Szekszárdi Vasárnap, 2017 (27. évfolyam, 1-45. szám)

2017-09-17 / 32. szám

2017. szeptember 17. ^ SZEKSZÁRDI MMHMI» B Befejezik a „galambos ház” tetőterének beépítését Hosszú évek után az idén befe­jezik a sokak által csak galam­bos házként emlegetett Szent István tér 18. szám alatti épület tetőterének beépítését. Az eredetileg négyemeletes társasház tetőterének beépíté­sét végző vállalkozás 2004-ben állt le a munkával, az addig el­készült falak között pedig nagy számban telepedtek meg a ga­lambok, emiatt sokan csak „ga­lambos házként” emlegették. A tetőtérben mintegy húsz, különféle méretű és elrendezésű lakás készül, a befejezés határ­ideje ez év vége - tudtuk meg Máté Péter tanácsostól. Az ön­­kormányzat gazdasági- és pénz­ügyi bizottságának elnökhelyet­tese hozzátette, olyan lakások is épülnek, melyek alkalmasak lesznek a Családi Otthonterem­tési Kedvezmény igénybevételé­re. A társasházra tíz centiméter vastag hőszigetelés és új festés kerül. A munka megkezdése előtt az önkormányzat saját költség­­vetése terhére eltávolíttatta a galambtetemeket és a madarak által otthagyott piszkot. A város ezzel mintegy tízmillió forintos költséget vállalt át a lakóktól - tájékoztatott Máté Péter. Az önkormányzat egyébként az elmúlt évek során több alka­lommal is áldozott a ház rendben tartására. A Szekszárdi Vagyon­kezelő Kft. 2007-ben mintegy 1,5 millió forintot fordított a teázá­sok megszüntetésére. A galam­bokat pedig többször és többféle módszerrel is megpróbálták távol tartani, vagy eltávolítani. Legutóbb 2015-ben, akkor háló­val fogták be a madarakat. Máté Péter kiemelte, a galambürülék közegészségügyi szempontból is veszélyt jelentett. Az önkormányzat számára azért is fontos, hogy sikerül a korábbi állapotot megszün­tetni, mert a felújítás nyomán a városkép is szebbé válik. Ráadásul az épület alsó szint­jén önkormányzati tulajdonú orvosi rendelők működnek, a ház szomszédságában pedig a néhány éve felújított Babits Mihály Kulturális Központ ta­lálható. A tetőtér beépítését még 2003-ban kezdte el egy vállal­kozás, a munka azonban egy évvel később leállt, a társaság pedig jogutód nélkül megszűnt. A lakások egy részét előre elad­ták, a reménybeli tulajdonosok azonban elvesztették befizetett forintjaikat. S. V. Szakképzett munkaerőt keresnek mindenütt A szakképzés és felnőttkép­zés fejlesztése volt a témája annak a szakmai konferenci­ának, amelyet a Babits Mihály Kulturális Központban tartot­tak szeptember 8-án. Amint arról Pölöskei Gáborné (képünkön), az EMMI szakkép­zésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára beszélt, az általános iskolát végzettek 40 szá­zaléka választja a gimnáziumot a szakképzéssel szemben. Mint mondta, észre kell venni, hogy a gimnáziumi érettségivel rendel­kezők mind inkább hátrányos helyzetbe kerülnek a foglalkoz­tatási piacon. Ezt igazolja a tény, hogy a technikus végzettségűek még a diplomásoknál is kere­settebbek manapság. Ezen szer­kezeti-strukturális átalakítással lehet változtatni - adott hangot véleményének az államtitkár. A gazdaság számára nem feltétlenül a diplomák száma az értékmérő, sokkal inkább a szakmai tudás. Éppen ezért már az általános iskolában helyzetbe kell hozni azokat, akik a szak­képzési rendszerben folytatnák tanulmányaikat. Gondot jelent a szakoktatók hiánya is. Ennek pótlására reális alternatíva lehet a nyugdíjas szövetkezetek léte. E szervek a már nyugállományú szakemberek nyugdíj mellet­ti juttatásával enyhítenének a munkaerő-hiány problémáján.- Meg kell akadályoznunk, hogy a gyerekek idő előtt, vég­zettség nélkül lépjenek ki a rendszerből! - figyelmeztetett Pölöskei Gáborné. Mint mond­ta: a tízmilliárd forintos kerettel induló szakképzési program öt szakképzési centrumot céloz meg, tízéves fejlesztési tervvel, épületek felújításával. A legfon­tosabb feladat a versenyágazatok, a szakképzés és a belső piac erő­sítése mellett a helyi megtermelt érték nemzetgazdaságban tartá­sa. Mindehhez markánsabbá kell tenni az érettségi utáni technikusi képzést, de a diplomával a nappa­li képzésbe visszatérés lehetősé­gét is biztosítani kell. Szükséges újragondolni a szakgimnáziumi rendszert, rugalmasabb kerettan­­tervet kialakítva. Fontos lenne az is, hogy keres­letvezérelt legyen egy-egy szak a felnőttképzéssel együtt, mivel a vállalatok túl hosszúnak tartanak egy-egy képzési időt. Arra, hogy az igényeket összehangolják a képzési lehetőségekkel, az állam­titkár szerint megoldást jelenthet a vállalati szintű szakoktatói to­vábbképzés és az iskolarendsze­ren kívüli képzés megerősítése, csak úgy, mint az ágazati kész­ségtanácsok létrehozása. Gy. L. A Regionális Szakmai Szakképzési és Felnőttképzési Konferen­cián Ábrahám Norbert, a Szekszárdi Szakképzési Centrum fő- \ igazgatója kifejtette: a megyeszékhely kétmilliárd forintot kapott a Modern Városok programban a szakképzés fejlesztésére. E cél \ a paksi beruházás miatt is lényeges, amely kihívás elé állítja a várost. A kormány Magyarország újraiparosításáért létrehozta : az Irinyi-tervet, amely a járműipart, a specializált gépesítést, az \ egészséggazdaságot és turizmust, az infokommunikációs szektort és a védelmi ipart fejlesztené.

Next

/
Oldalképek
Tartalom