Szekszárdi Vasárnap, 2018 (28. évfolyam, 1-44. szám)
2018-01-14 / 1. szám
2018. január 14. «- SZEKSZÁRDI YASARMAP5 „A szeretet nyelve előre visz” Tolácziné Varga Zsuzsanna több, mint két évtizede foglalkozik gyermekvédelemmel. A Szekszárdi Humánszolgáltató Központ vezetője rengeteg tapasztalattal rendelkezik, amelynek nyomán, munkatársaival és a társszervezetekkel együttműködésben alakult ki a jelenlegi gyermekvédelmi, gyermekjóléti rendszer Szekszárdon. Tevékenységét a Szociális Munka Napján Balog Zoltán miniszter emlékplakettal ismerte el. Eredetileg tanítónak készült, ám végül szociális munkás lett. „Nyolcvankilencben kezdtem” - meséli Tolácziné Varga Zsuzsanna. „Akkoriban a szociális munkáról fogalmuk sem volt az embereknek, habár presztízsben ma is nagyon hátul helyezkedik el ez a szakma.” Huszonkét évvel ezelőtt kezdett el dolgozni ezen a területen és mindig a családsegítésben, a gyermekjóléti szolgáltatásban tevékenykedett. A szakmát egy pillanatra sem hagyta el: 2006-2013-ig a Pécsi Tudományegyetem szekszárdi karán oktatta a szociális munkásokat, majd visszatért a szekszárdi családsegítő központba. Hogy mit csinál egy családvédelemmel, gyermekjóléttel foglalkozó szociális munkás? Talán sokak számára ez még ma sem világos, pedig a vonatkozó törvény immár 20 éves... „ A munka nagy része, hogyan lehet egy adott településen válaszolni a kihívásokra, segíteni az emberek abban, hogy minél kiegyensúlyozottabban élhessenek” - mondja az igazgató. Fontos kérdés, hogy „Szekszárdon mit kell tenni azért, hogy jó legyen itt élni”. Ezért dolgozik a humánszolgáltató központ csaknem 50 munkatársa, akik közül húszán családsegítéssel, gyermekjóléti szolgáltatással foglalkoznak. A család- és gyermekjóléti szolgálat az alapellátás része, a veszélyeztetettséget megelőző szerepe van. Napközit, szabadidős programokat szerveznek. Észlelő és jelzőrendszert működtetnek, amelynek mindenki tagja, aki gyerekekkel foglalkozik, így a védőnőn és az orvoson túl, az óvónők, tanárok és még sorolhatnánk. A jelzőrendszer azt a célt szolgálja, hogy még a gyermek veszélyeztetettsége előtt közbeléphessenek a szakemberek. „Ha jelzés érkezik hozzánk, akkor előbb megnézzük, hogy annak mennyire van alapja. Megkérdezzük az orvost, a védőnőt, és igyekszünk segíteni. Például egy családban válás esetén olyan helyzet alakulhat ki, amelyet mind a szülő, mind a gyermek nehezen dolgoz fel. Azok az emberek, akik valaha szerették egymást, közösen képzelték el a jövőjüket, gyermeket vállaltak, egy válás során harcolhatnak egymással és a harc tönkreteszi a gyereket” - mondja az igazgató. Az ilyen helyzetek megoldásában igyekszik segíteni a családsegítő és az esetmenedzser szociális szakember. Ha ez eredménytelen és a gyermek veszélyeztetett helyzetbe kerül - például a szülő elhanyagoló, bántalmazó viselkedése miatt -, akkor az már hatósági intézkedést igényel. Ilyenkor jön a védelembe vétel vagy a kiemelés a családból. „Ez mindig nagyon nehéz”- hangsúlyozza Tolácziné Varga Zsuzsanna. A családsegítő, esetmenedzser szakemberek több korosztályt segítenek, ám nagy számban vannak jelen a még tanköteles tinédzserek, akik nem járnak rendszeresen iskolába. A másik korosztály a kisiskolásoké, akiknek mindennapjait a szülők munkanélkülisége, esetleg lakhatási problémák nehezítik. „Soha nem lehet azt mondani, hogy a gyerek maga tehet arról, hogy milyen helyzetben van. Fontos, hogy a család elfogadja segítséget és akarja változást. Mi segítünk, hogy erre ráérezzenek”- mondja az igazgató. A családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás szükségessége szempontjából sok múlik azon is, hogy milyen állapotban van a társadalom. „Önző világot élünk. Mindenkinek önmaga van az élete középpontjában” - teszi hozzá. „Az önzésben nincs helye másnak. Ha én a gyerekem életének a részese vagyok, akkor tudom az élete részleteit. Tudom, hogy madáretetőt készít az iskolában, mert elmesélte és én figyelek rá. Ha ez nem érdekli a szülőt, akkor a gyerek nem válaszol majd a kérdéseire, mert azt látja, hogy nem fontos a szülőnek. A szeretet nyelve előre visz” - hangsúlyozza az igazgató. Szerinte a másik probléma az, hogy mintha arra szocializálódnánk, hogy nem kellenek a szabályok. „A nagyon szigorú rendszerben felnőtt generáció most épp az ellenkezőjét teszi gyermekeivel: lazára engedik a gyeplőt és ez sem jó” - figyelmeztet a szakember. A családsegítő szociális munkások rengeteg kemény helyzetet látnak, ami természetesen őket is megviseli. „Ami engem nagyon megérint, az a válás során tapasztalt kapcsolattartási probléma, illetve amikor szenvedélybeteg van a családban. Az ilyen szülő mellett az élet kiszámíthatatlan. Egy szenvedélybeteg szülő mellett a gyerek nem érzi biztonságban magát. A családból való kiemelés pedig nem mindig jelent megoldást. Ez egy óriási trauma.” Az ilyen döntések meghozatala nagyon nehéz. Éppen ezért a Humánszolgáltató Központban kiemelten fontos a jó munkahelyi légkör, egymás támogatása, a szupervízió. Mindezeken túl a szakemberek folyamatosan a szolgáltatás javításán fáradoznak. Szeptembertől óvodai- és iskolai szociális segítők is dolgoznak majd a Szekszárdi járás területén. Ez 9 fő új munkatársat jelent, akik járják majd az óvodákat, általános- és középiskolákat. M. Wessely Judit
