Szekszárdi Vasárnap, 2017 (27. évfolyam, 1-45. szám)

2017-12-03 / 43. szám

2017. december 3. , SZEKSZÁRDI VASARNAP Költőóriás: 134 éve született Szekszárdon Babits Mihály A szülőházon található em­léktábla megkoszorúzásával és előadással adóztak tiszte­lői a 134 éve született Babits Mihály emléke előtt. Babits Mihály költő, író, műfor­dító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyu­gat első nemzedékének tagja 1883. november 26-án született Szekszárdon. Az elemi iskolát Pesten és Pécsett végezte, 1893 szeptemberétől a ciszterciek gimnáziumába. Ötödikes gimn­azista volt, amikor édesapja, id. Babits Mihály törvényszéki bíró meghalt. A költő érettségi után a Pázmány Péter Tudomány­­egyetemen, latin-magyar szakon szerzett diplomát. Itt ismerkedett meg Juhász Gyulával és Kosztolá­nyi Dezsővel. Gimnáziumi tanár­ként dolgozott Baján, Szegeden és szülővárosában, Szekszárdon is, az 1910-es évek első felében pedig Pesten tanított. Már a századfordulón írt verseket, ám először a Nagy­váradon 1908-ban kiadott „A Holnap” című antológiában publikálta műveit. Első önálló kötete, a Levelek Iris koszorú­jából 1909-ben jelent meg. A 20. századi magyar irodalom meghatározó lapja, a Nyugat című folyóirat első nemzedé­kének tagja, később főmunka­társa, majd 1934-től haláláig főszerkesztője lett. Feleségével, a Török Sophie álnéven írogató Tanner Ilonával 1921-ben kö­tött házasságot. Gazdag alkotói pályáját öt regény, tíz verseskö­tet és több kiváló műfordítás (Szophoklész, Dante, Shakes­peare, Goethe, Baudelaire) fém­jelzi. Lírájára amúgy is jellemző pesszimizmusát tovább fokozta a diagnózis, hogy gégerákban szenved. Az 1938-as műtétjét követően „beszélgető füzetén” keresztül érintkezett a külvilág­gal. Budapesten hunyt el, 1941. augusztus 4-én. Feleségével kö­zös síremléke a Kerepesi teme­tőben található. „Az emberiségnek néhány év­ezred során csak húsz-harminc olyan költőzsenije született, mint ő”. Szabó Lőrinc szavaival emlékezett a Babits Mihályra dr. Máté István önkormányza­ti képviselő a költőóriás szüle­tésnapja alkalmából rendezett megemlékezésen. A Wosinsky Mór Megyei Múzeum ötödik éve szervezi a megemlékezést az immár ötven éve múzeumként működő Babits Mihály Emlék­házban, az író szülőházában. Az eseményen közreműködött Rubányi Anita előadóművész. Az emlékezők koszorúkat he­lyeztek el szülőházon, majd meghallgatták Buda Attila iro­dalomtörténész „Kettős szerep­ben. Babits Mihály a Nyugat szerzője és szerkesztője” című előadását. - mwj -„A zene bennünk van” - Lányi Péterre emlékeztek barátai Mindig „nagyon jó voltam" címmel rendeztek hangver­senyt a január 16-án elhunyt Lányi Péter születésnapján barátai, művésztársai a Ba­bits Mihály Kulturális Köz­pontban. Ma este, a születése napján, Lá­nyi Pétert köszönteni jöttünk. Hellyel szeretnénk kínálni, hogy legalább néhány rövid percre közénk üljön, integessen az is­merősöknek, nevetve bólintson, ha tetszett valami és a végén összecsapja a tenyerét: „Koszi, gyerekek, koszi! Ma megint na­gyon jó voltam!” - idézte Lányi Péter szavait Orbán György, az est házigazdája, november 27- én, a kulturális központban. Az eseményt eredetileg a Művésze­tek Házában rendezték volna, ám a rengeteg érdeklődő miatt a ház kicsinek bizonyult, így a koncertnek végül a színház­terem adott otthont. Lányi Péter születésnapján barátai, művésztársai adtak hangversenyt, emlékeztek egy­­egy történettel a szekszárdi művészre. Szabadi Mihály ko­reográfus az elsők között is­merte meg a zenei pályáját ép­pen megkezdő Lányit. „Péterről szólni nagyon nehéz, mert az ember a bőség zavarában van” - kezdte a koreográfus. „A ka­masz Lányi Péternek különböző korszakai voltak. Volt egyfuru­­lyás korszaka, amikor minden­hova egy furulyával közlekedett és muzsikált. Történt egyszer - valamikor 1968 táján lehetett -, hogy a táncegyüttessel Balaton­­földvárra mentünk. A néptánc fesztiválon szabadtéri színpad volt, előtte zenekari árok. A Thész Laci vezette zenekar elfog­lalta helyét, kirakták a kottákat, Laci beintett és elkezdődött a műsor. Ám ekkor a Balaton felől egy fürge szellő lepett meg ben­nünket...” - emlékezett Szabadi Mihály. A fuvallat az összes kot­tát elvitte a zenekar elől, miköz­ben a táncosok éppen előadták műsorukat. Mindenki tanács­talanul állt, amikor „megszólalt Lányi Péter furulyája. Komplett zenekari kíséretet biztosított a táncosoknak. Hatalmas tapsot kapott a közönségtől”. Az est során a fellépők Lányi Péterrel kapcsolatos személyes történetüket elevenítették fel. Közreműködött többek között Ágostonné Béres Kornélia, Do­hai Tamásné, Grósz Zsuzsanna, Papp Máté és a Muslinca Férfi­kar is. „Te megtanítottál arra, hogy a zene bennünk van, nem kottába írva” - mondta Lányi Péterről Nagy Melinda fuvo­laművész, aki szintén színpadra állt november 27-én a Babits Mihály Kulturális Központban.- mwj -

Next

/
Oldalképek
Tartalom