Szekszárdi Vasárnap, 2017 (27. évfolyam, 1-45. szám)
2017-02-12 / 5. szám
10 2017. február 12. , SZEKSZÁRDI VASARNAP Tűz a hivatal épületében Tűz ütött ki február 3-án, pénteken reggel a Béla király téren, a polgármesteri hivatalban. Az állampolgári bejelentésre a helyszínre érkező tűzoltók és rendőrök megállapították, hogy a felújítás alatt álló épület első emeleti aulájában elhelyezett laminált lapok gyulladtak meg. Személyi sérülés nem történt. A rendőrség az elsődleges vizsgálatok alapján a szándékos bűncselekmény elkövetésének lehetőségét kizárta. Boros Brigitta, a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője elmondta, hogy a tűzoltók nagy erőkkel vonultak a helyszínre, a szekszárdi hivatásosok mellett a bonyhádi és a paksi tűzoltókat is riasztották. A szekszárdi egységek két gépjárműfecskendővel, a vízszállítóval és a magasból mentő szerrel néhány perc alatt kiérkeztek a Béla király térre, rövid időn belül megfékezték a lángokat és átszellőztették az épületet. A tűz keletkezésének okát tűzvizsgálati eljárás során vizsgálják. SZV Glasznoszty és peresztrojka Ellentmondásosan ítéli meg a történelem Nyugaton és Keleten a még élő Mihail Szergejevics Gorbacsov, az utolsó szovjet pártfőtitkár tevékenységét. Amíg az Amerikai Egyesült Államokban és Európában a „vasfüggöny" lebontásának előidézőjeként elismert vezető a mai napig, addig hazájában - mint a „birodalom" bomlasztója - sokáig szinte gyűlölték. Az egykori pártvezér karrierjének főbb állomásait boncolgatta január 25-i előadásán Bebesi György, a PTE BTK újkortörténeti tanszékének egyetemi docense a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban. Gorbacsovot, aki 1985. március 9-én vált a Szovjetunió legfelsőbb urává, már a hetvenes évek végén kiszemelte erre a posztra elődje, Jurij Andropov. Gorbacsov korábban az észak-kaukázusi Sztavropol kerület első titkáraként működött, majd a KGB levéltárának jogászaként tevékenykedett, de ügynöki munkát nem végzett. Tény azonabn, hogy több elvtársnak intézett „gyógykezelési beutalókat”, s ez nyitott utat számára a csúcs felé. Miután a komplett Szovjetunió mezőgazdaságát rábízták, nem mutatott fel fényes eredményeket. Ennek ellenére, az idős főtitkárok „kihalása” után 1985-ben a döntéshozók úgy látták: fiatalítani kell, és Gorbacsovot tették meg a szuperhatalom vezetőjének. A glasznoszty (nyíltság) és peresztrojka (átalakítás, reform) kiötlője mindenekelőtt Andropov programját kívánta folytatni, és szakított a Brezsnyevi doktrínával, amely a szovjet érdekszférába tartozó problémás államokban szabad utat engedett a katonai beavatkozásnak. Felismerte, hogy a fegyverkezés elszívja az erőforrásokat a szükségleti cikkek gyártásától. Eköben az USA gazdasága éppen a fegyverkezéstől pörgött fel... Gorbacsov érdeme, hogy felszámolta a „kényszer-gyógykezeléseket” és a munkatáborokat, önállóságot adott a vállalatoknak, és szabad utat engedett a szamizdat sajtó terjedésének is. Létező, piaci, megreformálandó szocializmusról beszélt, kidobva az ablakon az addigi magasröptű elveket. Reformtörekvéseivel ugyanakkor egyre inkább a vesztébe rohant, miután a vállalatok párttitkárai, szakszervezeti vezetői saját tulajdonuknak kezdték tekinteni a közvagyont. A végjáték ismert: a Szovjetunió felbomlott, ezzel pedig egy átmeneti válságos időszak következett. Az utódállamokban elszaporodtak a volt KGB-s tisztek által védett, ex-pártvezérek uralta maffia klánok, akik maguk között próbálták meg felosztani a dollár milliárdokat kitevő állami vagyont. Gy. L. Közösségszervezés szak indul az egyetemi karon A szekszárdi felsőoktatásban eleddig nem létező, a fiatalok pályaválasztása tekintetében számos lehetőséget kínáló, hiánypótló szakot indít szeptembertől a PTE Kultúratudományi-, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar „Közösségszervezés" néven. Az egyetemi alapszak BA-rendszerű képzésben valósul meg, országosan három választható szakiránnyal, melyek a következők: kulturális közösségszervezés, ifjúsági közösségszervezés, illetve humánszervezés. A szakra február 15-ig várják mindazon diákok jelentkezését, akik a kultúra terjesztése, a közösségszervezés, közösségfejlesztés, rendezvények szervezése, kulturális tevékenységek végzése, ifjúsági közösségek és programok, ifjúságsegítés és/ vagy a felnőttek képzésének szervezése, továbbá tréningek, képzések tartása iránt érdeklődnek, szeretnének emberközeli, mozgalmas munkát, jó a kommunikációs képességgel rendelkeznek, s nem utolsósorban nyitottak a másokkal történő együttműködésre. A képzés helyszíneinek a PTE KPVK pécsi és szekszárdi képzési központjai adnak otthont. A szakot nappali tagozaton, államilag finanszírozott és költségtérítéses formában is elindítják, amely munkanapokon, hetente 20-24 órában zajlik majd. Levelező szinten, péntek-szombati napokon - jellemzően félévente összesen 9-12 napon át - tartanak órát a hallgatók számára. Az alapképzési szakon kulturális, humán, közösségi alapú társadalom- és gazdaságszervező munkát végző szakembereket képeznek, akik művelődési, egyházi, civil, vállalkozói és nonprofit szervezetek, állami vagy önkormányzati intézmények, integrált, többfunkciós szervezetek, intézmények működtetését képesek ellátni, de helyi, közösségi szinten a művelődés, az ifjúság, a felnőttképzés társadalmi és gazdasági helyzetének fejlesztésével összefüggő, állami feladatellátást is megszervezik - meghatározott intézményszintek esetében azt irányítják. A végzett közösségszervező szakemberek a közművelődés, kultúra, ifjúságügy, felnőttképzés számos területén helyezkedhetnek el. Tevékenységük a közösségi művelődésre, az ifjúságsegítésre, valamint a humánfejlesztés területére is kiterjed, akik településeken, intézményekben, szervezetekben, közösségekben és az ifjúsági szolgáltatásban, továbbá a felnőttképzés különböző színterein közvetlen tervező, szervező, értékelő, irányító, illetve animátori, koordinátori munkakörökben, feladatokban dolgoznak. Ebben a feladatkörükben együttműködnek a feladatukat érintő intézményekkel, szervezetekkel, különösen a kultúra, a közoktatás-köznevelés, szociális ellátás, felnőttképzés, helyi gazdaságfejlesztés ágazataiban. Gy.L. További információk: kpvk.pte.hu
