Szekszárdi Vasárnap, 2018 (28. évfolyam, 1-44. szám)
2018-04-15 / 14. szám
2018. április 15. 5 ^ SZEKSZÁRDI Éneklő Ifjúság: hangverseny a vidék Müpájában Szekszárdon kezdődött meg a XLII. Bárdos Lajos Zenei Hetek. Az„Éneklő lfjúság"című programon - amely egy minősítéssel egybekötött díszhangverseny volt - három megyéből érkezett 15, fiatalokból álló együttes vett részt. A Babits Mihály Kulturális Központ Rendezvénytermében a nézők és fellépők közösen dalolták az A csitári hegyek alatt című népdalt, amelyet a zsűri egyik tagja, Kempelen Tünde vezényelt. Ezzel vette kezdetét a XLII. Bárdos Lajos Zenei Hetek, amelynek az utóbbi években immár második alkalommal adott otthont Szekszárd. A koncertek sorát szakmai továbbképzéssel egészítik ki, az eseményekhez társművészetek is kapcsolódnak. A szekszárdi Éneklő Ifjúság című hangverseny a hivatalos budapesti megnyitó előtt zajlott. Az eseményt Naszladi Judit, a Garay János Gimnázium leánykarának és német nemzetiségi kamarakórusának karnagya szervezte. Létrejöttéhez a Babits Mihály Kulturális Központ helyet, Szekszárd Humán Bizottsága pedig forrást biztosított. Az eseményt Horváth István, megyei jogú városok fejlesztésének koordinációjáért felelős államtitkár nyitotta meg. „Öröm számomra, hogy ilyen sok tehetséges fiatalt köszönthetünk Szekszárdon” - fogalmazott Horváth István, majd hozzátette, a kulturális központ kiváló helyszíne ennek a rangos eseménynek, hiszen az a „mai vidék egyik Müpájának (Művészetek Palotája - A szerk.) számít”. Tolna-, Baranya- és Bács-Kiskun megye általános, valamint középiskolás énekkarai kápráztatták el a nagyszámú közönséget és mérették meg magukat a zsűri előtt. A bírák között ott volt Kertész Attila, Liszt-díjas karnagy és Kempelen Tünde, a Bárdos Lajos Zenei Hetek alapítója is. A szekszárdiak kiválóan szerepeltek: a Garay János Gimnázium Naszladi Judit által vezényelt leánykara, valamint az iskola német nemzetiségi kamara kórusa A-kategóriás arany minősítésben részesült. A B-kategóriában arany minősítés érdemelt ki a Dienes Valéria Általános Iskola gyermekkara és az iskola német nemzetiségi kiskórusa dr. Vittayné Kovács Ildikó vezényletével és a Szent József Katolikus Iskola énekkara, míg az Ágoston Mária vezette Szekszárdi Szakképzési Centrum kamarakórusa ezüst minősítést szerzett.- mwj -Valóban proletárköltő volt József Attila? A címben szereplő kérdést tette fel Kis Pál István költő, szépíró azon a Költészet Napján, József Attila születésnapján. A válasz természetesen nemleges, hisz a költőt csupán az 1948-tól berendezkedő Rákosi-rezsim tette azzá, kiragadva munkásságából azokat az elemeket, amely hivatkozási alapul szolgálhat a hatalom megerősítésére. József Attila ugyan filozófiai materialista alapokon állt, ám gyökeresen mást gondolt a világról, mint a kommunisták - ecsetelte Kis Pál István április 11-i, a költő életművét a politikai hatalom viszonyában megvilágító előadásában. Politikai érdekből „vált” tehát proletár nagysággá jó időre, amellyel párhuzamban bizonyos művei - például a Trianon fájdalmáról szóló, 1988-ig meg nem jelenhetett Nem, nem soha tiltólistára került. A „keresztekbe rakott életről” szóló Aratásban, a Nincsen apám, se anyám, és a Tiszta szívvel pedig nem szerepelt az iskolai tananyagban. Helyette beemelték a könyvekbe az 1980-as évek végéig majd minden szavalóversenyen felbukkanó Éhség, Anyám, Külvárosi éj, vagy a Téli éjszaka című versét, így járt a Város peremén című költeménye is, amelyet a ’80-as években a szocializmus látleleteként kezeltek. Érdekesség, hogy míg az ötvenes években proletárköltőnek kikiáltott József Attila sok szempontból - például nacionalizmusa, életszemlélete miatt - tabu volt, addig 1964-ben, a kádári konszolidáció időszakában születésnapja a Költészet Napjává válhatott. A ’60-as években ugyan a szocialista embertípus kinevelését tűzték ki célul a kulturális élet minden területén, mégis, paradox módon, valamelyest felszabadult a gondolatiság: így József Attiláról is nyilvános viták indulhattak el. Szakköröket, oktatótermeket hoztak létre a részben agitációs céllal létrehozott művelődési házakban, mert a hatalom ráébredt: nem lehet folyamatosan egyazon dolgot sulykolni egy egész településnek, hiszen az kis közösségekből állt, mióta világ a világ. A ’70-es években aztán kezdték megfelelően értékelni József Attila költészetet. Ezért olyan színészművészek és zenészek tettek, mint Latinovits Zoltán, Sinkovics Imre, Bessenyei György, Pogány Judit, Jordán Tamás, vagy éppen a Sebő-Halmos duó, a Syrius, Orszánszky Jackie, Cseh Tamás, az Ős-Kaláka, később pedig a Kormorán, Varga Miklós, Vikidál Gyula és Hobó. Ennek hátterét a megfelelő kultúrpolitika is segítette: Pozsgay Imre ’78-as tanügyi reformja segítségével más értékrendű költők, vagy egyes alkotók sokáig szunnyadó versei is megjelenhettek a tankönyvekben - mondta Kis Pál István. A Költészet Napján tartott színvonalas előadáson Rubányi Anita előadóművész, a Babits Emlékház munkatársa adott elő József Attila verseket. - gyimóthy -
