Szekszárdi Vasárnap, 2017 (27. évfolyam, 1-45. szám)

2017-12-10 / 44. szám

2017. december 10. m SZEKSZÁRDI VASARMAP FELHÍVÁS Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 54. §-a alapján 2017. december 14. napján (csütörtökön) 17:00 órától tartja 2017. évi közmeghallgatását. A közmeghallgatás helye: Polgármesteri Hivatal díszterme (7100 Szekszárd, Béla király tér 8.) A közmeghallgatásra Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése minden érdeklődő állampolgárt tisztelettel vár. Ács Rezső s.k. polgármester Kedves Olvasó! Idei utolsó előtti számunkat tartja a kezében. Addig is kövesse velünk a szekszárdi eseményeket közösségi oldalunkon: www.facebook.com/ szekszardivasarnap 200 ÉVE, 1817. DECEMBER 13-ÁN ELHUNYT BOTA­NIKUS, KÉMIKUS V / V ELKED­VETLENÍT V ROSTAND HŐSE PEST M.l VÁROS A TÖRÖK FŐVÁROS \/ KATONAI SZÖVET­SÉG VOLT PERZSEL SZEMES TERMÉNY KÉRDŐ­SZÓCSKA A TÁNC VÉGE! PÁRT­FOGOLT ÍTÉLET­IDŐ SZÜLŐ­HELYE LÓDULJ! "V“ ■r i SZINTE BISKEK LAKÓI IDEGEN DOHÁNY > ANNÁL LEJJEBB DIÁK­ÉTKEZDE NEVTELEN FR. SZÍ­NÉSZNŐ V (SIMONE) > IDŐ­EGYSÉG A SUGÁR JELE > A-TŐL PÁRJA ÓGÖRÖG TÖRZS t> FÖNÍCIAI ISTENNŐ MÁLÉ­SZÁJÚ > "7 " ÓRIÁS­KÍGYÓ > TORZ TÖRPE U ELŐTAG: ISTEN­KÉMIAI EDÉNY > SZIGNÁL NAPTÁRI EGYSÉG SERTÉST NEVEL r MONDAT­RÉSZ! MESEBELI ÁLLAT HÁZI FELADAT FÉL ÖLI > VAJK APJA LÁGY HANGNEM HAJDÚSÁ­GI KÖZSÉG EBRESZT NYÍLTAN, KEREKEN NAGY LE­MEZCÉG "V ÉSZ­ÉRTELEM KÚTFEJ! A FOGA­DÁSÁRA LATYAK LEGEN­DÁS ME­­St MOM'O (LAJOS) > BOLGÁR HÚSÉTEL FÜSTBEN ÁLL! UT?" |> SÚROLÓ­KEFÉVEL TISZTÍT FÉLÉVI RICHARD: ANGOL ÉNEKES 1807-TÖL HALÁLÁIG VOLT AZ IGAZGATÓJA h h^7“ December 2-ai rejtvényünk megfejtése: Kosáryné Réz Lola, Selmeci diákok A helyes megfejtők közül könyvet nyert: Kolontár Zoltán. Nyereményét átveheti szerkesztőségünkben, munkaidőben. E heti rejtvényünk megfejtését december 14-én (csütörtök) délig várjuk címünkre: 7100 SZEKSZÁRD, HUNYADI U. 4. EVANGÉLIUM „Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága." (János evangéliuma 1,4) Hittanóra. Negyedik osztályos gyerekek. Mikulás napja. Bol­dog, csalódott, szkeptikus és mindentudó arcok. S a gyermek kérdez, megmagyaráz, elbizony­talanodik, csalódik, remény­kedik... Délután szaloncukor a kézbe, mosolygós felnőtt szavak kíséretében: „A Jézuska tojtál’’ Pillanatképek egy adventi nap­ról - s mindegyik mögött egy-egy élet: gyermeki bizalom, csodavá­rás, a titok misztikuma; szülői le­lepleződés, a titok devalválódása; érteni és hinni akarás ereje; fény és sötétség - remény és bánat. Minden adventi gyertya, így Karácsonyra várva, hirdeti, hogy „a sötétség szűnni kezd már..(a Forrás zenekar kolinda éneke), mert az élet világossága megszü­letett. Persze - mondják sokan -, minden évben megjelenik a kis­­jézuska, s hozza az ajándékokat. De hogy nem tud felnőni? Mi­ért kivételezik? Ha úgyis tudjuk, hogy ő hozza a fenyőfát, miért árulják az utcákon és miért nem mutatja meg magát? Miért és hogyan? - kérdez a gyerek. Miért? - kérdezem én is. Mi­ért nem mondunk igazat? Talán azért, mert mi sem ismerjük? Talán azért, mert mi magunk is úgy, de úgy vágyjuk azt a csodát, azt a titkot, azt a valóságos erőt, amit befogadni félünk? Talán azért, mert a kisjézusra rá lehet fogni mindent... Miért? A gyermek vágyik a csodára- őszintén. A lelkünk vágyik a csodára - végtelenül. Ám a csa­lódások (láttam anyát éjjel - de nem mondtam meg neki, hadd higgye, hogy hiszem!), a felnőt­tek furcsa zavara, a való világ és sok-sok hideg fuvallat kisöpörte, begubózta, elfagyasztotta ezt az elemi szükségünket. A lélek kiált a Lélek után, az Élet után. Mert az Élet, a Csoda itt van, közel van, körülvesz és átmelegít. A Szeretet nem hagyta el az emberi világot. A kis Jézus megszületett, de felnőtt és halálos hűséggel halt meg és támadt fel, hogy az élet ne legyen se mese, se távoli, se elérhetetlen. A Csoda- a szeretni tudás titka, ezernyi arca nem kuriózum, hanem va­lóság, mely bevilágítja a sötét­séget. Jézus hozza, adja ezt az ajándékot mindig - hol emberek által, hol csodák és titkok által, ezernyi színnel és dinamizmus­sal, felfoghatatlan, de befogad­ható ragyogással. Erre a titokra, csodára van szükségünk, nem pedig mesére. Akinek van bátor­sága, engedje meg magának ezt a „luxust”, engedje be magába ezt a titkot, s bizony átfogja melegí­teni, fénnyel fogja megtölteni ott benn a didergő lelket. Mert „Ben­ne élet volt - és van - és az élet az emberek világossága.” Áldott csodavárást kívánok! Ámen! Kaszóné Kovács Karola, református lelkipásztor

Next

/
Oldalképek
Tartalom