Szekszárdi Vasárnap, 2017 (27. évfolyam, 1-45. szám)
2017-09-24 / 33. szám
6 SZEKSZÁRDI VASARNAP 2017. szeptember 24. Újvárosi társaskör: mindent úgy, ahogy akkor volt Nem véletlenül kapta a csoportokat felvezető szerepet a Szekszárdi Szüreti Napok kiemelt rendezvényén, a régi idők hangulatát visszahozó szüreti felvonuláson a Szekszárd-Újvárosi Római Katolikus Társaskör. Az elmúlt évek tapasztalatából a szervezők jól tudják: ami az eredetiséget, az autentikusságot illeti, igazán kitesz magáért a civil szervezet, így az ő jelenlétük, népes felvonulásuk üde színfoltja a legnagyobb érdeklődést kiváltó szombat délutáni eseménynek. Mint azt Gyurkovics Jánostól, a társaskör világi elnökétől megtudtuk: már gyakorlatilag csütörtöktől erre készülnek. A kalácssütéstől egészen a szüreti bál tombolatárgyainak beszerzéséig. A hagyományok megjelenítése mindenekfelett áll. Már nem egy-két hintó állt elő a társas kör otthonában, a Szent István Házban, hanem mindjárt öt. Kettő vitte az ez alakalomra felkért bírót és bírónét, no és a jegyzőt és jegyzőnét, a másik két hintón a társaskör életében fontos szerepet játszó tagok utaztak, míg előttük-mellettük népviseletbe öltözött asszonyok, lányok vonultak. Ahogy az egy szüret idején lenni szokott, a hölgyek a kis kosarukból kaláccsal kínálták a közönséget, miközben a társaskör kék-kötényesen is roppant fess férfi tagjai az ötödik hintón található méretes hordóból „kilopózott” jófajta újvárosi „gazdaborokat” kóstoltatták. Az eseményeket néprajzos aspektusból figyelő szakember is elégedetten csettintett volna... Azok után meg főleg, ha az esti bálban a szüreti gasztronómiának is részese volt, és kóstolta a birkát és a vadat, amit a mesterszakácsokat megszégyenítően készített el Taksonyi József. Kétszázan aligha lehettünk elfogultak ezzel kapcsolatban... A vacsorát követően aztán nyomban „kitört” a báli hangulat. Minden úgy történt, mint egykor. A szervezők visszacsempésztek valamit az elmúlt század szekszárdi szüreteiből - egészen a harmincas évekre visszanyúlva. Bál volt! Olyan bál volt, amiről sokan csak hajnalban tértek nyugovóra... B. Gy. A hozzáadott érték növelése jelenti a borvidék jövőjét „Boregyetemek, borrégiók nemzetközi találkozója" címmel tartottak konferenciát szeptember 14-én a PTE szekszárdi karán.A rendezvényen jeles európai és hazai szakemberek tartottak előadást. A konferencia kettős évforduló jegyében született meg. A Pécsi Tudományegyetem, Magyarország legrégebbi egyeteme az idén 650 éves, a szekszárdi kar pedig 40 éve jött létre - tudatta köszöntőjében dr. Horváth Béla, a PTE KPVK dékánja. Mint azt elmondta, Tolna megye egyetlen felsőoktatási intézményében 2016-ban indult el a szőlész-borász képzés. Heimann Zoltán borász, a Szekszárd Borvidék Kft. elnöke a borvidék jelenéről, jövőjéről angol nyelven megtartott előadásában többek között arról szólt, hogy a kétezer hektáros borvidéken - ahol mintegy kétezren készítenek bort főként maguknak - az átlagos birtokméret mindössze egy hektár. Hozzátette, a nagyobbnak nevezhető pincészetek száma negyven körül alakul. Egy 15 ezer fős mintán elvégzett kutatásra alapozva azt is megosztotta, hogy amíg a Tokaji borvidéket a válaszadók 58, az egrit 52 százaléka keresné fel szívesen, addig Szekszárdra mindössze a feleletadók 7 százaléka látogatna el. A borász elmondta: büszkék arra, hogy divatos lett a szekszárdi bor, de a fenti eredményt figyelembe véve a borvidék még meszsze van attól az elismertségtől, amit a borkészítők maguktól elvárnak. „Sok munka áll még előttünk” - fogalmazott Heimann Zoltán. Kérdés persze, hogy a borvidék milyen irányba mozduljon el. Az elnök szerint egyik út a mennyiség növelése, a másik pedig a minőség emelése, a hozzáadott érték növelése. A termőterület mérete miatt az előbbi út nem járható, így a borvidék számára a hozzáadott érték növelése jelentheti a jövőt. Heimann Zoltán hangsúlyozta: lényeges, hogy a borvidék borászai konszenzusra jussanak, és közös stratégiát alkossanak. Zárásként elmondta, az Ő generációja csak az első lépést tette meg, a minőség és a hozzáadott érték további emelése a következő borászgeneráció tagjaira vár. A konferencia célja a nemzetközi szintű szőlész-borász képzést segítő, országos szakmai platform létrehozása, a magyar kutatás-fejlesztési és innovációs programokhoz nélkülözhetetlen kapcsolathálózat bővítése volt. Az esemény előadói között neves európai és magyar szakembereket találhattunk. A nemzetközi hírű, nagy borászatok mellett sikeres kézműves családi termelők és bioborászatok is bemutatkoztak. Előadást tartott többek között Mészáros Pál szekszárdi-, Gere Attila és Bock József villányi borász is. Forrás: kadarka.net
