Szekszárdi Vasárnap, 2018 (28. évfolyam, 1-44. szám)
2018-01-21 / 2. szám
6 2018. január 21. ^ SZEKSZÁRDI VASARNAP Szoros az együttműködés a KLIK és az iskolák között Jelentős összeget, mintegy 350 millió forintot költhetett 2017 folyamán fejlesztésre, illetve iskolái felújítására, karbantartására a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ szekszárdi tankerületi központja. Minderről Gerzsei Péter tankerületi igazgató számolt be január 15-én, a KLIK helyi irodájában tartott sajtóeseményen. Mint kiemelte: az összeg, amelyet a £ tantermek újrafestésére, vizesblokkok felújítására, vagy éppen parkettacsiszolásra költöttek, nem pályázati forrás volt. Ez utóbbi úton ugyanis még további 444 milliós támogatást nyertek el korszerű pedagógiai módszerek alkalmazására, kompetencia- és készségfejlesztésre, illetve az iskolák digitális környezeti feltételeinek kiépítésére. A tavalyi évben kibővült a KLIK szerepköre: a meglévő intézményeken túl hét önkormányzattól vették át a köznevelési intézmények állami szintű működtetési feladatát. Ez a szekszárdi nyolc intézményükön és négy tagintézményükön felül plusz 16 iskolát és 12 tagintézményt jelent - köztük dunaföldvári, faddi, tolnai, bátaszéki és bonyhádi iskolák fenntartását. Mint azt Gerzsei Péter kiemelte: a tankerület az önkormányzatokhoz hasonlóan jó gazdája intézményeinek. A tanév során az épületeken folyamatos karbantartási, felújítási munkálatokat végeznek. Leszögezte: a paksi, tolnai járás egyes intézményeinek átvételével valamennyi iskolában ugyanazt a szakmai minőséget kívánják hozni. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben egy velük szerződésben álló takarítócég valahol jól dolgozik, máshol is alkalmazzák. Főként, ha az még költség megtakarítással is jár... Úgy tudjuk, a többletfeladatok átvétele két és félszeres plusz munkát vont maga után. Az említett pályázatokon túl a Tolna Megyei Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, továbbá a Tolna Megyei Pedagógiai Szakszolgálat módszertani és infrastrukturális fejlesztésére szolgálna két Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) is, a szóban forgó két intézmény 700 millió forintos fejlesztésére. Ezen kívül, a hazai finanszírozású pályázatokkal - Határtalanul program, Útravaló Ösztöndíjprogram, illetve nemzetiségi pályázatok - lebonyolítására 21 intézmény esetében 147 millió forint pályázati forrást használhatnak fel az iskolák. Gerzsei Péter arról is szólt, hogy a tavaly januárban végbement változással - hogy immár önálló költségvetési szervként látják el az illetékességükbe tartozó intézmények fenntartói, működtetői feladataikat - a döntések közelebb kerültek az iskolákhoz. Ezáltal az együttműködés szorosabbá vált, az iskolák pedig havonta kapnak visszajelzést, hogy áll költségvetési keretük. Az utóbbi idők pozitív változásainak kapcsán tapasztaltakról a kerekasztal-beszélgetésen jelenlévő intézményvezetők - így többek között Heilmann Józsefné, a Garay János Gimnázium igazgatója - reményt keltőén nyilatkoztak. Amint annak hangot adtak: szakmai kérdésekben egyre inkább kikérik véleményüket, s folyamatos segítséget érzékelnek a pályáztatás, eszközbeszerzés terén is, csak úgy, mint a döntéshozatal felgyorsulásában, vagy a modern, innovatív eszközök beszerzésének javaslataiban, támogatásában. Gy. L. Gyermekekhez is szól a költőnő Az általa elnyert díjakat felsorolni is nehéz volna, népszerűsége azonban nem „pusztán" a tárgyi elismerésekben mérhető. Szabó T. Anna kedvelt költő a felnőtt és a gyermek korosztályban egyaránt, így rajongótábora roppant széleskörű és nagyszámú. A öltőnő ezúttal Szekszárdon járt. Idén is folytatódik a Babits Mihály Kulturális Központ és a Jelenkor folyóirat együttműködésében két évvel ezelőtt megkezdett sorozat, amelynek keretében népszerű kortárs írók látogatnak Szekszárdra. A szerzőkkel mindig Ágoston Zoltán, a Jelenkor folyóirat főszerkesztője beszélget az író-olvasó találkozókon. Legutóbb - január tizedikén - Szabó T. Anna költő járt a városban. A kulturális központ Csatár termében rengeteg embert gyűlt össze, hogy személyesen is találkozzon a kolozsvári születésű alkotóval. „Ezt viszonylag kevés szerző tudja megcsinálni. Például Weöres Sándor, aki különös módon tudott a gyerekekhez is szólni” - vont párhuzamot Ágoston Zoltán Szabó T. Anna és Weöres Sándor munkássága között a beszélgetés kezdetén. Szabó T. Anna korai versei nem gyermekeknek szólnak. „Én akkor kezdtem gyerekverseket írni, amikor gyerekeim lettek. Egyfajta elsődleges felhasználása az anyagnak” - mondta Szabó T. Anna. A költőnő férje Dragomán György, az ugyancsak népszerű író. Két gyermekük születtet. A költőnő első kötete „A madárlépte hó” 1995-ben jelent meg. Azóta ezt a felnőtteknek szóló könyvet számtalan másik követte, amelyeket a nagyközönség mellett a szakma is szeretett, hiszen Szabó T. Anna számtalan elismerést, díjat vehetett át. Szekszárdi látogatása alkalmával két előadást is tartott, az egyiket kora délután gyerekeknek, majd este felnőtteknek. Az író-olvasó találkozóknak itt nincs vége: legközelebb, február 15-én Parti Nagy Lajos érkezik a városba. M. Wessely Judit
