Szekszárdi Vasárnap, 2017 (27. évfolyam, 1-45. szám)

2017-09-24 / 33. szám

6 SZEKSZÁRDI VASARNAP 2017. szeptember 24. Újvárosi társaskör: mindent úgy, ahogy akkor volt Nem véletlenül kapta a cso­portokat felvezető szerepet a Szekszárdi Szüreti Napok kiemelt rendezvényén, a régi idők hangulatát visszahozó szüreti felvonuláson a Szek­­szárd-Újvárosi Római Katoli­kus Társaskör. Az elmúlt évek tapasztalatából a szervezők jól tudják: ami az eredetiséget, az autentikusságot illeti, igazán kitesz magáért a civil szervezet, így az ő jelen­létük, népes felvonulásuk üde színfoltja a legnagyobb érdek­lődést kiváltó szombat délutáni eseménynek. Mint azt Gyurkovics János­tól, a társaskör világi elnökétől megtudtuk: már gyakorlatilag csütörtöktől erre készülnek. A kalácssütéstől egészen a szüreti bál tombolatárgyainak beszer­zéséig. A hagyományok meg­jelenítése mindenekfelett áll. Már nem egy-két hintó állt elő a társas kör otthonában, a Szent István Házban, hanem mindjárt öt. Kettő vitte az ez alakalomra felkért bírót és bírónét, no és a jegyzőt és jegyzőnét, a másik két hintón a társaskör életében fontos szerepet játszó tagok utaztak, míg előttük-mellettük népviseletbe öltözött asszonyok, lányok vonultak. Ahogy az egy szüret idején lenni szokott, a hölgyek a kis kosarukból ka­láccsal kínálták a közönséget, miközben a társaskör kék-kö­­tényesen is roppant fess férfi tagjai az ötödik hintón található méretes hordóból „kilopózott” jófajta újvárosi „gazdaborokat” kóstoltatták. Az eseményeket néprajzos aspektusból figyelő szakember is elégedetten cset­­tintett volna... Azok után meg főleg, ha az esti bálban a szüreti gasztronómi­ának is részese volt, és kóstolta a birkát és a vadat, amit a mes­terszakácsokat megszégyenítően készített el Taksonyi József. Két­százan aligha lehettünk elfogul­tak ezzel kapcsolatban... A va­csorát követően aztán nyomban „kitört” a báli hangulat. Minden úgy történt, mint egykor. A szervezők vissza­csempésztek valamit az elmúlt század szekszárdi szüreteiből - egészen a harmincas évekre visszanyúlva. Bál volt! Olyan bál volt, amiről sokan csak hajnal­ban tértek nyugovóra... B. Gy. A hozzáadott érték növelése jelenti a borvidék jövőjét „Boregyetemek, borrégiók nemzetközi találkozója" cím­mel tartottak konferenciát szeptember 14-én a PTE szek­szárdi karán.A rendezvényen jeles európai és hazai szak­emberek tartottak előadást. A konferencia kettős évforduló jegyében született meg. A Pécsi Tudományegyetem, Magyar­­ország legrégebbi egyeteme az idén 650 éves, a szekszárdi kar pedig 40 éve jött létre - tudat­ta köszöntőjében dr. Horváth Béla, a PTE KPVK dékánja. Mint azt elmondta, Tolna me­gye egyetlen felsőoktatási intéz­ményében 2016-ban indult el a szőlész-borász képzés. Heimann Zoltán borász, a Szekszárd Borvidék Kft. elnöke a borvidék jelenéről, jövőjéről angol nyelven megtartott előa­dásában többek között arról szólt, hogy a kétezer hektáros borvidéken - ahol mintegy ké­tezren készítenek bort főként maguknak - az átlagos bir­tokméret mindössze egy hek­tár. Hozzátette, a nagyobbnak nevezhető pincészetek száma negyven körül alakul. Egy 15 ezer fős mintán el­végzett kutatásra alapozva azt is megosztotta, hogy amíg a Tokaji borvidéket a válaszadók 58, az egrit 52 százaléka keresné fel szívesen, addig Szekszárdra mindössze a feleletadók 7 szá­zaléka látogatna el. A borász elmondta: büszkék arra, hogy divatos lett a szekszárdi bor, de a fenti eredményt figyelem­be véve a borvidék még mesz­­sze van attól az elismertségtől, amit a borkészítők maguktól elvárnak. „Sok munka áll még előttünk” - fogalmazott Hei­mann Zoltán. Kérdés persze, hogy a borvi­dék milyen irányba mozduljon el. Az elnök szerint egyik út a mennyiség növelése, a má­sik pedig a minőség emelése, a hozzáadott érték növelése. A termőterület mérete miatt az előbbi út nem járható, így a borvidék számára a hozzá­adott érték növelése jelent­heti a jövőt. Heimann Zoltán hangsúlyozta: lényeges, hogy a borvidék borászai konszen­zusra jussanak, és közös stra­tégiát alkossanak. Zárásként elmondta, az Ő generációja csak az első lépést tette meg, a minőség és a hozzáadott érték további emelése a következő borászgeneráció tagjaira vár. A konferencia célja a nemzet­közi szintű szőlész-borász kép­zést segítő, országos szakmai platform létrehozása, a magyar kutatás-fejlesztési és innovációs programokhoz nélkülözhetet­len kapcsolathálózat bővítése volt. Az esemény előadói kö­zött neves európai és magyar szakembereket találhattunk. A nemzetközi hírű, nagy borá­szatok mellett sikeres kézműves családi termelők és bioborásza­tok is bemutatkoztak. Előadást tartott többek között Mészáros Pál szekszárdi-, Gere Attila és Bock József villányi borász is. Forrás: kadarka.net

Next

/
Oldalképek
Tartalom