Szekszárdi Vasárnap, 2017 (27. évfolyam, 1-45. szám)
2017-12-03 / 43. szám
2017. december 3. 11 , SZEKSZÁRDI VAS4RNAP 125 ÉVE, 1892. DECEMBER 7-ÉN SZÜLETETT MAGYAR ÍRÓNŐ A A VARÁZSFUVOLA HERCEGE KELTA NÉP LELKIISMERETES, ALAPOS ANGOL FŐNEMESI CÍM albA n PÉNZ RÓMAI ÖTVEN PESTI SZÍNHÁZ V ' GYÜMÖLCSÖZIK HEVENY 1933-BAN ELŐTAG: SZÉNÍrott REGÉNYE r LAKÁJ, INAS IGEN, ANGOLUL t> KIS ERIKA FÖLDTÖRTÉNETI KOR LEGÉNY, SUHANC I GYÖKEREZIK KAMPÓ r CÓKMÓK KONYHAI EDÉNY r ROSSZKEDVŰ LABDARÚGÁS F" DEHOGY! DÜLEDEZŐ > KÓBOR I ILLEMTAN ÁGYVÉG! > HELYRAG > KÓRUS DALOLÄSA ZALAI KÖZSÉG rA gós, PORCOGÓS ALBINONI ZENEMÜVE SZÍNÉSZ V. (GYULA) r FONTOS DARAB! > MOPEDMÁRKA V. TEJMÁRKA FÉLÉDES! ARABMÓR DÍSZÍTÉS GAZDAGSÁG P" AZ EGYIK ÓRAHANG r A TELEFON "ATYJA" I__ AUTÓMARKA \ V SZÖGMÉRTÉK KÉTSZER, LATINUL TYÚK MONDJA VÍZPART! NÖVÉNY SAKKOZÓ (ISTVÁN) ISMERŐS DARAB! L VELENCEI HÍD KÓRHÁZ JELE Ízletes GYÜMÖLCS JVIRTUS, VITÉZSÉG November 26-ai rejtvényünk megfejtése: Jonathan Swift, Gulliver utazásai A helyes megfejtők közül könyvet nyert: Tóth Ildikó. Nyereményét átveheti szerkesztőségünkben, munkaidőben. E heti rejtvényünk megfejtését december 7-én (csütörtök) délig várjuk címünkre: 7100 SZEKSZÁRD, HUNYADI U. 4. EVANGÉLIUM FELHÍVÁS Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormanyzatanak Közgyűlése Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. éviCLXXXIX. törvény 54. §-a alapján 2017. december 14. napján (csütörtökön) 17:00 órától tartja 2017. évi közmeghallgatását. A közmeghallgatás helye: Polgármesteri Hivatal díszterme (Szekszárd, Béla király tér 8.) A közmeghallgatásra Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormanyzatanak Közgyűlése minden érdeklődő állampolgárt tisztelettel vár. Ács Rezső s.k. polgármester Advent a Krisztusra való várakozás ideje. Az igaz és mély találkozásban segítsen bennünket a készület alatt az alábbi valós történet. 1945 karácsonyán egy német lelkész épp egy ismerős családnál járt látogatóban. Onnan a gyermekkórházba készülődött, mert aznap sok olyan beteg gyermeket vittek oda, akiknek a háborúban szinte mindenkije elpusztult. Szét akart ott nézni, hátha valamit tehet az érdekükben. Ezt hallva a család négy-öt éves kislánya gyorsan odalépett a karácsonyfa alatt álló betlehemhez, kiemelte a kis Jézus figurát a jászolból, és odanyújtotta a lelkésznek: „Ezt add oda valamelyik árva, beteg kisgyermeknek!” A lelkész nem kis meghatottsággal tette el. A kórház egyik termében rábukkant egy kislányra, aki - a nővérek elbeszélése szerint - amióta itt van, nem szól egy szót sem. Egy bombázás után ásták ki a romok közül: ő még nyöszörgőit, de mindenkije „odahalt". Láthatóan még mindig az iszonyatos sokk hatása alatt állt. A pap leült az ágya szélére, ám bármit mondott, a kislány rá se nézett, csak mereven maga elé meredt. S akkor a papnak eszébe jutott a Jézus szobor. Kivette a táskájából, és a kislány felé nyújtotta. Az ránézett, kisimultak a vonásai, és végre megszólalt: „Hozzám jöttél? Nekem adod?” - majd a karjára fektette a bepólyált kisdedet, szorosan a szívére ölelte, merev arca élni kezdett, aztán hangtalanul megeredtek a könnyei... így kezdődött el ennek a gyermeknek testi-lelki gyógyulása. Igen, e csodában rejlik karácsony igazi öröme! Isten hozzánk jött, nekünk adta önmagát egy csöppnyi törékeny gyermek alakjában. Az a kislány, akinek senkije sem maradt, és fiatalon minden szörnyűséget el kellett szenvednie, átélhette a szeretet nagy csodáját, hogy neki is van valakije, aki csakis őt keresi. Lehet, hogy valaki azt érzi, hogy rászakad minden teher, vagy, hogy senkije sincs, beteg, s talán már sírni vagy szólni sem tud. Lehet, hogy majd’ megszakad a szíve, és semmitől sem fél úgy, mint a karácsonytól. Ám ő is átélheti, hogy valaki megáll csöndesen a betegágya mellett, és azt mondja: „bárhogy is érezd magad, én hozzád és érted jöttem, és úgy szeretlek, ahogyan csak Isten tud szeretni. Kisgyermekké lettem érted, keresztre mentem érted, kenyér és bor színe alatt tied vagyok egészen!” Adja az Úr, hogy az adventi szent időben napról napra minél inkább rádöbbenjük Isten végtelen, mindent betöltő szeretetére, jóságára az életünkben, és a kegyelem, valamint az irgalom hordozóiként elvihessük őt minden emberhez. Ennek a tapasztalatnak az örömében méltóvá válhatunk arra, hogy a régi ének szavaival ünnepelhessünk: „Leszállt az ég dicső Királya, közénk az üdvnek hajnalán. Jászolban fekszik, rongyruhában, ki mennyet, s földet alkotá’. Letérdelünk szent jászolánál, hol Égi Gyermek aluszik, hideg istálló szalma ágyán, üdvösségünkről álmodik. - Leszállt az ég dicső Királya leszállt egy csöndes éjszakán. Jászolban fekszik rongyruhában, ki mennyet, sföldet alkotá. Légy üdvözölve áldott Vendég Üdvhozó, Égi Szeretet, írrí elmúlik a bűnnek éje, mert Te az üdvöt hirdeted.” Molnár Péter atya
