Szekszárdi Vasárnap, 2018 (28. évfolyam, 1-44. szám)
2018-01-21 / 2. szám
, SZEKSZÁRDI VASARKAP 2018. január 21. Az agyaggal ismerkedtek a nagycsoportosok Mesével indult az év a gyermekkönyvtárban FOTÓ: KISS ALBERT Mészöly Miklós, Lázár Ervin, Kis Pál István és a gyerekek. Ők mind ott voltak az Illyés Gyula Megyei Könyvtár idei első Meseestjén, január 15- én. Ebben az évben is havi egy alkalommal várják a gyerekeket és szüleiket az élőmesés foglalkozásra. „A jó mese olyan, mint a jó vers, kicsit elemelkedik a földtől” - mondta Csukás István. A mese nem csupán szórakoztat. Kiváló útmutató, segítség is lehet egyegy tanulságos mese a gyermekek problémáinak megoldásában. Az Illyés Gyula Megyei Könyvtár Gyermekkönyvtárában azon túl, hogy természetesen több száz mesekönyv található, időnként az élőszavas mesélés is beköltözik a házba. Az idei első esten Kis Pál István mesélt a gyerekeknek és szüleiknek. Egy saját történetet adott elő, valamint egy-egy mesét Mészöly Miklós és Lázár Ervin tollából. A csaknem félszáz fős közönség, szülők és csillogó szemű gyermekeik, a mesehallgatás után naptárkészítésbe kezdtek. Nemes Rita, a gyermekkönyvtár vezetője elmondta, idén is havi egy meseestet szervez a könyvtár. Emellett pedig továbbra is várják az érdeklődőket heti egy alkalommal a Mazsola Könyvtári Babaklubba, hiszen nem lehet elég korán kezdeni az irodalom iránti érzékenyítést. Szintén rendszerességgel veszik birtokba a gyermekkönyvtárat a társasjátékok szerelmesei: páratlan héten csütörtökönként, Pintér Sándorné játékmester vezetésével zajlik a Diótörő Társasjáték Klub. Havi egyszer pedig Siklósi Krisztián mesél a gyerekeknek. - mwj -Nem mindennapi helyszínen tarthatták januári első összejövetelüket a Szekszárdi Gyermeklánc Óvoda „Varázsceruzák” téri-vizuális tehetségműhelyébe járó nagycsoportosai. Nyúl József, a Kerámia Lámpa Kft. ügyvezetője hívta vendégségbe a gyerekeket és óvónőket, hogy az üzemben az agyag megmunkálásával, díszítésével ismerkedhessenek a gyerekek. A cég nem hagyományos cserépedényeket, hanem sajátos lámpatesteket gyárt mesterfokon, amelyek azután neves pincészetek, borozók, egyedi stílust kedvelő magánszemélyek látványvilágítását szolgálja. A lámpákból Szekszárd és Villány pincészeteibe, de az ország más településeire, sőt a határon túlra is folyamatosan szállítanak. A tehetséggondozás célja, hogy a művészetek segítségével komplex módon fejlessze a gyermekek személyiségét, erősítse egyes kultúra iránti érzékenységüket. Jelen esetben a közvetlen tapasztalás útján szerzett ismereteiket. A gyerekek örömmel és lelkesedéssel vették birtokukba a számukra előkészített mécses tartókat, hogy az ehhez készült célszerszámokkal, egyedi mintákat nyomó eszközökkel elkészíthessék saját mintadarabjaikat. Emellett más egyedi technikával készített tárgyak is elnyerték a gyerekek, és az őket kísérő felnőttek elismerését. Az óvodába való visszaérkezést követően örömmel mesélték el élményeiket a társaiknak. Már csak azt kellett megértetni velük, hogy mennyi időt vesz igénybe a szárítás, és az azt követő kiégetés, mert türelmetlenül várják, hogy újra kezükben tarthassák az elkészült alkotásaikat. A házigazdától kapott agyagból, januárban madáritatók és egyéb tárgyak is készülnek az óvodai foglalkoztató teremben, amelyeknek a kiégetéséről szintén a vendéglátó gondoskodik. SZV FOTÓ: SZV Életmódváltásra készítik fel a fogyatékosokat Civil Szakmai Műhelysorozat fórumon vett részt 2017 végén Tamásiban az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) szekszárdi irodája, a Tolna Megyei Civil Információs Centrum vezetői és a Szent Erzsébet Karitász Központ szekszárdi képviselői. A rendezvényen az együttgondolkodás, valamint a szociális intézményi férőhelykiváltás kérdései voltak terítéken. A programot a Fogyatékos Emberek Szervezetének Tanácsa (FESZT), valamint a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft (FSZK) bonyolította le. A fórumon elhangzott, hogy 77 milliárd forintos összértékű Európai Uniós pályázati támogatással, 2023- ig mintegy tízezer fogyatékkal élő személy kerül úgynevezett „támogatott lakhatási formába”. A számukra új helyszíneket, más lakáskörülményeket (az eddigieknél kisebb, tíz-tizenkét fős létszámú), új életmódot jelentő változás az önálló életvitelt, önismeretet, a társadalmi beilleszkedést és szemléletmód-alakulást ösztönzi. Mindezen túl emberi jogaik realizálását a különféle szolgáltatások igénybe vételével ültethetnék át a gyakorlatba - nyilatkozta lapunknak dr. Garay Zoltánná, az ÉFOÉSZ megyei elnöke. Mint aláhúzta: az érintettek életmódváltása hosszú előkészítő folyamatot, kellő szakmai hátteret és megfelelő foglalkoztatást igényel. Szervezetük a témában lakossági tájékoztatókat (érzékenyítéseket) szervez. Szakembereik a lakók felkészítésében, önismereti, önálló életvezetési kommunikációs tréningek kivitelezésében is részt vesznek, illetve folyamatosan nyomon követik az értelmi sérült emberek kiváltásával kapcsolatos információkat - részletezte céljaikat dr. Garay Zoltánná. Gy. L.
