Szekszárdi Vasárnap, 2018 (28. évfolyam, 1-44. szám)

2018-06-17 / 23. szám

2018. június 17. 11 SZEKSZÁRDI V4SAHI4I» Tájékoztató A Tolna Megyei Kormányhi­vatal Szekszárdi Járási Hivatala a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 50. § (8) és (10) bekezdéseiben fog­lalt feladatkörében eljárva az alábbiak szerint határozta meg a 2018/2019. tanévre vonatkozóan a Szekszárdi Dienes Valéria Álta­lános Iskolában folyó kétnyelvű német nemzetiségi nevelés-ok­tatás esetében a felvételi körzetet: Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola (OM 036 281) 7100 Szekszárd, Szent-Györgyi Albert utca 6. A kétnyelvű német nemze­tiségi nevelés-oktatás esetében a felvételi körzet valamennyi szekszárdi általános iskola teljes beiskolázási körzete. Diákmunka Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata várja azon diá­kok jelentkezését, akik szívesen dolgoznának 2018. július vagy augusztus hónapban diákmun­kásként, napi 6 órában. Feltétel: 16-25 év közötti életkor, nappali tagozatos ta­nulói vagy hallgatói jogviszony, melyet igazolni tud. A részletes pályázati felhívás a www.szek­­szard.hu honlapon olvasható. Június 10-ei rejtvényünk megfejtése: Paul Gauguin, Fekete sertések A helyes megfejtők közül könyvet nyert: Kovács Emese Réka. Nyereményét átveheti szerkesztőségünkben, munkaidőben. E heti rejtvényünk megfejtését június 21-én (csütörtök) délig várjuk címünkre: 7100 SZEKSZÁRD, HUNYADI U. 4. EVANGÉLIUM Csere „Ekkor odavezettek az írástudók és a farizeusok egy asszonyt, akit házasságtörésen értek, középre állították, és így szóltak Jézus­hoz: Mester, ezt az asszonyt há­zasságtörés közben tetten érték. Mózes azt parancsolta nekünk a törvényben, hogy kövezzük meg az ilyeneket. Hát te mit mondasz? Ezt azért mondták, hogy próbára tegyék, és legyen mivel vádolniuk őt. Jézus pedig lehajolt, és ujjával írt a földre. Amikor továbbra is faggatták, felegyenesedett, és ezt mondta nekik: Aki büntelen közü­­letek, az vessen rá először követ. És lehajolva tovább írt a földre. Azok pedig ezt hallva, egymás után kimentek, kezdve a véneken. Egyedül ő meg az asszony maradt ott a középen. Mikor pedig Jézus felegyenesedett, és senkit sem lá­tott az asszonyon kívül, így szólt hozzá: Asszony, hol vannak a vád­lóid? Senki sem ítélt el téged? Ő így felelt: Senki, Uram. Jézus pedig ezt mondta neki: Én sem ítéllek el téged, menj el, és mostantól fogva többé ne vétkezz!" (Jn 8,3-11) Azt hiszem, senki nem adott volna egy fillért sem ennek az asszonynak az életéért, hiszen semmi esélye sem volt az ügyben. A törvényszegés egyértelmű: paráznaság. A kiróha­tó büntetés pedig ismert mindenki előtt: megkövezés. Elhangzott a rövid vádbeszéd, majd következik a drámai csend. Aztán megszólal a Mester: „Aki büntelen közületek, az vessen rá először követ”. Nem veszi el a vádlók által idézett Mó­zesi törvény érvényét és élét, csak az ítéletvégrehajtók jogosultsági körét rajzolja át. Annak van joga ítélni, aki felette áll a bűnnek... Kiderül, hogy nincs ilyen ember haragos tömegben. A vének hama­rabb, a fiatalok egy kicsit később döbbennek rá erre, és elkullognak. Egy valaki mégis csak marad - maga Jézus. Mintha a saját kérdésére adott válasz lenne a jelenet: egyetlen sze­mély áll ott, az elítélt előtt, mert fe­lette áll a bűnnek, neki van joga most ítélkezni: ez pedig maga Krisztus. Az ügy igazi fordulata az a néhány pillanat, amikor már csak ketten maradtak. Vajon mit ítél Jézus? Ke­gyelmet ad! Amikor megszólal, nem a bűn súlyát kérdőjelezi meg, nem is a most elmaradt büntetés jogosságát, hanem a bűnöst akarja megmenteni. „Én sem ítéllek el téged, menj el, és mostantól fogva többé ne vétkezz!" Ahogy az asszony elmegy, talán nem tudja - talán később megér­tette -, hogy egy vádalku részese volt. A törvény érvényben, a bün­tetést valakinek el kell hordoznia. Valaki cserélt vele. Jézus ott maradt középen, az ő helyén. Krisztus ott maradt a büntetéssel, és magával hurcolta a golgotái keresztre. Ez volt az ára a megmenekülésének és az újrakezdés esélyének. Lehet, hogy senki nem adott vol­na egy fillért sem ennek az asszony­nak az életéért, Krisztus azonban értékesnek találta, és hajlandó volt fizetni. Nem ezüsttel vagy arany­nyal, de saját életével cserélte életre az asszony bűnös életét. És az enyé­met. És a Tiédet. Sefcsik Zoltán evangélikus lelkész

Next

/
Oldalképek
Tartalom