekszárd-könyv A város napjához kötődően mutatták be a „Szekszárd, ahol élünk - várostörténet mindenkinek" című könyvet augusztus 29-én, a városháza dísztermében. A gondolat nem mai keletű: szükség lenne egy olyan kiadványra, mely amellett, hogy a fiatalok számára is érdekes, olvasmányos formában mutatja be a város történetét, bárki könyves polcán méltó helyet foglalhat el. Az új tematikájú, igényes kiadvány - melyhez egy diákoknak szánt munkafüzet is készült -, az önkormányzat reményei szerint minden helyi középiskolában az oktatás részévé válik. „Fontosak hagyományaink, gyökereink, de az is, hogy a mai nemzedék mit szeretne a következő generációra hagyni. A tartalma és megjelenése alapján is elismerésre méltó könyv ezt a célt szolgálja” - mondta Ács Rezső a könyvbemutatón. A polgármester hangsúlyozta, aki elolvassa a kötetet, az jobban megismeri a város történetét és így jobban fog kötődni Szekszárdhoz. A „Szekszárd, ahol élünk - várostörténet mindenkinek” című kötet kilenc szerkesztő - közte nyolc szekszárdi kötődésű -, illetve kilenc lektor másfél éves munkájának eredménye. A diákok számára szánt munkafüzet 72 oldalas, s egy 22 oldalas „megoldókulcs” is készült hozzá - tudatta Viliminé dr. Kápolnás Mária, a kiadvány főszerkesztője. A kötet - melyet az önkormányzat szándéka szerint - minden általános és középiskolába eljuttatnak, nem csak a város múltját, környezetét is bemutatja. A munkafüzet olyan modern és újszerű feladatokat tartalmaz, melyek által több iskolai évfolyam számára is használhatóvá teszi a könyvet - mondta a kiadvány főszerkesztője. Hangsúlyozta, bár elsősorban fiataloknak készült a kötet, az abban található rengeteg illusztráció azok figyelmét is felkeltheti, akik kevésbé elkötelezettek a történelemkönyvek olvasása iránt. A könyvbemutatón elhangzott: a kötetet a szekszárdi Tourinform Irodában és a megyei múzeumban, valamint a Vármegyeházán és a Babits Emlékházban lehet megvásárolni, de a tervek szerint bővítik az árusítóhelyek számát. A könyvbemutatón a megjelent szerkesztők és lektorok díszpéldányokat vehettek át a kötetből, a moderátor Orbán György volt. S. V. Történelmi tanösvényen Életfa-díjat kapott a borász Az ország leghosszabb, történelmi tanösvényét Érdtől Mohácsig végig járó II. Lajos-zarándoklat résztvevői hétfőn Szekszárdra érkeztek. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága a fő szervezője a II. Lajos király nevét viselő emlékútnak, ami dr. Négyesi Lajos ötletére indult 2016-ban. A gyalogos és lovas zarándokok az 1526-os mohácsi vész 400. évfordulójára állított emléktáblák útvonalán haladnak Érdtől egészen a baranyai városig, s közben mindenütt tisztelegnek az emléktáblák előtt. így volt ez Szekszárdon is, ahol a Vármegyeháza falán található emléktáblán helyeztek el szalagot - a város nevében dr. Haag Éva alpolgármester koszorúzott. Akik végigjárják a több mint százhetven kilométeres történelmi tanösvényt, az emléktáblák szövegeiből új információkkal is gazdagodhatnak a Mohácsra vonuló magyar, majd a csata után Budára tartó török seregről. A szekszárdi emléktábla szerint II. Lajos király 1526. augusztus 11-én érkezett meg Tolnáról, többek között Báthory István nádor és Szapolyai György gróf, kíséretében, 11 ezer fős sereg élén. Öt nappal később indultak tovább - az egykori római hadiúton - Mohácsra, „éltüket Istenért, Hazáért s Nyugatért áldozandó”. II. Szulejmán török császár serege szeptember 5-én vonult be Szekszárdra, s haladt tovább másnap Tolna, majd Buda irányába. A többi már történelem... SZV Dr. Nagy István miniszter Életfa Emlékplakett Bronz fokozata kitüntetést adományozott VESZTERGOMBI FERENC szekszárdi borásznak augusztus 20-án, az Agrárminisztériumban megtartott ünnepségen. A hivatalos indoklás szerint „a Vesztergombi Bt. tulajdonosa, igazgatója a szekszárdi családi vállalkozás 30 hektáros területén a szőlőművelésben és a borkészítésben elért kiváló eredményeiért, számos hazai és nemzetközi sikereiért, közéleti tevékenységéért” részesült kitüntetésben. Vesztergombi Ferenc a kecskeméti borászati főiskola elvégzése után néhány évig más borvidéken csiszolta tudását, majd hazatért és az Állami Gazdaságban kezdett borászkodni. A rendszerváltáskor visszakapott 10 hektár szőlőterületre és egy Kadarka utcai pincére alapozva 1991-ben alapította meg családi vállalkozását. Vesztergombi Ferenc 1993-ban érdemelte ki az „Év Borásza” elismerést, a Bordeaux-i nemzetközi versenyen első magyarként nyert aranyérmet vörösborral. Szakmai sikereit, a borvidékért végzett több évtizedes munkáját Szekszárd városa előbb Közjóért, majd díszpolgári címmel ismerte el. Közel fél évszázada dolgozik a szakmában, de lelkesedése nem csökkent az évek során. Mint mondja, nincs is módja elunni hivatását, hiszen minden évjárat új kihívások elé állítja. SZV
