Szekszárdi Vasárnap, 2017 (27. évfolyam, 1-45. szám)
2017-02-05 / 4. szám
, SZEKSZÁRDI VASARMAP 2017. február 5. Gond a földeken: elhordta a szél a havat a vetésről Az újév új kihívásokkal jár a földeken is, számtalan lehetőséget, de problémát is gördítve a gazdák elé. Hogy melyek ezek, arra Vendégh Edittől, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tolna megyei igazgatójától kaptunk információt.- Milyen jellegű uniós, illetve hazai támogatásokat igényelhetnek a gazdák 2017-ben?- Megannyi pályázati forrás nyitott: ilyen például a mezőgazdasági termékek értéknövelésére és erőforrás-hatékonyságának elősegítésére vonatkozó. A kertészet korszerűsítése terén a gyógy- és fűszernövény-termesztés fejlesztésében, üveg- és fóliaházak létesítésében, vagy a geotermikus energia felhasználására kiírt pályázatok. írtak ki pályázatot ültetvénytelepítésre, külterületi helyi közutak fejlesztésére, önkormányzati utak állapotjavításához szükséges erő- és munkagépek beszerzésére, sőt agrár-erdészeti rendszerek létrehozásához is állnak rendelkezésre források. Több felhívás módosult, vagy kiegészült, érdemes tehát részletesen utánanézni a lehetőségeknek a palyazat.gov.hu honlapon.- Noha búzából mennyiségileg kiemelkedő eredmény született tavaly, a sok csapadék azért jócskán beleszólt a minőségi mutatókba.- így igaz. Az őszi búza termésátlaga hektáronként 6,58 tonna, az őszi árpa 6,41, a napraforgó 3, míg a kukorica 9,3 tonna lett a megyében. A kalászosok minősége ugyanakkor az aratási időszakban lehullott nagy mennyiségű csapadék következtében sok helyütt takarmány szintűre romlott. Az árakban a nagy termésátlagok negatívan éreztették a hatásukat, mivel a nyári hónapokban 35.000 Ft/tonna körül alakult a malmi búza ára. A napraforgó és a kukoricatermést a június közepén érkezett viharkár és a hirtelen lehullott, 150-200 mm csapadék veszélyeztette. Több területen a viharos szél és a nagy mennyiségű eső hatására megdőltek a növények, máshol pedig belvizes foltok alakultak ki.- A kamaránál úgy véljük, a szántóföldi növénykultúrákat most elsősorban a felfagyás veszélyezteti. Hótakaró nélkül ugyanis az igen zord télen, mint a mostani, a gabonafélék kifagyhatnak. Akad, ahol a szél elhordta a vetésekről a havat. A nem egybefüggő hótakaró következtében az őszi kalászosok és a repce védtelen maradt a nagy hideggel szemben...- Sok tényező befolyásolja az árakat...- Globális és hazai szinten alapvetően a világpiaci készletek alakulása. Elmondható: az elmúlt tíz év átlagában a búza, illetve kukorica termelése növekvő tendenciát mutat. A kereslet-kínálat kiegyensúlyozott, így kismértékű zsugorodás van kilátásban. Tavaly már láthattuk külföldön és itthon egyaránt, hogy a nagy termésmennyiség jó, azonban veszélyes is. Hiába elfogadható, vagy jó a termésátlag, ha ennek következtében minőségi romlás áll be.- Milyen problémák merülhetnek fel az értékesítésnél?- A 2015-ös árakhoz képest jelenleg 15-20 százalékkal alacsonyabban jegyzik a búzát és a kukoricát. E két haszonnövényből világszinten is jó termést arattak, így ezekből árubőség van - Magyarországon is. A 2017-es évet ennek fényében bőséges átmenő készlettel indítottuk. Aki tudott, terményeinek raktározási lehetőséget biztosított a kedvezőbb ár reményében.- Mely külföldi piacokon „landolhat” 2017-ben a hazai gabona?- Örömteli, hogy az olasz és román tranzitpiacon túl Boszniába, Lengyelországba, Szlovákiába, Németországba, valamint a horvát, az osztrák és a holland piacra is eljut a hazai termés. Gy. L. Változások az agrárügyi szerveknél Változás az intézményi háttér terén, hogy 2017. január 1-től a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a Tolna Megyei Kormányhivatal szervezetébe integrálódott. Ennek nyomán külön válnak a kifizető ügynökségi és a kérelemkezelési feladatok. A korábbi megyei MVH kirendeltség ezen túl Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztályként folytatja a szakmai munkát, változatlan helyen, az ismert ügyfélfogadási időben. A kifizető ügynökségi feladatokat a Magyar Államkincstár látja el. A gazdálkodókat érintő további változás, hogy a környezet- és természetvédelmi feladatok január elsejétől a Szekszárdi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztály hatókörébe tartoznak. Változott a családi gazdaságok nyilvántartásának vezetése is: e feladatkör a Kormányhivatal Földművelésügyi Osztályától átkerült a Járási Hivatalok Földhivatali Osztályaihoz - az őstermelői tevékenység ellenőrzésével együtt. Az internetezők keresztelték el a Sebestyén Pince új kékfrankosát Az internetezők segítségével kapott nevet az a kékfrankos, mely a szekszárdi Sebestyén Pince, nyolc budapesti borbár, egy borkereskedés, egy boros témájú honlap összefogásából születik. A Sebestyén Pince, a 0,75 bistró, az Andante Borpatika a Doblo Wine and Bar, az ETAP Wine Bar, a Köz’Pont, a Palack, a Tasting Table, a VinoPiano Borbár, illetve a Bortársaság, valamint a Wine Flow honlap az internetezők segítségével kereste a nevét annak a bornak, mely összefogásukból születik. Végül több mint 380 javaslat gyűlt össze. Ezek közül választották ki a három legjobbat: „egytőről”, „nyolcfrankos” „bárbor”. A névre vonatkozó szavazatokat a nevetadokabornak.hu oldalon lehetett „leadni” január 2. és 15. között. A szavazatok 50 százalékát végül a Kovács Boglárka által beküldött „egytőről” kapta, így az internetezők voksai alapján ezt a nevet kapja majd a Sebestyén Csilla és Sebestyén Csaba által elkészítendő kékfrankos bor, melynek alapanyagát szintén a pincészet szolgáltatja. „A közösségi bor 2017 márciusában kerül a borbárok asztalaira. Célja a tudatos borfogyasztás, a Kárpát-medencei fajták, a borbár kultúra és a közösségi gondolkodás népszerűsítése” - olvasható a honlapon. Forrás: kadarka.net
