Szekszárdi Vasárnap, 2018 (28. évfolyam, 1-44. szám)
2018-06-10 / 22. szám
^ SZEKSZÁRDI VASARMAP 2018. június 10. Ma is ugyanaz a nemzeti érdek A belvárosi római katolikus templomban tartottak városi megemlékezést a trianoni békediktátum 98. évfordulójáról hétfőn, a Nemzeti Összetartozás Napján. Az önkormányzat és a Babits Mihály Kulturális Központ által szervezett ünnepségen dr. Horváth Kálmán kormánymegbízott emlékező beszédében felidézte: a XIX. sz. végén egyre komolyabb feszültségek alakultak ki az északi félteke hatalmai között. Magyarország vezetői, élükön gróf Tisza Istvánnal, nem kívánták a háborút, de hazánk az Osztrák-Magyar Monarchia tagállamaként belesodródott abba. Arról is szólt, hogy a Nagy Háború előtt a Magyar Királyság területén a szélsőséges liberális, szocialisztikus eszmék kezdtek terjedni. Raífay Ernő történészt idézve elmondta: a magyarországi szabadkőművesség tudatosan szembefordult az ország magyar népének legfontosabb létérdekével, ami az ország területi integritásának megőrzését, és a keresztény nemzetállam megmaradását jelentette.- Ma sincs ez másképp. Szélsőséges baloldali eszmékkel fertőzik a magyar embereket, európai politikusok akarják meghatározni, hogy mi a magyar érdek - vont párhuzamot dr. Horváth Kálmán. A migráció kérdésére utalva hangsúlyozta: a „kis Magyarországnak” és a Nagy Magyarországnak ugyanaz a nemzeti érdeke. A kormánymegbízott brutálisnak nevezte a trianoni békeszerződés következményeit. Hozzátette: Trianon következménye a 2. világháború is, melyet követően a magyarokat még brutálisabban próbálták a földbe döngölni. Délvidéken közel 40 ezer magyart irtottak ki, majd jött a több mint 40 évig tartó szovjet megszállás. Erdélyből és Moldvából a székelyeket és a csángókat kitelepítették, a magyarlakta vidékeken szisztematikus falu, templom és temető rombolás történt, de a Felvidékről is kitelepítették, vagy Magyarországra üldözték a magyar lakosságot. A 2010-ben megalkotott Alaptörvény - kiemelten annak nemzeti hitvallás része - a Magyar Hősök emléknapjáról, a nemzeti összetartásról és a kettős állampolgárságról született törvények, mind-mind a nemzettudat megerősítését, a határon túli magyarokért való felelősségvállalást szolgálják, hogy ne történjen velünk még egyszer olyan történelmi katasztrófa, mely a nemzet halálát jelentheti - zárta beszédét dr. Horváth Kálmán. Kovács Ferenc katolikus segédlelkész többek között arról szólt, hogy földet, területet szét lehet osztani, darabolni, de szíveket, érzéseket nem. Hangsúlyozta: a szeretet az egyetlen megoldás, ez az, amit őseinktől megtanulhatunk és ez az igazi bölcsesség, amit a fiataloknak is tovább kell adni. Az emlékező beszédeket követően a Szekszárdi SZC Ady Endre Szakképző Iskola és Kollégium diákjai adtak irodalmi műsort Orbán György összeállításában, melyben magyar költők, határon túli magyar diákok vallottak a szülőföldről és az elszakítottságról. A megemlékezés végén a Szent György Lovagrend tagjai mondták el a Magyar Hiszekegy első sorait, majd a Szózat közös eléneklése után a megemlékezők - élükön a város vezetőivel, önkormányzati képviselőkkel, hivatalvezetőkkel - gyertyát gyújtottak az Országzászlónál. S. Ví NÉVNAP-TÁR Június 10. (vasárnap) - Margit, Gréta Margit: görög-magyar eredetű; jelentése: a tenger leánya vagy a világosság gyermeke. Gréta: babilóniai-görög-német-magyar eredetű; jelentése: tenger leánya vagy a világosság gyermeke. Június 11. (hétfő) - Barnabás, Barna Barnabás: arámi-héber eredetű; jelentése: a vigasztalás fia. Barna: arámi-héber eredetű, jelentése: vigasztalás fia, a prófétai Ígéret fia. Június 12. (kedd) - 1/illő Villő: magyar-szláv eredetű, jelentése: egy tavaszköszöntő népi szokásból (villőzés) eredő név; lomb; tündér. Június 13. (szerda) - Antal, Anett Antal: latin eredetű; jelentése: herceg, fejedelem, elöljáró. Anett: héber-francia eredetű; jelentése: kellem, báj, kecsesség. Június 14. (csütörtök) - Vazul, Herta Vazul: görög-szláv-magyar eredetű; jelentése: királyi. Herta: német eredetű; jelentése: merész, bátor. Június 15. (péntek) - Jolán, Vid Jolán: Dugonics András névalkotása; jelentése: jó leány (magyar); a viola virága (görög). Vid: régi magyar személynév, a latin Vitus név délszláv eredetű alakja; jelentése: erdőből származó. Június 16. (szombat) - Jusztin, Arany Jusztin: latin eredetű; jelentése: igazságos, igazságszerető. Arany: magyar eredetű; jelentése: aranyos, aranyműves. ^ III IIIIIIII Ilii II Ilii illllllllllll llllll II Ilii IUI II llllll III III II IUI IIIIIIII IUI IUI IIII llllll III III II III Mill III Ilii IIII Ilii IMII IIIIII Ilii IIIIIIII III IIIIIIIIIIIIIIIIŢ: I SZEKSZÁRD VÁRHATÓ IDŐJÁRÁSA I
